Tornaügy, 1904-1905 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1904-09-15 / 1. szám
2 8. Hivatalos rész. 9. Irodalom: hazai, külföldi. 10. Különfélék: hazai, külföldi. 11. Humoros rovat. 12. Esetleg mellékletül: »Tornaügy-könyvtár«. Tehát ez irányban kérjük úgy a vidéki, mint fővárosi tagjaink és a tornaügy barátainak hathatós támogatását és buzgó munkásságát. _s?__ A tornatanárok munkája. Az egyénnek értéket, súlyt, azon hivatáskoz ad, amelyet betölt és azon munka, amelyet elvégez. Gyakran megtörténik, hogy a jó munkát nem becsülik meg eléggé, azonban ez csak ideiglenes lehet, mert a becsületes, derék munka előbb-utóbb kivívja az elismerést. A tornatanárok hivatása annyira fontos, hogy ha tudatosan és kellő ambícióval élnek hivatásuknak, az elismerést munkájuk iránt előbb-utóbb ki fogják vívni, ami anyagi helyzetük javulásának is legbiztosabb záloga fog lenni. Egy pár tényre akarok rámutatni melyekre a tornatanároknak a saját jó felfogott érdekükben mindig figyelemmel kell lennök. Tegyék a tornatanárok a testi nevelés egész területét éber figyelmük és gondoskodásuk tárgyává, annál is inkább, mivel erre előképzettségüknél fogva is hivatottabbak, mint a szellemi tárgyak tanárai. A józanul megírt angol neveléstanok szerint az egész nevelés alapját a testi nevelés alkotja, melyet szem elől téveszteni soha sem szabad, s melynek elhanyagolása mellett az értelmi és erkölcsi nevelés csak üres fellegvár marad. A mai rendszer mellett a középiskolákban tulajdonképeni nevelés egyáltalán nem is létezik. Ma tulajdonképen csak az értelem egyoldalú tömése van gyakorlatban a testi, sőt nagyrészben az erkölcsi nevelés rovására. Ma a modern egészségügyet csak a fényes iskolaépületek hirdetik, azonban a fényes paloták falain belől csak a testi épség és erő kiaknázása folyik s a heti két tornaórán kívül egyetlen intézkedést sem találunk, mely a testi nevelés jól felfogott érdekét szolgálná. A szellemi tárgyak tanárai legnagyobb részben még csak tudatával sem bírnak a testi nevelés fontosságának s érzékük sincs a testi épség és egészség ápolása iránt, sőt gyakori az előítélet a testileg fejlett tanulók iránt, hogy azoknak tudatlanoknak kell lenniök. Az tény, hogy azon tanulók, kik szabad idejükben testgyakorlással foglalkoznak, rendesen egy kissé nehezebb felfogással rendelkeznek, mint azok, akik szabad idejükben talán kávéházakban szellemes foglalkozásokkal csiszolják elméjüket, azt azonban tapasztalatból állítom, hogy a testgyakorlattal kedvvel foglalkozók erkölcsi derékség tekintetében jóval felülmúlják tanulótársaik nagy többségét. A tornatanárok érintkezése a tanulókkal sokkal fesztelenebb, sokkal bensőbb, ugyanezért iparkodjanak azoknak valódi testi és erkölcsi nevelői lenni. Iparkodjanak a tanulókat alaposan kiismerni s a