Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-07 / 23. szám

1908 junius 7 TOLNAVÁRMEGYE. dezcsenek, költségei és megvalljuk, hogy politi­kai életünk épen nem rózsás viszonyai között a kultusz-budget duzzadozva emel­kedő tételei igazi oázisként hatnak reánk, mert ezek nyomán — s ezt joggal várhat­ju­k ~ uj és üdítő élet fakad a nemzeti művelődés mezején. Sikerült dolognak tartjuk, hogy Apponyi i ez új­ javaslatával mintegy megerősíti tanítói fizetések állami kiegészítéséről szóló ú­j törvényt. Szükséges ez azért is, mert igen sok hazánkban a renitens nemzetiségi nép­iskola, illetve iskolafentartó, akik bátor és elvakult politikai velleitásokból ujjat húznak­­ a magyar állammal és az autonómia köpö­­­­nyege alatt űzik aknamunkájukat a magyar­­ kultúra és a magyar államiság ellen, igen , jól tudván, hogy a magyar kultúra hódítá­­sát legsikeresebben úgy gátolhatják meg,­­ ha népeket az elől már az iskolában elzár­ják. Hogy ez a törekvés tarthatatlan és egyúttal megengedhetetlen is, talán monda­nunk is felesleges. A felekezeti-nemzetiségi urak lehetnek bármily ravaszok és véresszá­­júak, azért a magyar állameszme érvényesü­lését a kultúra és népoktatás terén is meg nem akadályozhatják. A magyar állam sem a felekezeteknek sem a nemzetiségeknek nem ellensége, sőt inkább őket melegen keblére öleli, mint édes fiait és segítségökre millió­kat és milliókat áldoz; amit tőlük elvár és megkövetel, az, hogy alkalmazkodjanak a fenálló törvényekhez. És eh­ez a követelés­hez a magyar államnak joga van, amely joggal nemcsak élni akarunk, hanem e jog ellen vétőket megtorlásban is kell részesí­tenünk. A kulturális szempontoktól eltekintve a közjogi tekintetekből egyenes kötelessége­­ volt az államnak a népoktatás ingyenessé­géről gondoskodni a készülő általános vá­lasztójogi reformra való tekintetből is. Az írni-olvasni tudás lévén a választói jog alap­­feltétele, gondoskodni kell­tt az irányban, hogy a legfőbb polgári jog megszerzését anyagiak ne gátolják, hanem abban mindenki az állam költségén részesedhessék. Fontos közjogi momentum ez, melynek kihatása csak üdvös lehet, mert mentül több téren mu­tatja meg az állam a maga pártoló és segítő bőkezűségét, annál nagyobb elisme­résre tarthat számot az állampolgárok ré­széről. Ez nem megvesztegetés, ez nem kortespolitika, hanem igazi magyar állami politika, melynek céltudatos kifejtésére az állami élet egész vonalán szükség van, és melynek egyik sikerült lánc­szemeként az ingyenes népoktatást elismeréssel fogadjuk. F. M. kül is egyes rendbontó cselekmény miatt a szük­séges intézkedéseket megtenni. (Kúria 1459908.) Valakinek rendőri felügyelet alá helyezése a rendőrhatóság jogkörébe tartozik, melyet az, külön határozat hozatala nélkül, bármikor el­rendelhet. Az ily intézkedést a féllel közölni nem kell. (Belügym. 6869:907.) Gazdasági terményeknek felbujtás következté­ben történt elidegenítése miatt a tettes és felbujtó ellen intézett ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. (Minisztertanács.) ____VÁRMEGYE. — Elvi jelentőségű határozatok. Azok a közigazgatási gyakornokok, akik az előirt minősí­tést egy éven belől meg nem szerzik, állásukat vesztik. (Belügym. 