Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-08 / 6. szám
XXVII. (XIII.) évfolyam. Előfizetési ár: ***** évre.................16 korosa Fél évre ...... 8 » Negyed évre .... 4 » Egy **ém ára ... . 16 tilé» Hirdetési Árak: A verési hirdetések: 35 petit sorig * kor., további sor 30 I. — Nyiltyár: gartwood soronként 40 fillér. 6. szám. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenként egyszer, csütörtökön. Szekszárd, 1917. február 8. Szerkeszti cég: Bezerédj István-utca 5. síin Ma k&ideodők a lapot érdeklő 6jsmi küldemények, kutóhivatal: Béri Balás; Ádám-utca 42. név Az előfizetési pénzek és hirdetések Mi küldendők. Néptanítók, ha az előfizetőt egész évre előre beküldik, 8 korona. rftszrkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Telefonszám: Főszerkesztő: 18. — Felelős szerkesztő: 24 — Kiadóhivatal: 11. Észak- Amerika — ellenünk. A hatalmas észt-amerikai Egyesült-Államoknak elnöke: Wilson addig gyártotta békejavaslatait a két hadviselő félnek, míg ő maga, a világbékének ál-apostola, megszakította a diplomáciai összeköttetést Németországga. És ezzel elértünk a világháború sodró forgatagának legmeglepőbb alakulatához, melynek hatása alól mi se vethatjuk ki magunkat, mert bár Wilson Ausztria Magyarországgal nem szakított, állásfoglalásának éle határozottan Németország, a mi szövetségesünk ellen irányul. Ha valahol itt érvényesül az a régi igazság, hogy: barátaim ellensége az én ellenségem is, — az a legbensőbb fegyverbarátság tehát, melyben Németoszággal élünk, kizárja azt, hogy az Unióval való eddigi békés viszonyunk, amennyiben Németország és Észak-Amerika között nyílt ellenségeskedéssé fajulna a dolog, huzamosabb ideig fentartható legyen. A magyar törvényhozásban az összes pártok vezérférfiai részéről kifejtett állásfoglalás meglepő és lélekemelő összhangja kijelöli a helyet és utat, melyet Wilson végzetes politikájával szemben választanunk kell, választunk pedig nem a kényszer nyomása alatt, hanem szivünk, eszünk és akaratunk szerint annyival is inkább, mert az ellenségeink által reánk kényszerített élet-halál harcban sorsunk elválaszthatatlanul összeforrt a szövetséges Németországéval és többi derék szövetségeseinkével, még inkább pedig azért, mert a háború kitörése óta az északamerikai Egyesült Államok elnöke , Wilson a pártatlanságra kötelező semlegesség magasztos elvét mindig úgy alkalmazta, hogy abból élelem, hadifelszerelés és kölcsön nyújtása által ellenfeleinknek legyen haszna. A hadüzenet ma még Németország és az Uunió között nincs meg. De Wilson, az álsemlegesség nagymestere és a világbéke álapostola már leleplezve, álarcát levetve, áll a világ előtt. Ő, a kis nemzetek szabadságának és kormányformáinak legfőbb protektora támogatja a kis nemzetek hóhéraiul ismert Oroszországot és Angliát. Ő, az amerikai szárazföldi nagyhatalom feje, Monroe tanába burkolózva bele akar avatftozni az európai szárazföldi nagyhatalmak ügyeibe és pedig azok javára, akik Németországot meggyalázni, Ausztria-Magyarországot szétdarabolni, Törökországot Európából kiűzni akarják. Wilson még nem szent hadat, de már nyílt ellenség, mert az európai semleges államokat már felszólította, hogy kövessék az ő példáját. De ezek nem követték és nem is követhetik, mert nem csak létérdekük, hogy a háborúba bele ne sodortassanak, de azt is tudják, hogy