Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-08 / 6. szám

XXVII. (XIII.) évfolyam. Előfizetési ár: ***** évre.................16 korosa Fél évre ...... 8 » Negyed évre .... 4 » Egy **ém ára ... . 16 til­é» Hirdetési Árak: A­ verési hirdetések: 35 petit sorig * kor., további sor 30 I. — Nyilt­­yár: gartwood soronként 40 fillér. 6. szám. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenként egyszer, csütörtökön. Szekszárd, 1917. február 8. Szerkeszti cég: Bezerédj István-utca 5. síin Ma k&ideodők a lapot érdeklő 6jsmi küldemények, ku­tóhivatal: Béri Balás; Ádám-utca 42. név Az előfizetési pénzek és hirdetések Mi küldendők. Néptanítók, ha az előfizető­t egész évre előre bekül­dik, 8 korona. rftszrkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Telefon­szám: Főszerkesztő: 18. — Felelős szerkesztő: 24 — Kiadóhivatal: 11. Észak- Amerika — ellenünk. A hatalmas észt­­-amerikai Egyesült-Államoknak elnöke: Wilson addig gyártotta béke­javaslatait a két hadviselő fél­nek, míg ő maga, a világ­bé­kének ál-apostola, megszakította a diplomáciai összeköttetést Né­metországga­­. És ezzel elértünk a világ­­­­háború sodró forgatagának leg­meglepőbb alakulatához, mely­nek hatása alól mi se vet­hat­juk ki magunkat, mert bár Wil­son Ausztria­ Magyarországgal nem szakított, állásfoglalásának éle határozottan Németország, a mi szövetségesünk ellen irá­nyul. Ha valahol­ itt érvényesül az a régi igazság, hogy: bará­taim ellensége az én ellenségem is, — az a legbensőbb fegyver­­barátság tehát, melyben Német­­oszággal élünk, kizárja azt, hogy az Unióval való eddigi békés viszonyunk, amennyiben Német­­ors­zág és Észak-Amerika kö­zött nyílt ellenségeskedéssé fa­julna a dolog, huzamosabb ideig fentartható legyen. A magyar törvényhozásban az összes pártok vezérférfiai ré­széről kifejtett állásfoglalás meg­lepő és lélekemelő összhangja kijelöli a helyet és utat, melyet Wilson végzetes politikájával szemben választanunk kell, vá­lasztunk pedig nem a kényszer nyomása alatt, hanem szivünk, eszünk és akaratunk szerint an­­­nyival is inkább, mert az ellen­ségeink által reánk kényszerí­­tett élet-halál harcban sorsunk elválaszthatatlanul összeforrt a szövetséges Németországéval és többi derék szövetségeseinkével, még inkább pedig azért, mert a háború kitörése óta az észak­amerikai Egyesült Államok el­nöke , Wilson a pártatlans­ágra kötelező semlegesség magasztos elvét mindig úgy alkalmazta, hogy abból élelem, hadifelsze­relés és kölcsön nyújtása által ellenfeleinknek legyen haszna. A hadüzenet ma még Német­ország és az Uunió között nincs meg. De Wilson, az­ álsemle­gesség nagymestere és a világ­béke álapostola már leleplezve, álarcát levetve, áll a világ előtt. Ő, a kis nemzetek szabadságá­nak és kormányformáinak leg­főbb protektora támogatja a kis nemzetek hóhéraiul ismert Orosz­országot és Angliát. Ő, az ameri­kai szárazföldi nagyhatalom feje, Monroe tanába burkolózva bele akar avatftozni az európai szá­­­razföldi nagyhatalmak ügyeibe és pedig azok javára, akik Né­metországot meggyalázni, Ausz­­tria-Magyarországot szétdara­bolni, Törökorszá­got Európából kiűzni akarják. Wilson még nem szent ha­dat, de már nyílt ellenség, mert­­ az európai semleges államokat már felszólította, hogy kövessék az ő példáját. De ezek nem követték és nem is követhetik, mert nem csak létérdekük, hogy a háborúba bele ne sodortassanak, de azt is tudják, hogy a központi ha­talmaktól se a tengerek szabad­­­­ságát, se a civilizációt, se az ő érdekeiket nem kell félteniük.