55,025J 1908.) Való állításoknak célzatos csoportosítása által is elkövethető az izgatás. (Kúria 104, 908.) A törvényhatósági bizottsági taggá lehetés feltételéül a törvény nem azt állítja fel, hogy valaki az országgyűlési képviselőválasztók ál­landó, névjegyzékébe felvéve legyen, hanem a névjegyzékbe való felvételre jogosító szellemi és anyagi kellékek birtokát, azaz : az országgyűlési képviselőválasztási minősítést követeli. A választáshoz kirendelt csendőrtiszt jogo­sítva van a választási elnök megkérdezésé­nél­ A paksi képviselőválasztás. Jeszenszky Ödön visszalépése. Mádi Kovács János jelölése. Paksi levelezőnk a következőket írja : A Szluha István halálával megüresedett paksi vá­lasztókerületben két jelölt vette fel a harcot a mandátumért. Az egyik báró Jeszenszky Ödön paksi szolgabíró, a másik Mádi Kovács János gyapa-pusztai földbirtokos, mind a kettő a füg­getlenségi és 48-as párt programját vallja magáé­nak. Jeszenszky az országos függetlenségi és 48-as pártnak volt a hivatalos jelöltje, kihez Kossuth Ferenc, a párt elnöke, a következő tartalmú táviratot küldte: «Pártunk központja nevében tudatom, hogy az országos függetlenségi és 48-as párt önt, mint pártunk hivatalos jelöltjét, teljes erkölcsi erővel támogatni fogja. Pár­tunk ismeri a paksi választókerület haza­­gságát és erősen bízik abban, hogy e kerü­­­let, mint sok évekig a múltban, úgy a jövő­ben is a mi táborunkban fogja megszokott díszes helyét elfoglalni, velünk fog küzdeni hazánk jogaiért, felvirágzásáért, államiságá­nak, függetlenségének kivívásáért az adott helyzetekhez alkalmazva fegyverét, bebizonyult, hogy csak így érhetjük mert el magasztos célunkat. Kossuth, elnök:» A Jeszenszky-párt vasárnap délelőtt 11 óra­kor tartotta meg Pakson, az «Erzsébet­ Szálloda» udvarán a jelölő értekezletet, mikor is Grosch József paksi ügyvéd lelkes beszédben ajánlotta jelöltül Jeszenszkyt. Utána Hárkay László beszélt az ő sajátos behízelgő modorában, vázolva a függetlenségi párt mai helyzetét. Aki — úgy­mond — nem helyesli a függetlenségi párt mai politikáját, az csak szívével szereti hazáját, de nem eszével, ő — folytatta tovább — kinek alkalma van beletekinteni abba a kohóba, amely­ben forr és izzik az ország sorsa, lelkére mond­hatja, hogy a függetlenségi párt és vezérei a helyes úton haladnak. Végül szintén ajánlja Jeszenszkyt. Ezután Petrich Ferenc volt országgyűlési képviselő beszélt. Tisztelettel viseltetik — úgy­mond — Jeszenszky személye iránt, azonban még­sem jelöli őt a képviselői állásra, mert Jeszenszky Kossuth Ferenc-párti, ő pedig nem viseltetik bizalommal Kossuth Ferenc politikája iránt. Kéri polgártársait, ne hamarkodják el a dolgot és várjanak a jelöléssel addig, mig Kossuth Lajos-párti jelölt akad. Végül ismét Grosch József beszélt, újból ajánlotta Jeszenszkyt jelöltül, mire a jelenlevők éljenzéssel kikiáltották báró Jeszenszky Ödön dr. szolgabirót a paksi választókerület országgyűlési képviselő jelöltjévé. Délután három órakor a Döme-féle ven­déglő kerthelyiségében tartottak a kerület vá­lasztópolgárai értekezletet. Az értekezleten Duna­­földvár és a többi községek képviseltették ma­gukat. Az értekezletet Eizer István a paksi függetlenségi és 48-as párt elnöke nyitotta meg és beszédében elítélte azokat, kik a Kossuth Ferenc vezérlete alatt álló pártot nem tartják az igazi függetlenségi pártnak és végül kérte a megjelenteket, hogy mádi Kovács János paks­­gyapai földbirtokost a nagy mádi Kovács György táborszernagy unokaöc­csét jelöljék a paksi választókerület képviselőjelöltjéül. Többen fel­szólaltak még és