Történeti szemle, 1919 (8. évfolyam)

Czeke Marianne: Wilson, mint történetíró

WILSON MINT TÖRTÉNETÍRÓ • 3 svell alatt és utána, s az Orániai Vilmos trónraléptével bekövetkezett nagy változásokat. A II. köt. Golaniák c­ a nemzet­i fejezetben tárgyalja az Angliával közös vállalkozásokat, a francziák és indiánok­­elleni háborút, útjaik elválását, a forradalom közeledtét jelző időszakot és a függetlenségi háborút. A III. köt. Kor­mánnyalakítás ugyancsak 4 fejezetben adja a háború és béke közti időt, a federális kormány megalakítását, a polá­niák nemzetté válását s az ezzel járó döntő belső változá­sokat. A IV. köt. Kritikus változások és a demokratikus forradalom 5 fejezetben igen érdekesen ismerteti az Egye­sült­ Államok nagyobb mérvű demokratizálódását és az ez­zel járó kinövéseket. A bank és kincstár körüli történéseket, • a rabszolgaság kiterjesztésére irányuló törekvéseket, a fegy­veres elválást, azaz a háborút Észak és Dél közt épen a rab­szolgaság miatt s az elvált confederált államoknak viszo­nyait. Az V kötet Egyesülés és nemzetiegedés 3 fejezetben (Reconstructió, Visszatérés normális viszonyokhoz, Egy század vége) mindenesetre a legérdekesebb. Ebben ismer­jük meg különösen a reco­­structiós politikában, mely a Dél leigázását a háború után tökéletesítette, az amerikai poli­tikai pártok életét, küzdelmeit, üzelmeit, kapcsolatban a nagy gazdasági és külpolitikai kérdésekkel, amelyeket Wil­son igen tanulságosan tár elénk. Mint történelmi munka Wilson műve egész különös olvasmányként hat. Nem annyira a történelmi események registrálására, mint inkább a nemzet, a nép hangula­tának, a pártok keletkezésének, átalakulásának, czéljai­nak, egymásközti harczainak, egyszóval a szorosan vett politikai élet mozgalmainak hű festésére, psychológiai mo­tiválására törekszik. Ez az előadási mód, melynek mintáját már Ferreronál is látjuk, a történelmi események bő isme­retét tételezi fel, s a politikai mozgalmak jellemzésénél természetesen azokat egész más csoportosításban adja ,mint az kronologikus szempontból megírt műveknél szokás. Hogy röviden jellemezzük Wilson előadásmódját,­­ azt állapíthatjuk meg, hogy valamint azt a néhány

Next