Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-01-27 / 6. szám

2 TOLNA MEGYEI ÚJSÁG lesztést is kell fizetni. A kormányzat ugyancsak az IOKSz révén középlejáratú kölcsönök fel­vételét is lehetővé tette. A közép­lejáratú kölcsönöket öt évre kizáró­­lag elsőhelyi bekebelezésére (az in­gatlan megbecsült értékének 50%­­áig terjedő összegben) adják. Munkahitelek (a vállalati összeg 60 °­- ig), garanciahitelek és a Kis­ipari Kiviteli­ Intézettel karöltve exporthitelek az említett két intézet által nyújtott kölcsönök további formái. Az előbbieknél általában engedményezés fejében nyer a hitel folyósítást. Az exporthiteleknél pedig a kiviteli érték 70%-ig kaphatnak a kérelmezők a külföldre szállított áruk után kölcsönt. Fedezet nélküli hitel. Az Önkor­mányzatok, illetőleg az állam által nyújtott hitelkeret terhére legfeljebb 500 % erejéig kisiparosok és kis­kereskedők termelési, illetőleg be­szerzési hitelben részesülhetnek mindenféle fedezet nélkül. A folyósí­tás fedezeti váltó alapján történik. A kölcsönök igényléséhez szük­séges űrlapokat községekben az ipar­testületeknél, illetőleg a községi elöljáróságoknál, városokban az elsőfokú iparhatóságoknál lehet be­szerezni. A kérelmek ügyében az illetékes kereskedelmi- és iparka­mara kebelében szervezett Intéző Bizottság dönt. Gépkölcsön. A már iparjogosit­­vánnyal rendelkező arra érdemes kisiparosok számára a felmerülő szükség szerint a m. kir. iparügyi miniszter gép beszerzéséhez segélyt nyújt, esetleg az általa megvásárolt gépet haszonkölcsönbe adja. Igen sok olyan eset is adódik elő, amikor a sokgyermekes, főleg va­gyontalan kisiparos és kiskereskedő családok az előbbi hitelforrásból nem tudnak kölcsönhöz jutni. Ez az eset foroghat fenn leggyakrab­ban akkor, amikor bizonyos fajta kölcsönhöz a sokgyermekes csalá­doknak nincs meg az ingatlanfede­zetük, vagy amikor az egyébként igen gondos környezettanulmányo­zás után feltétlenül megállapítható volt az, hogy a kölcsönt kérő sok­­gyermekes család becsületéhez, megbízhatóságához nem férhet két­ség, de a nagyobb összeg és a vagyontalanság miatt még­sem áll­nak rendelkezésükre megkívánt ke­zesek. Mivel az Országos Nép- és Családvédelmi Alapból folyósított kölcsönöknél nem irányadó a bank­­szerű fedezet, az alapból folyósított kölcsönök nagy részét tehát a fede­zet hiánya miatt indokolt folyósítani. A belügyminiszter leirata szerint a kisipari és kiskereskedői kölcsö­nöknél különös figyelemmel kell lenni a falusi kisiparosságra és kis­kereskedőkre, mert egyes kisiparo­sok és kiskereskedők települése aránytalan és csupán a véletlen műve. Ez okozza azt, hogy egyes kisiparos, kiskereskedő családok elegendő nagy vevőkör, vagy meg­rendelés hiánya miatt nyomorogni kénytelenek, míg ugyanakkor más falvak lakossága csak nagy távol­ságok leküzdésével jut a számára gyakran szükséges iparoshoz, vagy kénytelen az egyes áruk beszerzé­sét nélkülözni. Az ilyen esetekben a kedvezőbb viszonyok közé való telepítés révén nem egy sokgyerme­kes családnak lehet jobb megélhe­tést teremteni. A falusi sokgyermekes kisiparos és kiskereskedő családok szempont­jából jelentős kölcsönnyújtási mód lehet az is, amikor a lakóhelytől távol tartott ipari és kereskedelmi továbbképzésen való részvételt te­szik lehetővé, mert a sokgyermekes családok jobb megélhetési viszo­nyai tehát úgy is előmozdíthatók, hogy a tanfolyamokon való rész­vételt kölcsön útján elősegítik, fel­téve, ha azok egyes családok ese­tében is közvetlenül és előnyösen hatnak a kereset emelkedésére. Ebbe a keretbe tartozik a sok­­gyermekes családoknak olyan köl­csönben való részesítése is, amely lehetővé teszi, hogy e családokból a gyermekek az ipari és kereske­­kedelmi pályán helyezkedjenek el. Mindezekre a kérdésekre a vár­megyei közjóléti ügyek referense (dr Bekker József tb. főszolgabíró, vármegyeháza I. emelet) ad sze­mélyesen is felvilágosítást. A kultuszminiszter rendel­ete a gyermekek iskolai vallásos neveléséről A kultuszminiszter rendeletet in­­­­tézett a tankerületi királyi főigaz­gatókhoz, amelyben felhívta a figyel­met arra, hogy a gyermekeket az iskolában annak a vallásnak meg­felelően iskolai vallásoktatásban kell részesíteni, amely valláshoz a gyermek az állami születési anya­könyvben foglalt bejegyzés szerint tartozik. Mégis előfordult, hogy a gyermekek vallásos nevelését a tör­vény szerinti vallástól eltérően, más vallásban kezdték meg és azt az iskolában is hosszabb időn ke­resztül ebben a vallásban akként folytatták, hogy a gyermekben már határozott vallási felfogás is kiala­kult. Méltánylást érdemlő rendkí­vüli esetben a kultuszminiszter hajlandó a gyermek vallásos érzé­seinek súlyos megzavarására vezet­hető hatósági beavatkozást és az iskolai