mindannyian mádi Kovács János jelölését óhajtották, mire az értekezlet egyhangúlag, jelölte is őt. Ezután mádi Kovács János rövid, de ügyes és tartalmas beszédben szólott a megjelentekhez, röviden ismertette pro­­grammját, mit az értekezlet lelkes éljenzéssel vett tudomásul. Már ekkor látszott, hogy mádi Kovács János pártja igen erős és jól szervezett és hogy a siker kilátásával fogja felvenni­ a har­cot Jeszenszky­vel A rákövetkező napok igazol­ták is ezt a föltevést. Hozzájárult az is, hogy az intelligencia nagy része passív álláspontot­­ foglalt el. Ugyanis mindkét jelölt kifogástalan gentleman, egyforma elvűek, sőt még a korban is egy idősek, azért nagyon nehéz dilemma elé került az intelligens osztály és igen sokan a szavazástól való tartózkodást tették fel maguk­­­­ban. Báró Jeszenszky Ödön dr. a paksi kerület­ben uralkodó viszonyokat és helyzetet látva, úgy az őt jelölőknek, mint a központnak be­jelentette, hogy a jelöltségtől visszalép és ezt egy levélben tudomására­­ adta mádi Kovács János­nak is. Most tehát úgy áll a helyzet, hogy egy jelölt van ez idő szerint a kerületben, de úgy lát­szik mégis csak lesz ellenjelölt, mert a pünkösd vasárnapra Petrich Ferenc által kilátásba helye­zett értekezlet balpárti programmal szándékozik valakit fölléptetni. Kossuth Ferenc a paksi függetlenségi párt­hoz a következő táviratot küldötte: «A paksi kerülethez tartozó duna­­földvári függetlenségi párt néhány nappal ezelőtt jelölte báró Jeszenszky Ödönt. E je­­löltetést, mely báró Jeszenszkyt, mint pár­tunk érdemes tagját érte, központunk tudo­másul vette és őt hivatalos jelöltül el is fogadta. Ma azonban Jeszenszky a jelöltség­től visszalépett, így örömmel vehetünk és veszünk tudomást dr. mádi Kovács János jelöltségéről) öt hivatalos jelöltnek elismerjük, felajánlva neki a párt központjának erkölcsi támogatását. Kossuth, elnök.» Kossuth Ferenc erkölcsi támogatásának a hivatalos jelölt, mádi Kovács János úr bizonyára és méltán örülhet. A paksi kerületnek azonban — szomorúan konstatáljuk — olyan hagyomá­nyai vannak, amelyek szerint az «erkölcsi támo­gatás« még Kossuth Ferenc részéről is csak akkor bír súl­lyal és hatál­lyal, ha ahhoz meg­felelő «anyagi támogatás» is járul.» Anélkül a szegény jelöltekkel szemben nincs pardon. Ez 40 éves hagyomány, amely minden egyes válasz­tásnál teljes erővel érvényesült. Legfőbb ideje volna már szakítani ezekkel a hagyományokkal és véget vetni ennek a szégyenteljes és áldatlan állapotnak. Legegyszerűbb lesz, hisz előre lát­ható, hogy éppen «az anyagi támogatás» minél nagyobb mérvű kierőszakolhatása érdekében több jelöltet fognak állítani a választók, ha a jelöltek sztrájkolnak és kölcsönösen megállapod­nak abban, hogy a választásra nem költenek. Erre a kis purifikációra nagy szükség volna ebben a kerületben. Mádi Kovács János pártja szépen gyarap­szik, főleg Pakson, Gerjenben, Németkéren és Dunaszentgyörgyön vannak eddig hívei. A legújabb jelölt Pulay István földműves kit Dunaföldvárott 48-as programmal jelölt­­ tiszta bitumenból készített valódi aszfalt-tetőlemez, tartós, tűzbiztos. BITUMINA“ kLÍLKék TETÖFEDÖAJ* TIJMINÁVAL» fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a n? «BITUMINA» régi zsindely tetők átfedésére is kiválóan Csakis védjeg­gyel ellátott tekercseket fogadjunk ral' Gyári főraktár .„.REICHÁRMIN fakereskedés ébr skszárd és vidéke reszere. 3

Next