Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-03-06 / 16. szám

TOLNAMEGYEI UJSÁG lek­könyvi hatóság hivatalos helyiségeiben földszint­i ajtó megtartására 1943 évi már­cius hó 23. napjának délut­án 3 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. évi LX. tc. 150. §-a alapján megállapítja. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a telekkönyvi hatóságnál földszint 6. sz ajtó és Szekszárd város polgármesterinél tekint­hetők meg (1881. évi LX. tc. 147­ §• g. pont.) A telekkönyvi hatóság elrendeli, hogy a telekkönyvi iroda az árverés elrendelését a szekszá­di 2412. sz. telekkönyvi betétben jegyezze fel. A tkvi hatóság e hirdetmény egy példá­nyát kifüggesztés, egy példányát pedig az árverési feltételek megtekinthetése végett Szekszárd város polgármesterének, továbbá egy-egy példányát szabályszerű közzététel végett Őcsény, Mözs, Sióagárd és Tolna községek elöljáróságának meg­midi, végül az árverési hirdetmény törvényszerű kivonatát valamelyik helyi lapban egyszeri közzététel végett a vég­ehajtató képviselőjének kiadja. (1881: LX. tc. 152. §. 1908: XLI. tc. 23. 8.) Az árverési feltételek a következők: Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem le­het (1908: XLI. tc. 26. §.), ha az árverés a csat­akozottnak kimondott Szekszárdi Nép­bank kére­lmére­­ tartatnék meg. Az árverés alá kerülő ingatlant, ha az ár­verés megtartását a végrehajtatók közül a m. kir. Államkincstár kéri 2542 P 84 f vé­telárnál alacsonyabb áron eladni nem lehet (5610/1931. M. E. sz. rendelet 21. § a ). Bánatpénz a kikiáltási ár 10 °/oá-a, amelyet a magasabb ígéret ugyanannyi °/i-ra kell ki­egészíteni. Szekszárd, 1942 december 3. Dr Székely László s. k. 104 jb. alelnök. Gazdaságos-e a baromfitenyésztés? Az elmúlt két évtized alatt állat­tenyésztésünk a különböző irányú akciók nyomán lendületesen fejlő­dött és jelentős haladás mutatkozott a baromfitenyésztés terén is, amely­nek bizonyítéka az, hogy már a huszas évek végén a baromfiter­­mékeink kivitele nemcsak hogy el­érte, hanem felül is múlta a Nagy- Magyarország baromfitermelési eredményeit. Ezekben az években körülbelül 80 millió pengőt kaptunk baromfitermékeinkért. Az utóbbi években ez az eredmény nem vál­tozott lényegesen és baromfitermé­keinkkel a nagy verseny ellenére is meg tudtuk tartani külföldi pia­cainkat. Most, amikor a takarmánybeszer­zés nehézségekkel jár, gyakran fel­merül az a kérdés, hogy gazdasá­gos-e a takarmányt baromfi révén értékesíteni. A takarmányozástan kiváló tudó­sai is sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Egyik szakemberünk meg­állapította, hogy a sertések a takar­mányt körülbelül ugyanúgy, de idő­sebb korban rosszabbul hasznosít­ják, mint a baromfi. Ha a baromfi és a sertés piacra dobásának idejét hasonlítjuk össze, akkor az össze­hasonlítás a baromfi javára üt ki. A középtestsúlyú csirkék kedvező takarmányozás esetén tízhetes ko­rukban elérhetik az átlag egy kilo­grammos súlyt, míg a szopósmala­cot ilyenkor éppen csakhogy elvá­lasztották és súlya 10—15 kilo­gramm. A négyhetes malac súlya kb. 6 és fél kg, 30 db négyhetes csirke súlya pedig — egynapos ma­lacnak harminc darab egynapos csirke felel meg súlyban — kilenc kg. Tízhetes korban 30 csirke már 30 kg súlyú lesz és már piacra is dobható, viszont a malac súlya ugyanakkor 13 és fél kg körül in­gadozik. Ha még két hétig tartjuk a csirkéket, akkor 30 darab csirke súlya 12 hetes