a központi hatalmaktól se a tengerek szabadságát, se a civilizációt, se az ő érdekeiket nem kell félteniük. Bármit hozzon is maga után tengeralattjárók szigorított harca, annyi bizonyos, hogy a tengerek szabadsága nekünk is, a németeknek is, a bolgároknak és a törököknek is legfőbb érdekünk és hogy a tengerek ez ősi szabadságának, mely az emberiséggel egyidős, más és nagyobb ellensége nincs, mint az angol tengeri egyeduralomra törekvés, mely kézzelfoghatóan megvan, melynek Suez, Gibraltár, La Manche, a Dardanellák ostroma, Szaloniki megszállása, kétségbevonhatatlan bizonyítékai és amely egyeduralmi törekvésekben keresendő és található meg csaknem egyedül és kizárólag a most dúló világháború oka és célja. A tengerek szabadságáért még sok vér fog hullani, de hogy a tenger igazán szabad lehessen, előbb halálos sebet kell ütni minden tengeri egyeduralmi töekvésen és pedig nemcsak a Földközi tengeren, nemcsak a La Manche-csatornában, hanem az Atlanti Óceánon, sőt a Sárga tengeren is. Ennek az emberiségre oly végzetes egyeduralmi törekvésnek, melyben Wilson is vétkes, a búvárhajók fogják a kegyelemdöfést megadni. F. M. amely előtt örökmécsesként lengegm a rokon atyafiak, hazafiak szeretetének lángja. Feltétlenül szép gondolat, kivitele is magaatos lesz, hiszen lelkesedni nagyon jól tudunk mi magyarok. És a hősök emléke örökké fogja emlékeztetni a városok lakóit arra, hogy volt valaha egy világháború, amelyben be kelett bizonyítania e nemzetnek, hogy nemcsak élni, hanem halni is tud ezért a földért, a magyar hazáért. De úgy érezzük, hogy bármily magasztos ez emlék, itt reálisabb, konkrétebb megörökítésnek is kell következnie Nem az államtól, nem a kormánytól, hanem a magyar társadalomtól várjuk ezt a konkrétabb, reálisabb emléket Meg vagyunk győződve róla, hogy a magyar állam már eddig is mindent megtett, amit megtehetett azért, hogy letörlessze irtózatosan nagy adósságát azoknak, akik életükkel adóztak a b zónak. Hiszen a rokkantsegély, a jótékony intézmények és sok más hárus intézkedés, anyagi alapját csak az állam, a kormány gozdolkodásából nyerte. A kormánytól most már nem is várhattunk, nem is kiválthattunk mást, mint hogy a haza nevében megdja a lehetőséget arra, hogy valóban megörökítsük az érméket a hősöknek és hogy impulzus. Útmutatást adjon arra, hogy valóban itt van még egy kötelesség, a hősök emléke iránti kötelesség Talán ma a háború vérzivatara közepette nem lehet alkalmas módot la alni arra, hogy a hősök emékére valóban találjuk méltó emléket De a háború után a társadalomnak és a közvéleménynek minden módon szemügyre kell vennie azt, miel tartozunk hőseinknek. A társadalomba bele kell itatódnia annak a ténynek, hogy hőseink megérdemlik a legnagyobb támogást utódaikban is. Általános szempontnak kellertnie háború után, hogy azoknak, akiknek életfenntartója mi érettünk veszett el a harcmezőn, joguk van mindenütt a lehető legnagyobb előnyökre. Amint azelőtt kvalifikáció volt érettségi, egyetem, vagy szépírás, úgy legyen most már, de a h Ooru után egészen bizonyosan, kvalifikáció az is, ha valaki hősnek a fia vagy felesége. A minősítésekben mndenütt tekintettel kell lenni, hogy aki erre vagy arra az állásra pályázik, az már ádozatot hozot a hazáért, mert férjét vagy atyját veszette el a nagy háborúban, nem szabad tehátőt hátrább tolni. Ez lehet