Történelmi szemle, 2010 (52. évfolyam)

1. szám - TANULMÁNYOK - Janek István: Magyar törekvések a Felvidék megszerzésére 1938-ban

JANEK ISTVÁN munkát választotta eszközül, amit Konrád Henleinék 30 jól el is végeznek majd."31 Beek szerint, ha Csehszlovákia szétesik, Szlovákiának teljes egészében Magyar­országhoz kell visszakerülnie. Beek erről Karol Sidorral is beszélt, akit megnyug­tatott, hogy a Magyarországhoz való csatlakozásukkor széles körű autonómiát kapnának. Sidor erre azt mondta, hogy a felvidéki magyarságtól nem félnek, mert azokkal meg tudják magukat értetni, csak az anyaországi magyarok maga­tartásától tartanak. Esterházy elmondta a lengyel vezetőknek és Sidornak is, hogy Magyarország nem akarja Szlovákiával kapcsolatosan a korábbi hibáit megismételni, így szerinte nem Budapestről irányítanák őket, hanem a helyi szinten tevékenykedő önkormányzatoknak és politikusoknak kell jelentősebb hatalmat adni. Példaként az Osztrák-Magyar Monarchia időszaka alatt Horvát­ország autonómiáját és helyzetét említette. Véleménye szerint a szlovákok széles körű belső és külső kulturális autonómiát kapnának saját parlamenttel és nagy hatáskörrel. Közös csak a külpolitika, a pénz és a gazdasági ügyek lennének. A területi kérdéseket illetően Magyarországhoz csak Kárpátalját és Szlovákia azon területeit csatolnák, amelyek többségükben magyarok által lakottak. Esterházy azt is felvetette, hogy a lengyel kormány garantálhatná a magyar kormány által ígért szlovák alkotmány betartását.32 Beck 1938 júniusában azon igyekezetében, hogy a magyar-szlovák közele­dést elősegítse, azt is felajánlotta Sidornak és rajta keresztül a többi szlovák ve­zetőnek, ha a csehek miatt félnének Budapesten tárgyalni a magyarokkal, akkor azt Varsóban is megtehetik.33 A lengyeleknek és Esterházynak sem sikerült Sidort rávenni a magyar célok támogatására, s a Slovák című pozsonyi napilap július 31-ei számában a szlovák politikus élesen támadta a magyarokat. Sidor ne­vetségesnek tartotta azt a feltételezést, hogy Hlinka és a szlovákok Magyaror­szághoz - vagy esetleg egy másik országhoz - akarnának csatlakozni. Hangsú­lyozta, „hogy a szlovákok nem akarják a magyarokat, nem hisznek nekik, és hogy szó sincs a hozzájuk való visszatérésről. [...] Ahogy átéltük e területen a ró­maiak, a hunok, a magyarok és mások korát, úgy most is élni fogunk, és élni fo­gunk és kitartunk."34 Sidor azt is megemlítette cikkében, hogy Csehszlovákiában csupán a csehek és a zsidók elégedettek helyzetükkel. A szlovákok nem akarnak cseh-szlovák nemzetet alkotni, csak egyedül szlovákot. A cikkben kifogásolta, hogy országában a szlovákokat még önálló nemzetként sem ismerik el. A ma­gyar diplomácia komolyan vette Sidor megnyilatkozását, és jobbnak látta a tár­gyalásokat Jozef Tisóval folytatni. 30 Konrád Henlein (1898-1945) szudétanémet politikus volt. 1931-ben megalapította a Szudétané­met Hazafias Front nevű mozgalmat, amely 1935-ben párttá alakult. A hitleri Németország tá­mogatásával 1938-ban belpolitikai válságot robbantott ki, és a szudétanémet nemzeti követelé­sek fokozásával a csehszlovákiai kisebbségi kérdést európai problémává duzzasztotta. 31 DIMK II. 250. dok.: 457. 32 Diariusz i. m. IV. 189-190., 194. 33 DIMK II. 250. dok.: 457. 34 Magyar Országos Levéltár (­­MOL) K-63, 64. cs. 2541/pol. 1938.

Next