Történelmi szemle, 2013 (55. évfolyam)
2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Imre: Kánya Kálmán útja a külügyminiszteri székig
TÓTH IMRE Kánya Kálmán útja a külügyminiszteri székig .Kánya Kálmán a két háború közötti magyar külpolitika egyik legfontosabb szereplője, 1933-1938 között pedig hivatalos irányítója volt. A miniszteri tárca birtokosaként - elődeitől eltérően - gyorsan meghatározó szerepet vívott ki magának. Korábban ugyanis a magyar külpolitikai érdekek szószólója a kormányfő volt, 1933 februárjától 1938 novemberéig azonban Kánya egyéni külpolitikai látásmódja jutott kifejezésre, ami később diszharmonikussá tette a miniszterelnökhöz fűződő viszonyát. Kánya igazi self-made man volt a magyar külpolitikában. A diplomáciai testületekben lezajló általános demokratizálódási folyamat hullámán emelkedett a magasba.2 Nem voltak arisztokrata ősei, sőt még kisnemesi elődökkel sem büszkélkedhetett, megjelenésében, magatartásában azonban kétségtelenül rejlett némi arisztokratizmus. Magabiztos fellépése mögött csak csekély örökölt vagyon állt, amelyre pedig a költséges diplomáciai pályán nagy szükség lett volna. Kánya ennek hiányát szorgalommal és rátermettséggel pótolta. Kiemelkedésében mégis az I. világháború utáni változások, az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése játszotta a fő szerepet. Az indíttatás Kánya Kálmán Sopronban született. Noha a várossal való közvetlen kapcsolata hamar véget ért, személyiségének alakulásában jelentős szerepet játszott az az intellektuális örökség, mely még a 19. század vége felé, sőt a 20. század elején is közvetlenül tapasztalható volt a városban. Kollégája és beosztottja, az erdélyi Pritz Pál: Döntési folyamatok a magyar külpolitikában. In: Magyar diplomácia a két háború között. Tanulmányok. Szerk. uő: Magyar Történelmi Társulat, Bp., 1995. 229-230. 2 Meg kell jegyeznünk, hogy a származás önmagában még nem jelentett előnyt az előrelépésben. A hivatal vezetőinek kiválasztásában a tehetség és az alkalmasság volt az elsődleges szempont. A diplomáciai szolgálat összetételéről, mobilitási jellemzőiről Pritz Pál számos tanulmánya tájékoztat. Ld. Pritz Pál: Arisztokraták a magyar külügyi szolgálatban (1918-1944). In: Magyar diplomácia i. m. (1. sz.) 19-36.; Uő: Hazánk és a nagyvilág. A magyar külügyi szolgálat története az első polgári korszakban (1867-1948). In: Az a „rövid” 20. század. Történetpolitikai tanulmányok. Szerk. Pritz Pál. Magyar Történelmi Társulat, Bp., 2005. 67-114. 3 Kánya apja ügyvéd, anyja tehetős soproni család sarja volt. Ősei közül Kania Mátyás 1805-ben szerzett polgárjogot Sopronban. Fia, Nándor (a külügyminiszter nagyapja) 1831-től külső tanácsos, tribunus, majd 1848-tól a belső tanács tagja. 1861-1867 között polgármester. Házy Jenő: Soproni polgárcsaládok 1535-1848. Akadémiai, Bp., 1982. 203. TÖRTÉNELMI SZEMLE LV (2013) 2:225-260