Top Gun, 1999 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 12. szám
HA-LID, gysz: 18423508, HA-LIE, gysz: 18423510) egészült ki az alapszerződésben előírt 5 darabos kontingens. A típusátképzést a szovjet oktatópilóták végezték a magyar hajózóállomány részére (Berényi Attila, Gách György, Fejér Botond, Kucsera József, Majoros János, Pirithy Mátyás, Stifter János, Szivák Nyikolás, Zsíros András, Kun Miklós, Molnár Béla, Wittinger Kálmán), s annak befejeztével az első járat október 15-én 08 óra 30 perckor indult Stifter János főpilóta vezetésével Szombathelyre, majd néhány perc múlva a debreceni járat is elindult Szivák Nyikoláj pilótával. Az első öt gép Li—2P 21 üléses utasszállító változatú volt, még 625 kW (850 LE) teljesítményű AS-61 típusú motorokkal voltak felszerelve, amelyeket rövidesen 773,5 kW- os AS-62, majd AS-62IR típusra cseréltek át. A gépek festése egységes natúr fém-ezüst volt, a függőleges farokfelület teljes szélességében felfestett keskeny nemzeti jelzéssel, illetve nagyméretű fekete lajstromjelekkel. A törzsön, az ablaksor felett MASZOVLET felirat volt látható, rövidesen pedig az orr-részre felkerült az első változatú vállalati embléma is. A következő négy gép 1947-ben érkezett: a HA-LIF lajstromjelű Li-2P változat (gysz: 18425604) augusztus 21-én, majd a HA-LIG (gysz: 1842601) és a HA-LIH (gysz: 18427005), valamint a HA-LIS (gysz: 18427006) szeptember 17-én repült át Kijevből Budaörsre. A HA-LIG lajstromjelű gépet rövidesen teherszállítóvá alakították át és a MASZOVLET idején ezzel végezték a külföldi áruszállításokat. A HA-LIH 14 utasüléssel jött, majd 1948-ban átalakították 28 ülésessé. 1948-ban újabb két LI-2P változatú repülőgép került a társaság állományába, amelyeket a légügyi hatóság HA-LIK (gysz: 18427501) és a HA-LIL (gysz: 18428003) lajstromjelekkel regisztrálta. A típussal az első esemény 1949. június 4-én következett be, amikor a Budapest-Pécs útvonalon járatot teljesítő HA-LIE lajstromjelű gépet Kun Miklós, Kiss János pilóták, illetve Majoros János II. világháborús pilóta az NSZK-beli München repülőterére repülték át. A német hatóságok a gépet visszaadták, az utasok közül azonban csak kevesen tértek haza. A honvédség 1949-ben kapta meg az első négy Li-2T változatú teherszállító változatú gépeit, amelyek szeptember 13-án érkeztek meg Kecskemétre (gysz: 18433109, 18433201,19433203, 18433209). A gépek sötét hadizöld színűek voltak, a szárnyakra, a függőleges irányfelületre és a törzsre a február 15-én rendszeresített felségjelzés volt felfestve. A nyilvántartásban ugyan még S-101, S-102, S-103 és S-104- es jelzéssel szerepeltek, de az időközben megváltozott jelzésrendszer miatt ezek már nem kerültek felfestésre. Ugyancsak ekkor kapták a gépek a katonai terminológiából azóta közismertté vált „Teve” típuselnevezést is. A Kecskeméten lezajlott átvételüket követően néhány nap múlva Mátyásföldre repülték át a gépeket, ahol az I. Önálló Szállítórepülő Raj kötelékében megkezdték rajtuk a pilóták típusátképzését. Sajnos, ez az év tartogatta a típus első katasztrófáját is, ami a HA-LIK lajstromjelű géppel történt október 14-én Pécsett. A kedvezőtlen időjárási viszonyok között végrehajtott leszállási manőver során a repülőgép felhőbe