Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-04-17 / 16. szám
1892. április 17. TOLNA VÁRMEGYE.____________ _________________________________________ — Érdekes matinéé. A folyó hó 24-én állandó matinéén ritka élvezetben fog a közönség részesülni. Többek között Weber C-dur zongora versenye és Raff Tarantellája kerül előadásra 2 zongorán. Utóbbi darab a Them testvérek híres force-száma. Előre is figyelmeztetjük erre a matinééra a műértő közönséget. — A Hubay hangverseny műsora, mely rendkívül érdekes és választékosba következő : 1. „Kreutzer szonáta“ Beethoven, a) Adagio sostenuto, b) Presto, c) Andante con Variazione. d) Finale (Presto), előadják Hubay J. Bodó A. 2. a „Air“ a G-húron Bach. b) „Románcz“ Svendsen. c) „Zephir“ a „Virágrege“ cyclusból Hubay. Előadja Hubay Jenő. 3. a) „Resignatio“ b) „Polonaise“ Paderevsky, előadja Bodó. 4. a) Bölcsődal“ Reber. b) Csárda jelenetek“ Hubay. Előadja Hubay J. 5. a) „Berceuse“ Grieg. b) „Valse burlesque“ Bodó. c) „Magyar ábránd“ Zimay. Előadja Bodó Alajos. 6. Fényes hegedű változatok a „Komám asszony“ dallama felett. Hubay Jenő. Szerzé és előadja Hubay Jenő. 7. Nagy „Rákóczy induló“ átirat hegedűre és zongorára, előadják Hubay Jenő és Bodó Alajos. A hangverseny iránt nagy az érdeklődés. Jegyek előre válthatók Krammer Vilmos könyv-, zenemű- és papírkereskedésében. — A Balog fa. A Balog fát a téli időjárás nagyon megviselte, erősen korhad s félő, hogy ha az esős időjárás bekövetkezik, még nagyobb pusztítást visz rajta véghez. Óhajtandó tehát, hogy a szükséges javítások mihamarabb eszközöltessenek. — Decs község uj lelkészének, Bús Lajosnak ünnepélyes beigtatása május 1-én történik. — Segély az ínségeseknek. Az árvamegyei inségügyi bizottság elnökének jelentése szerint ezen megye ínségesei részére április 5-ig 121,345 frt 80 kr folyt be, a természetben befolyt könyöradományok pedig április 1-ig összesen 394 674 klgr-ot tesznek ki, amelybe nincs beleszámítva 12,227 klgr kenyér, 10 hordó káposzta, 100 klgr pálinka, 104 kis üveg cognac és 1699 kler füstölt bus és hal. Külön kezelés alatt van a „Felebará “ egyesület gyűjtése, amelyet a többi felvidéki megye ínségesei között oszt ki. Mindent összevéve, a magyar társadalom olyan dicséretreméltó áldozatkészséget tanúsít a jelen évi ínségesekkel szemben, a melyhez foghatót alig lehet tapasztalni s a mely élénken bizonyija a század humanizmusát. — Nagy pénzkereslet. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a „Tolna megyei takarékos hitelbank részvénytársaság“ szükségét látta annak, hogy a részvényesek a még be nem fizetett 100,000 frtot is befizessék. Ápril 11-én ugyanis az igazgatósági tanács dr. Széchenyi Sándor elnöklete alatt elhatározta, hogy ezen összeget az alapszabályok 5. §-a értelmében fizessék be. Az összeg 20% -át június 1-én 40%-át szeptember 1-én és 40% -át ismét december 1-én kell befizetni. — Az egyházmegyéből, káplán Pincehelyről Döbröközre, Kovács József Szűcs József Tóth-Kesziből Pincehelyre, Mozoányi István Hosszu-Hetényből Tóthkeszibe, Offenmüller Zsigmond Döbröközből Hosszu-Heténybe, Mayer György Olaszból Mária-Kémendre, Pe 1 c Alajos Olaszra, Markovics Pál Villányból Szabad Szent Királyra küldetett. — Országos vásár. Szegzárdon a virág vasárnapi vásár a lehető legkedvezőbb időben tartatott meg, de nem volt oly népes, mint máskor. Nagy volt a szarvas marha és lóvásár , habár a nagy kereskedők közül sokan hiányoztak. Ár tekintetében sem lehetett panaszkodni, mert a jó, tetszetős állatokért nagy árt fizettek. Általában azonban mégis tapasztalható volt a rész, áldástalan eszesztendők természetes következése, e pénzhiány, mert a vásári közönség csakis a legnélkülözhetlenebb, szükséges cikkeket vette. Megemlítjük itt egyúttal azt a bizonytalanságot, melyben a kereskedők a vasárnapi munkaszünetre nézve még vannak. Egy részök a szolgabiróságra hallgat és ezek bezárják üzletüket, a más rész a város birására, s ezek nyitva tartják, mert a vásár szerintük már vasárnap kezdődik. Ezek amazok fölött nevetnek, mert jó üzletet csinálnak. Ez különben így volt a vásártéren is. Csak az nem adott el, akinek portékáját nem kérték. Bármiként intézkedik is a munkaszünetről szóló törvény, országos vásár alkalmával az végre nem hajtható. Ezen azért jó volna már valahára pozitív intézkedés e tekintetben, mert a kereskedők, iparosok, sőt a közönség is boszankodik a vásárok alkalmával tapasztalható bizonytalanságok miatt. — Polgári iskola Pakson. A paksi polgári iskola a megvalósulás stádiumához közeleg, nemcsak, hanem már úgy lehet venni, mintha megvolna. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanis e házon küldött leiratában tudatja a paksiakkal, hogy Pakson a polgári fiúiskolát nem ugyan a jövő ősszel, de az 1893/4. iskolai év elején okvetlenül megnyitja. Az állam fizeti az összes tanerőket és dologi kiadásokat; a várostól egyedül az iskola helyiséget kéri olyformán, hogy az a célnak megfelelő legyen és 4 év elteltével, mikor t. i. az iskola 4 osztálya életbe lépett, az épület fentartása, gondozása is az állam hatáskörébe fog tartozni, tehát az állam tulajdonává fog válni. — Minthogy pedig ebbe a paksiak — tudomásunk szerint —■ már eleve beleegyeztek, az iskola megnyitásának semmi sem áll útjában. — Nem tudjuk azonban, hogy miért halasztja a miniszter a megnyitást még egy teljes esztendeig. Igaz, hogy az országgyűlési tárgyalások alatt kinyilvánította, hogy a polg. iskolák ügyét az egységes középikola megvalósításával egyidejűleg szándékozik megoldani; igaz, hogy a tolna megyei főgymnasium ügye is talán némi befolyással lehet a paksi iskolának megnyitására, de szerintünk — ha már elvileg kimondatott a létesítés — semmi akadály nem forog fenn, hogy ezen iskola már a jövő ősszel, az 1892/3. iskolai év elején meg ne nyíljék. Sőt azt hisszük, hogy ha a paksiak az épület átalakításával, renoválásával sietnének s biztosítnák a minisztert, hogy ezzel a maga idejére készen lesznek, egyúttal pedig kérnék ennek már a jövő ősszel leendő megnyitását, a miniszter ezt teljesítené. A paksiaknak mindenesetre érdekükben áll, hogy városuk kulturális és materiális fejlődését minél hamarább megvalósítani törekedjenek, főleg, ha az oly csekély áldozatot igényel, mint ezen iskola létesítése. — Az állami tisztviselők kérvényének elintézése. A vidéki városok tisztviselőinek kérvényei — a félhivatalos lapok jelentése szerint — oly formán nyertek elintézést, hogy ezen tisztviselők lakbér fokozatának megállapítása a katonai lakbérszabályzat szerint a 4., 5. és 6. lakbér osztályba tartozó váróokra nézve a tisztviselők új lakbér kategóriáját állítja föl. A kérvények egyik további csoportja tárgytalanná vált annak konstatálása folytán, hogy téves volt az a föltevés, miként a javaslat a bírákra, ügyészekre, tanárokra stb. vonatkozólag magasabb és alsóbb rangosztályokat állapított volna meg a szerint, hogy a fővárosban vagy a vidéken vannak-e alkalmazva. A javadalmazásra vonatkozó kérvények pedig most számítások tárgyát képezik abból a szempontból, vajjon a bennök kifejezett kívánalmak vehetők-e figyelembe és ha igen, mennyiben ? — Fényképész. Singer S zombori fényképész Szegzárdon az Ellmann-féle házban megnyitotta műtermét. Szebbnél szebb kivitelű arcképek láthatók nála, miért is ajánljuk a közönség figyelmébe. — Öngyilkosok. Duna-Földvárott a napokban egy jó házból való 15 éves vöröshajú leány felakasztotta magát, mert barátnői vörös hajúnak csúfolták. Ugyancsak Duna-Földvárott egy 9 éves fiú a padláson tréfából meg akarta próbálni, hogy milyen is lehet az, ha valaki magát felakasztja. A tréfának az a szomorú következése lett, hogy mire észrevették a fiú tréfáját, az már akkor meghalt. — Az igazságügyi palota készen van. Szegzárd egyik impozáns épülete befejeztetett s az igazságügyi hivatalok ezen épületbe költözése az ünnepek után megtörténik. Szt.