korában 40 kg ra emelkedik. Az állat a takarmányt nem­ kizárólag súlyának gyarapítá­sára fordítja, hanem jelentős ré­szét szervezetének fenntartására használja. Másik kiváló szakemberünk sze­rint egy 2 kg-os tyúk önsúlyának négy-ötszörösét adja vissza egy év alatt tojásban. Minthogy pedig egy kilogramm tojás táplálóértéke pó­tolhat egy kiló borjúhúst, így egy tyúk évi tojástermelése körülbelül 8 kg borjúhússal ér fel. A baromfi takarmányszükségletének egy részét azonban maga keresi meg, amiből következik, hogy a tojás termelése kevesebb takarmányba kerül, mint egy font sertéshús termelése. Mindezekből az adatokból nyil­vánvaló, hogy a baromfi kitűnő takarmányértékesítő , éppen ezért mindent meg kell tenni a baromfi­­tenyésztés fejlesztése érdekében. A baromfiállomány csökkentése követ­keztében nagy veszteség érné a köz­élelmezést, ezenkívül közvetve is nagy kárára volna a nemzetgazda­ságnak a baromfiállomány apadása. Szinte felbecsülhetetlen az a haszon, amit a baromfi a kártékony rova­rok pusztításával idéz elő, amit a gyommagvak összeszedésével s ez­által az elgyomosodás csökkenté­sével hoz. A baromfiállomány csök­kenése ezenkívül a kisgazdák, a kisiparosok és a kistisztviselők igen nagy számát fosztaná meg a mel­lékjövedelemtől, tönkremenne a jól kiépített baromfikereskedelem s az ország egyik legnagyobb export­értékéről kellene lemondani. Nagy szerepe van a baromfinak a föld­birtokreformmal kapcsolatban is. Mindezeken kívül számításba kell azonban venni azt is, hogy Magyar­­ország hivatott a jövőben arra, hogy Európa ipari államait baromfival, tojással és tenyészanyaggal ellássa. Ha állományunk összezsugorodása miatt elvesztjük külföldi piacainkat, sok esztendőre lesz szükség, hogy azokat visszaszerezhessük. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér. 1943 március I •TELEFON: 32,11 VILÁG-HOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon (szombat ki­vételével) : S és 7 órakor, I Péntek, márc. 5 5 és 7 órakor Szombat, márc. 6 3, 5. és 7 órakor Vasárnap, márc. 7 3, 5 és 7 órakor Szombaton 3 órakor a helyár 40, 70 és 90 fillér A magyar filmek koronája : A HARMINCADIK Irta: Kerecsenyi Kiss Márton. Rendező: Cserépy László. Főszereplők: Páger Antal, aki életének legnagyobb alakítását nyújtja ebben a filmben és a többiek is kivétel nélkül a legjobbat adták.­­­elsőczy Irén, Juhász József, Somlay Artur, Bihary József, Árpád Margit, Apáthy Imre, v. Bánky­ Róbert, Makláry, Pethes stb. Magyar világhiradó Ballalgf f Felkérjük a n. é. közönséget, hogy I­OIH1WII4 i a ,,Kedvezményes szelvényeket“ f. é. március hó 15 ig váltsák be, mert a későbben hozott szelvényeket nem fogadjuk el. Az Igazgatóság. Értesítem a bortermelő gazdá­kat, hogy mint kije­lölt bornagykereskedő minden minőségű és mennyiségű bort vásárolok. — Kérem a megmintázott ajánlatokat irodámba Szekszárd, Alkotmány­ u. 1. sz. Telefon 21-49. STEIGER ISTVÁN 62 bornagykereskedő. Közhírré tesszük, hogy a néhai Hívért Ignácné hagyatékához tartozó különböző ingóságok, úgymint: bútorok, konyhafelszerelé­sek, edények, ágyneműek folyó évi március hó 7-én (vasárnapi délután 2 órakor a gróf Tisza István­ u. 20. számú házba nyilvános árverésen el fognak adatni. GRÓSZ BAUER BÉLÁNÉ HÍVÉRT KAROLIN. 