került, s mivel egy téves értelmezés miatt az irányadót is kikapcsolták - Molnár Béla pilóta megpróbálta a földlátást helyreállítani, de a süllyedő géppel 10 óra 32 perckor Kővágószőllősnél, 350 méter magasságban hegyoldalnak ütköztek. A gép személyzete, Molnár Béla I. pilóta, Bartos József másodpilóta, Újszászi János rádiós, Minár György hajózószerelő, Tandari János gyakorló szerelő, valamint az egyetlen utas, Reiter Endre életüket vesztették, míg a fedélzeten tartózkodó biztonsági kísérő viszonylag könnyebb sérüléseket szenvedve, életben maradt. A következő évben a hadseregben sorra került szervezeti változások keretében a típus mennyisége és funkciója pozitív irányban módosult. Mindenekelőtt sikeres típusvizsgát tett a kijelölt állomány (Koronkai Károly százados, Tanai János törzsőrmester, Prégler Viktor törzsőrmester, Pálfi Sándor törzsőrmester, rádiós, Szabó László törzsőrmester, megfigyelő, Tarpataki Tibor őrmester, rádiós, Vágvölgyi László törzsőrmester, hajózószerelő, Takács Béla törzsőrmester, megfigyelő). Rövidesen intézkedés történt a gépek felhasználását illetően is: így egy géppel szállító feladatokat láttak el (109), a többi pedig a REMI-hez került légifotó-térképész (201), célvontató (209), illetve a Kilián iskola részére megfigyelő-tantermi célokra (203) történő átalakításra. a Q pv tavaszán egy kisebb faj- 151 DU súlyú esemény történt a HA-LIG lajstromjelű géppel. Kiss István másodpilóta vizsgarepülése során, leszálláskor „hosszúra jött”, kifutott a budaörsi repülőtér területéről, s annak nyugati oldalán orra állt. A baleset során a vizsgáztató Li-2 - SM-75 átalakítás a „Vádindítvány" című filmhez. Szolnok, 1980. augusztus Szentgyörgyi Dezső a lábát törte, a gép pedig javíthatóan megsérült (segédpilóta Bartos, szerelő Molnár, rádiós Peterdi). A Rákóczi Hadrend keretében a honvédség (elvben) két szállítórepülő alegységét összevonták és megalakították a 16. Vegyes Repülőszázadot, Rekettyés László hadnagy vezetésével Szolnokon, ám az áttelepülést elhalasztották, és az alakulat továbbra is Mátyásföldön maradt, s végül is Budaörs repülőterét kapták állomáshelyül, ahonnan a MASZOVLET május 7- vel bezárólag átköltözött az újonnan átadott Ferihegyi repülőtérre. A katonai szállítórepülés gépparkja szeptember hónap során újabb két darab Li-2-essel bővült: 5-én Szilágyitelepen átvették a 901- es oldalszámú gépet (gysz: 18435901), majd 8-án pedig a 902- est (gysz: 18435902). A típus hazai történetében a következő két év igen mozgalmasnak bizonyult. 1951. január 13-án Budaörsön Dombi László törzsőrmester a futó működését oktatta a 306-os oldalszámú LI-2P repülőgépen, aminek során a futómű csapját „be” helyzetbe tették, emiatt a gép álló helyzetben „leült”. A légcsavarok néhány tolla megsérült. A polgári és katonai viszonylatban az év márciusáig a MASZOVLET- nél 10, a légierőnél pedig 7, összesen tehát 17 darab Li-2-es állt szolgálatban. A honvédségi gépek közül 2 darab a 35. Vegyes Repülőezrednél, 3 darab a 16. Szállítórepülő Ezrednél, 1 darab a Kilián Iskolán, egy másik pedig kormánygépként üzemelt. Március 18-án a kaposvári (régi taszári) repülőtéren Jobban Ferenc főhadnagy, repülőgépvezető, Ujj György alhadnagy, megfigyelő, Rimmel László őrmester, hajózó- TOP CM 17