-György nap után már az uj épületben szolgáltatják az igazságot. — Dér és fagy. Az április 9., 10. és 11-iki dér és fagy megyénkben is tett kárt és pedig a központi, dunaföldvári és simontornyai járásban. — Szerencsére a kár még nem oly nagy, hogy kedvező időjárás mellett helyrepótolható ne volna. — Leginkább a baracktermés fogja megérezni a bért — Tehén és üsző-díjazás, mely a „Tolnamegyei gazdasági egyesület“ a múlt évben a szájas körömfájás miatt meg nem tarthatott, lesz április hó 20-án Bony frádon. — A gabnaüzlet helyzete. Budapestről írják nekünk: Az időjárás folyton száraz és meleg, széllel vegyest. Az őszi vetések állása igen kedvező. Ugyanez áll a külföldről is. A hangulat a külföldi piacokon lanyha és az irányzat mindenütt csökkenő. A forgalom, minthogy a fogyasztók csak a legszükségesebbet veszik, csekély és vontatott és a spekuláció is egészen tétlen. A folytonos árhanyatlás e téren azután a liszt piac helyzetének javulását is gátolja; ily körülmények között a malmok nagy veszteségre dolgoznak, raktáraink túl vannak halmozva s hogy a nagyobb bajt elkerüljék, üzemüket beszüntetik. — A korpaüzlet élénk. — Boldog jegyzők! A budapesti lapok értesítései szerint az aradmegyei jegyző nyugdíj-intézet elhatározta, hogy a községi jegyzők már 30 évi szolgálati idő után élvezhetnek 1000 frtnyi nyugdíjat. — Szegény állami hivatalnokok ! Mikor lesztek ti ilyen helyzetben ? ! — Kevés a kávé, így hát drágulni fog az ára. Legalább ezt írják Triesztből a „Kereskedők Lapjá“ nak. Mint egy ottani nagy kávécéghez érkezett távirat mondja, Brazíliának, mely pedig tudvalevőleg a világ legelső kávépiaca és termelő országa az idén mintegy millió bállal kevesebb kávétermése lett, mint tavaly volt. Hasonló jelentések érkeznek a többi termelő országokból is. — Pályázat: A „Tolna megyei gazdasági egyesület“ az általa rendszeresített titkári állásra ezennel pályázatott nyit. A titkári állás életfogytig tart; — évi javadalmazása 1000 frt. A titkár jogai kötelességei az egyesület alapszabályaiban vannak körvonalazva. A pályázók ezen állásra való képesítettségeket egy hazai felsőbb gazdasági tanintézeten nyert oklevéllel, úgy több évi gyakorlati működésüket bizonyító okmányokkal tartoznak igazolni- A megválasztandó titkár semmi más hivatalos állást nem viselhet. A pályázati kérvények folyó évi junius hó 14-ig az egyesület elnökénél nyújtandók be. Katalin, (u. p. Tengelic) 1892. évi április hó 1-én. Kovács László elnök. — A komlótermelés meghonosítása céljából a földmivelésügyi miniszter országos intézkedéseket, szándékozik tenni és e célból felszólította a törvényhatóságokat, hogy hozzá jelentést tegyenek az iránt, mely vidékeken és mely kiterjedésben űzik hazánkban jelenleg a komlótermelést. — Egy kitűnő gyógyszappan. A dr. Hopp J. G udvari fogorvos által már évtizedek óta készített növényszappan mely nem csak mint pipereszappan, de mint gyógyszappan is híres, a mennyiben a mellett, hogy a bőrt rendkívül finomítja, arról állandó használat mellett minden kiütést, foltot stb. eltávolít. Ára csekély, mindössze 30 kr, és minden gyógyszertárban kapható. VIDÉK: Tisztelt szerkesztő úr! Kétségbe vagyok esve! . . . Mindenhol békesség, nem veszekedik senki, nem történik semmi, még Lengyel Franci is elhallgatott — csak néhanéha magában dörmög, magával eégedetlen, nagy ájtatossággal jár a templomba, hogy ellenőrizze az uj kántor működését s ha néha napján mosolyog, akkor . . . bizonyosan az uj kántor gikszert csinált vagy eltévesztette a nagyheti nehéz templomi funkciót. A minap nagy öröme volt, hogyne! — Az uj kántor 3000 frtra biztosította életét. Tehát meghalni készül — mondja Franci meglepetve, amint a hirt hallja — pompás 1 sóhajtja . . . komor tekintete eltűnik, szájszeglete bal fele felhuzódik (ezt a principálisától tanulta) s boldog mosoly ömlik el arcán . . . ünnepnapot ül délben két Gömböcsféle gyógytári szikvíz-fröccsöt iszik és épit uj kántor politikai terveket, nagy erélylyel tanítja a temetkező dalárdát, uton-utfélen kedvessé teszi az uj kántor életét, hogy az minél hamarább jusson a 3000 frtos örökséghez, szóval boldog s mégis haragszik mindazokra, kik vele nem éreznek, kik tervében nem segítik, fölmondja a szolgálatot még idejében tűzoltóknak, egyleteknek . . . ., csak azoknak a kedves hálás, derék csizmadiáknak, kik most is örök emlékül zsebben hordják, szavazó céduáit, nem. Nem! és ezerszer nem. Ők fogják, vele egyetemben élte tövisét eltemetni, elbucsuztatni. S majd ha a sírba hulló göröngy taktust ver a halál nótának, az őszinte könnyek lemossák a búsfejü hangjegyeket, a sóhajszerű hang tova surran az esti szellő lágy ölén s diadallal kísérőnek szegődik a rohanó léleknek . . . akkor új élet, és remény lesz az élet küzdterén . . . akkor majd én is írhatok újabb szenzációs híreket, nem lesz oly csendes Tolna, megkezdődhet a régi veszekedés, de