­­ Bár­mit hozzon is maga után tengeralattjárók szigorított harca, annyi bizonyos, hogy a tengerek szabadsága nekünk is, a németeknek is, a bolgároknak és a törököknek is legfőbb ér­dekünk és hogy a tengerek ez ősi szabadságának, mely az em­beriséggel egy­idős, más és na­gyobb ellensége nincs, mint az angol te­ngeri egyeduralomra törekvés, mely kézzelfoghatóan megvan, melynek Suez, Gibral­tár, La­ Manche, a Dardanellák ostroma, Szaloniki megszállása, kétségbevonhatatlan bizonyítékai és amely egyeduralmi törekvé­sekben keresendő és található meg csaknem egyedül és kizá­rólag a most dúló világháború oka és célja. A tengerek szabadságáért még sok vér fog hullani, de hogy a tenger igazán szabad lehessen, előbb halálos sebet kell ütni minden tengeri egyeduralmi tö­­ekvésen és pedig nemcsak a Földközi tengeren, nemcsak a La­ Manche-csatornában, hanem az Atlanti Óceánon, sőt a Sárga tengeren is. Ennek az emberiségre oly végzetes egyeduralmi törekvés­nek, melyben Wilson is vétkes, a búvárhajók fogják a kegye­lemdöfést megadni. F. M. amely előtt örök­mécsesk­ént leng­egm a rokon atyafiak, hazafiak szereteté­­nek lángja. Feltétlenül szép gondo­lat, kivitele is maga­atos lesz, hiszen lelkesedni nagyon jól tudunk mi ma­gyarok. És a hősök emléke örökké fogja emlékeztetni a városok lakóit arra, hogy volt valaha egy világ­háború, amelyben be ke­lett bizonyí­tania e n­emzetnek, hogy nemcsak élni, hanem halni is tud ezért a föld­ért, a magyar hazáért. De úgy érezzük, hogy bármily magasztos ez emlék, itt reálisabb, konkrétebb megörökítésnek is kell következnie Nem az államtól, nem a kormánytól, hanem a magyar tár­sadalomtól várjuk ezt a konkrétabb, reálisabb emléket Meg vagyunk győ­ződve róla, hogy a magyar állam már eddig is mindent megtett, amit megtehetett azért, hogy letörlessze irtózatosan nagy adósságát azoknak,­­ akik életükkel adóztak a b zónak.­­ Hiszen a rokkantsegély, a jótékony intézmények és sok más há­­rus in­tézkedés, anyagi alapját csak az ál­lam, a kormány goz­dolkodásából nyerte. A kormánytól most már nem is várhattunk, nem is kiválthattunk mást, mint hogy a haza nevében m­egdja a lehetőséget arra, hogy valóban megörökítsük az érméket a hősöknek és hogy impulzus­. Útmu­tatást adjon arra, hogy valóban itt van még egy kötelesség, a hősök emléke iránti kötelesség Talán ma a háború vérzivatara közepette nem lehet alkalmas módot la alni arra, hogy a hősök em­ékére valóban találju­k méltó emléket De a háború után a társadalomnak és a közvéleménynek minden módon szem­ügyre kell vennie azt, m­iel tarto­zunk hőseinknek. A társad­alomba bele kell itatódnia annak a ténynek, hog­y hőseink megérdemlik a leg­nagyobb támog­­ást utódaikban is. Általános szempontnak ke­l­lertnie háború után, hogy azoknak, akik­nek életfenntartója mi érettünk ve­szett el a harcmezőn, joguk van min­denütt a lehető legnagyobb előnyökre. Amint azelőtt kvalifikáció volt érett­ségi, egyetem, vagy szépírás, úgy legyen most már, de a h­ Ooru után egészen bizonyosan, kvalifikáció az is, ha valaki hősnek a fia vagy fele­sége. A minősítésekben m­ndenütt tekintettel kell lenni, hogy aki erre vagy arra az állásra pályázik, az már á­dozatot hozo­t a hazáért, mert férjét vagy atyját vesz­ette el a n­agy háború­ban, nem­ szabad teh­átőt hátrább tolni. Ez lehet és lesz a