99 Gy fi mö­les fa minden fajta Gazdasági fa sorfa, díszfa, díszcserje magas és bokorrózsa örökzöldek elsőrangú minőségben kapható TOLNAI FAISKOLA TOLNA, Daray-utca 40/1. szám. TELEFON­SZÁM: 120 Ültessen MOGYORÓT szereti a szellős fekvésű helyeket télen nem fagy meg, nagyon igény­l2 télen, gyorsan nő, korán terem és sokat. Kép­jen árajánlatot! Gazdaságban segédtiszti állást vállalna gazdasági szakiskolát végzett 21 éves keresztény ifjú. — Bővebbet a kiadóhivatalban. • íoo «MB v. pianinót Zongorát azonnal készpénzért vennék budapesti zeneiskola részére. — Cimeket kérem a szerkesztőségbe „Sürgős" jeligére. 95 nagy cseréptetős épülettel, ára Q­ öl­énként 1 P 50 f. * " (3535) Részletes leírást csak 120 fillér levélhelyekt ellenében küldök. Alkalmi vétfii­ Sárközben 6700 öl szántó, Qfilfr 2 P 20 f. Ez ma már nem létező olcsó ár. Az eladó hajlandó bérelni. (3529), M­alom. Több malom van nálam eladá­­son 200.000 pengőig és­ bérbe évi 5 vagon bérig. Malomleirásért 160 fillér bélyeg küldendő. II«let. Szódagyár házzal együtt.— Ár». ——23.000 pengő. Keresek bérbe nagyobb községben jobb korcsmát, vagy vendéglőt. (3616)* Az Alföldön 11 hét hold területen fekvő téglagyár, átlagos évi termelése egy millió, ez azonban fokozható. Bérbeadva 5000 Pt adót a bérlő fizeti. Ára 75000 pengőd (3595)­. Leírásért 160 fillér postabélyeg küldendő. E. M. O. 41/* H. P. gőz magánjáró kötél­­dobbal, Clayton Shittlewort cséplő 1070 «■/n1 Ára 6500 P. (3618) Kállai-féle 7 H. P. huzatos, fedeles benzin motor új faszén-generátorral, 720 m/m Wichterle cséplővel, ára 35­0 P. (3618) A csép ősép részletes leírásáért 120 fillér levélbélyeg küldendő. Rövid, kereszthúros zongorát keresek vé­telre. (243)* Fűszer rőfösfszlet berendezést keresek. (243) Keresek 2-es, vagy 3-as vas pénztárszek­­rényt. (219) Kérések megvételre C típusa: 1070 m­m Holler cséplót, hozzá 20—22 lóerős Hotter traktort. (243). Fischh­of Sándor * MirníMzoelltS Alapítva 1912-ben. — Szekszárd, Báró Augusz Imre-u. A3­ — OFB eng. 1922­ óta Levélbeli érdeklődésnél válaszbélyeget kérek­­ Mint Szekiisl­aon.A *«^0. szoba konyhás ház 126 öl telken, ára 8000 pengő. (3616) Az újvárosban a vasúthoz közel, 2 padlós szobás ház minden mellékhelyiséggel, kert­tel, lakás azonnal elfoglalható, — ára 16.001 pengő. (3550) Háarcsere. Ügyfelem elcserélné a Lisztesben levő 2 szoba, konyha, istállós, disznóóllas házát, amely 500 öl szőlőben van,­ hasonló ingatlanért Csatáron, vagy az Előhegyen. (3614) HA» niffélifmn Szekszárdhoz közel fekvő ll.r.­.IUCNItl1, községben 3 padlós szobás villaszerű ház, ára 25 000 pengő. (3613) Szekszárdhoz közelfekvő nagyközségben ház, amelyben van 8 padlós szoba, 3 konyha, 3 kamra, 525­5-ös telken. Ára 25000 pengő. (3441) Szántó és rét. Myholjw­i ®?0, «1 2 pengő. ..............szántó ára G­ őlenként (3611) Vargapetrn 850 öl szántó. Ára Gölenként 3 pengő. (3622) Tószegen 1600 és 900 öl szántó G őlénként 2 P 80 f. (3599) Rét a külsőhidasi szigetben 900 öl, G*öle 2­50 P. (3343) Szántó a külsőhidasi szigetben, G*öle 3 pengő. (3343) Szántó és parlag a Fintaállás alján Gólé 150 P. ‘ (3407) Bérlet. Zala megyében 385 m. hold bérlet­t ad át a tulajdonos. Bér m. holdanként 150 kgr. búza és az adók. (3518) Leírásért 160 fillér postabélyeg küldendő. Bírtok A Sárközben 18000 öles szállásos ■ birtok, □ öle 3 P (3609) Tolna megyében 20.000 öl szántó, épület nélkül, ára 0­ ölenként 60 fii ér. (3135 a) A szekszárdi fiatárban 22.000 öl hegyi birtok Ingóság eladás: s Ingóság­­ vétel: Molnár féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Felelős vezető: Kovács Pál.)

Next