és lesz a hősök emlékének igazi megörökítése. Az az emléktábla, amelyet most a lavak és városok kötelesek lesznek elkészíttetni, csak szimbólum legyen az örök lelkiismeretnek, amely mindig tartsa elébünk azt, hogy mivel tartozunk. Haló poraikban szegény hőseink csak akkor fognak valóban nyugodni, ha ez a társadalmi nézetátalakuás, átfejlődés valóban meg fog történni, ha tényleg fogják látni, hogy nem hiába vérettek a hazáért. Nem nehéz ennek az általános elvnek a megvalósítása. Csak egy kis gondolkozás, szív és érzés kell hozni és meg vagyunk győződve, akkor nagyon hamar és könnyen menni fog. És akkor hőseink emléke iránt valóban leróttuk nagy, soha meg nem fizethető adósságunk egy részét. A hősök emléke. Meghatóan értékes törvényjavaslat került a múlt napokban a képviselőház elé, amelyből minden bizonnyal a legrövidebb időn belül törvény is lesz. A hoisex emlékéről szól ez a törvényjavaslat, amely meghatározza, hogy azoknak az e lékét, akik e rettenetes világfelfordulásban életükkel adóztak a hazának, minden költség, mindet Város köteles megörökíteni. Minden kis fákban lesz a nagy bábon után egy emléktábla. Táviratok. A miniszterelnökség sajtó osztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Kelti hadszíntér, Budapest, február 7. A román arcvonalon helyenként élénkebb ágyútüzelés volt. Kirlibanbától északkeletre visszavertük két ellenséges század előretörését. A Berezin mellett sikeres előtéri vállalkozásból 2 orosz tisztet, 50 főnyi legénységet és 7 aknavetőt szállítottunk be A vállalkozásban osztrák magyar osztagok vettek részt. Olasz és délkeleti hadszíntér : A helyzet változatlan. Hő fér altábornagy, a vezérkar főnökének helyetteM a német nagy főhadiszállás jelentése. Nyugati hadszíntér: Berlin, február 7. Kedvezőtlen látási viszonyok következtében csak néhány szakaszon haladta meg a harci tevékenység a rendes mértéket Semhenntól délkeletregy francia század délelőtt erős tüzelés után támadott, visszavertüktöbb fogoly mradt kezükön. A tengerpart közelében az Ancre két oldalán Verdun északkeleti arcvonalai és a Parroy érdb-n (Lotharingia) véghezvitt sikeres felderítő előretöréseknél 60 fogolyt ejtettünk és 3 gépfegyvert zsákmányoltunk. Keleti hadszíntér: Lipót bajor sereg vezértábornagy harcvonala : Beresznánál rohamcsapataink benyomultak az ellenség Vonalába és a fedezékek szétrombolása uán két fogoly orosz tiszttel, ötven főnyi legénységgel és 9 gépfegyverrel tértek vissza. A kővel a lucki Vasút mentén is teljes sikerrel járt rohamos patáink előretörése. Az oroszok árkiból 18 foglyot és 1 gépfegyvert hoztunk magukkal. József főherceg vezérendes arcvonal: Kirlibabatól északkeletre meghiúsult 2 ellensége,s század támadása. Mackensen rezírtálisnagy kódcsoportja: A Puma és a Szerető entén a tüzérségi tűz időnként növekedett. Több ízben előtéri harcokra került a sor Macedón arcvonal: A Cser na hjlisban és a Vardar két partján néhány erős tűzhullám, kücsiben csekély harci tevkenység. Lut.'enlotf, ' első főszállásmest«», A harctéren megvakult katonák segélyalapja részére folytatólagosan a következő adományok érkeztek A Tulnumegyei Takarék és Hitelbankhoz : Bátsszék Sárközi Takarék és Hitelbank rt. K 200— Dunaföldvári Polgári Takarékpénztár „ 30-— Vargha L jos jegyző Kónya özzesen : K „_23-— 23 P— Eddigi gyűjté» : 441074 Összesen: 464 PT4