hősök em­léké­ne­k igazi megörökítése. Az az em­léktábla, amelyet most a l­avak és városok kötelesek lesznek elkészít­tetni, csak szimbólum legyen az örök lelkiismeretnek, amely mindig tartsa elébünk azt, hogy mivel tartozunk. Haló poraikban szegény hőseink csak akkor fognak valóban nyugodni, ha ez a társadalmi nézet­átalaku­ás, át­fejlődés valóban meg fog történni, ha tényleg fogják látni, hogy nem hiába vérettek a hazáért. Nem nehéz ennek az általános elv­nek a megvalósítása. Csak egy kis gondolkozás, szív és érzés kell hozni és meg vagyunk győződve, akkor nagyon hamar és könnyen menni fog. És akkor hőseink emléke iránt valóban leróttuk nagy, soha meg nem­ fizethető adósságunk egy részét. A hősök emléke. Meghatóan értékes törvényjavaslat került a múlt napokban a képviselő­ház elé, amelyből minden bizonnyal a legrövidebb időn belül törvény is lesz. A hoise­x emlékéről szól ez a tör­vényjava­slat, amely meghatározza, hogy azoknak az e lékét, akik e rettenetes világfelfordulásban életük­kel adóztak a hazának, minden költ­ség, mindet Város köteles megörö­kíteni. Minden kis fák­ban lesz a nagy bábon után egy emléktábla. Táviratok. A miniszterelnökség saj­tó osztály­ának­ hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Ke­lti hadszíntér, Budapest, február 7. A román arcvonalon helyenként élénkebb ágyútüzelés volt. Kirliban­­bától északkeletre visszavertük két ellenséges század előretörését. A Be­rezin mellett sikeres előtéri vállalko­zásból 2 orosz tisztet, 50 főnyi le­génységet és 7 aknavetőt szállítot­tunk be A vállalkozásban osztrák magyar osztagok vettek részt. Olasz és délkeleti hadszíntér : A helyzet változatlan. Hő fér altábornagy, a vezérkar főnökének helyetteM a német nagy főhadiszállás jelentése. Nyugati hadszíntér: Berlin, február 7. Kedvezőtlen látási viszonyok kö­vetkeztében csak néhány szakaszon haladta meg a harci tevékenység a ren­des mértéket Semhenntól délkeletr­­egy francia század délelőtt erős tü­­zelés után támadott, visszavertük­­több fogoly m­radt kezü­kön. A tengerpart közelében az Ancre két oldalán Verdun északkeleti arcvona­­lai és a Par­roy érd­­b-n (Lotharingia) véghezvitt sikeres felderítő előretöré­seknél 60 fogoly­t ejtettünk és 3 gép­fegyvert zsákmányoltunk. Keleti hadszíntér: Lipót bajor sere­g vezértábornagy harcvon­ala : Beresznánál rohamcsa­­pataink benyomultak az ellenség Vo­nalába és a fedezékek szétrombolása u­án két fogoly orosz tiszttel, ötven főnyi legénységgel és 9 gépfegyver­rel tértek vissza. A kővel a lucki Vasút mentén is teljes sikerrel járt rohamos patáink előretörése. Az oro­szok árk­iból 18 foglyot és 1 gép­fegyvert hoztunk magukkal. József főherceg vezére­n­des arcvonal: Kir­­libabatól északkeletre meghiúsult 2 ellensége,s század támad­ása. Macken­sen rezírtáli­­snagy kódcsoportja: A Puma és a Szerető entén a tüzér­ségi tű­z időnként növekedett. Több ízben előtéri harcokra ker­ült a sor Macedón arcvonal: A Cser na h­jl­isban és a Vardar két partján néhány erős tűzhullám, kü­csiben csekély harci tev­ken­ység. Lut.'enlotf, ' első főszállásmest«», A harctéren megvakult katonák segélyalapja részére folytatólagosan a következő adományok érkeztek A Tulnum­egyei Takarék és Hitel­bankhoz : Bátsszék Sárközi Takarék és Hitelbank rt. K 200­— Dunaföldvári Polgári Takarékpénztár „ 30-— Vargha L jos jegyző Kóny­a ö­zzesen : K „_23-— 23 P— Eddigi gyűjt­é» : 4410­74 Összesen: 464 PT4

Next