hatóság ellen a megtorló eljárást kivételesen ebben az iskolai évben mellőzni. Annak biztosítása végett azonban, hogy a hatósági beavatkozás valóban csak kivételes legyen és csak rendkívül méltány­lást érdemlő esetekre szorítkozzék és hogy a jövőben már ne kelet­keztessék olyan helyzet, melyben a gyermek törvény szerinti vallásának megfelelő vallásban való iskolai nevelése a gyermek vallásos érzé­sének megzavarására vezethet, a miniszter magának tartja fenn a határozás jogát abban az kérdésben, hogy a hatósági beavatkozást mel­lőzni lehet-e vagy nem. Hangsú­lyozza a miniszter, hogy a jövő iskolai évtől kezdődően minden olyan esetben, amelyben a gyerme­ket törvény szerinti vallástól eltérő vallásban nevelik és oktatják, a törvényes rendelkezéseknek ható­sági beavatkozás is érvényt fog szerezni. Levente kulturdélután Faddon Kedves, lélekemelő hazafias ün­nepély színhelye volt Faddon a Szemző István várszegi földbirtokos által ajándékozott leventeotthon f. hó 24-én. Az ünnepélyes kultur­­délutánon képviseltette magát a vármegyei leventebizottság, a vár­megyei leventeparancsnokság s a paksi járási leventeparancsnokság, továbbá a bogyiszlói, mözsi, tolnai, szekszárdi, dunaszentgyörgyi, ger­­jeni s paksi leventeegyesületek. A kiküldötteket a faddi leventeoktató­kar s leventeegyesület, nemkülön­ben a községi elöljáróság fogadta. A díszes előadóterem megtelt leventékkel s leventelányokkal, majd felhangzott a Magyar Hiszekegy, mely után Dréher Arnold plébános, leventeegyesületi elnök köszöntötte a megjelenteket és vendégeket s hazafias gondolatokban gazdag be­szédben mutatott rá a leventeotthon munkájának fontosságára, megnyi­totta az ünnepélyt s felkérte Fischer Károly őrnagyot előadásának meg­tartására. Lelkes ünneplés közben lépett az M­Á­V­A­ti T szekszárdi autóbuszüzem téli menetrendje Érvényes: 1942 évi november hó 2-tól. 6 00X 7 00 12*30 8-55 14-20 Dunaföldvár—Szekszárd — Dunaföldvár községháza______ 18-15 Paks pályaudvar___________ 11-10 17-10 Szekszárd (Szekszárd-Szálló)__ 9-20 15-10 Szekszárd—Magyarkeszi Szekszárd (Szekszárd-Szálló)__ , Magyarkeszi postahivatal_____­ _ Csak hétköznap közlekedik. 14-30— 18-05 9-05— V 5 35— 1943 január 27. . emelvényre Fischer Károly m. kir. honvédőrnagy, a levente ügy lelkes munkása s mindvégig élvezetes s gyakorlati útmutatást nyújtó s a le­vente ifjúság szeretetétől áthatott előadását a levente egyesületi élet­tel kapcsolatos kérdésekről, kiter­jeszkedve e fontos kérdés minden részletére. A mindvégig figyelem­mel kísért tanulságos előadás be­fejeztével a hallgatóság lelkesen ünnepelte az illusztris előadót. Bartos András levente szavalta el ezután „Isten áldd meg a magyart“ c. saját szerzésű költeményét, nagy hatást váltva ki. Beszterczán János levente ifjúsági vezető magyar dalokat adott elő. Kellemes hangja s előadó készsége lelkes tapsot váltott ki. Úgyszintén Laczkó József levente is szép sikert aratott Gyóni: „Csak egy éjszakára“ c. versének elszavalásával. Perga• Béla lev. ifj. vezető ügyes novellája is megérdemelte a neki juttatott el­ismerést. Vitéz Petróczi Gyula levente ifjú­sági vezető lelkes szavakkal szá­molt be a levente egyesület múlt évi működéséről, köszönetet mondva vitéz Szemző István földbirtokos­nak az otthon adományozásáért Fischer Károly őrnagynak minden­kor odaadó támogatásáért s mai előadásáért, fogadalmat téve a faddi leventeifjuság további lelkes haza­fias munkálkodására. A tetszéssel fogadott szép beszámoló után Petőfi utolsó reggelije címen egy kedves jelenést mutattak be a levente fiuk és leányok, szép előadókészségről téve tanúbizonyságot. A mindvégig élvezetes és haza­fias kulturdélután a Himnusz el­­éneklésével ért véget. Gondoskodjunk megfelelő kukoricavetőmagról A magyar királyi földmivelés­­ügyi minisztérium felhívja a gaz­dák figyelmét arra, hogy kukorica­vetőmag szükségletük biztosításáról mielőbb gondoskodjanak. Az ér­vényben lévő rendelkezés szerint az a termelő, akinek a múlt évben volt kukoricatermése, készletéből elsősorban vetőmagszükségletét tar­tozik biztosítani. A gazdákat fel­hívja a minisztérium, hogy a vető­magnak kiválasztott kukoricájukat feltétlenül csíráztassák meg s a téli tárolásról úgy gondoskodjanak, hogy a kemény téli fagyok ne tehessenek abban kárt. Az elmúlt években igen sok esetben lehetett tapasztalni, hogy az ősszel meg­felelő csirázóképességű kukoricák a téli fagyok következtében tavasszal már olyan gyenge eredményt mutat­tak, hogy vetési célra nem lehetett felhasználni. Ezért a most alkalmas kukoricavetőmagot tavasszal a vetés előtt feltétlenül újból kell csiráztatni Azok a gazdák, akiknek alkalmas készletük nincsen, igyekezzenek gazdatársaiktól csere útján vető­magkukoricát szerezni.

Next