Történeti Tanulmányok 16. (2008)

Szendrei Ákos: "Ezerholdas" nemes vagy polgár?: Justh Gyula társadalmi státusai és szerepkörei

Szendrei Ákos várát, valamint több Borsod vármegyei királyi birtokú falvat kap zálogul.­ A család tagjai a turóc vármegyei birtokközpontjukra utaló neczpáli előnevet 1507- től használták, de birtokaik az ország területén elszórtan, több vármegyében helyezkedtek el. Társadalmi helyzetét tekintve, a család hozzávetőlegesen fél évezredes története alatt mindvégig a jómódú, „bene posessionatus” nemesség soraiba tartozott. A família egyes tagjai kezdettől fogva rendszeresen elláttak különböző vármegyei (turóci szolgabíróság, alispánság, főispánság, stb.), ill. országos politikai és egyéb funkciókat (turóci országgyűlési követség, királyi tanácsosság, királyi táblai ülnökség, stb.). Az évszázadok során a család Turóc vármegyében több kastélyt épített és tartott fent (Piribóc, Kostány, Necpál, stb.). A XIX. században a család egy része Turóc vármegyéből az Alföld délkeleti szegletébe költözött, és Békés, ill. Csanád vármegyében telepedett le. Az alföldi birtokok legfőbb gyarapítója Justh István volt, aki a szabadságharc időszakában főszolgabíróként működött Túrócban, majd családjával a Békés vármegyei Szentetornyára költözött.5­6 A XIX. század végén a Justh család alföldi birtokai Arad, Csanád és Békés vármegyékben helyezkedtek el, kb. 2500 holdat tettek ki, központjaik pedig Szentetornya (Békés vármegye) és Tornya (Csanád várme­gye) voltak. A szentetornyai udvarház (Justh-major) több fázisban épült, majd 1889/90-ben emeletráépítéssel érte el a végleges állapotát. Justh Zsigmond itt rendezte be a híres parasztszínházát. A Justh Gyula és szűkebb családjának ott­honaként az 1807-ben felépült tornyai kastély szolgált. A fiatal Justh Gyula életmódja és életkörülményei nemigen tértek el a kor­szak jómódú birtokos ifjúságáétól. Középiskolai tanulmányait a szegedi piarista gimnáziumban magánúton végezte, majd az 1860-as évek közepén Pesten foly­tatta, ahol ugyancsak a piaristáknál tanult, végül 1868-ban érettségizett a IX. kerületi református főgimnáziumban.­ Ezt követően beiratkozott a pesti egyetem jog- és államtudományi karára, ahol 1872-ben szerzett doktorátust.8 Az 1870-es évek közepén Békés vármegye szolgálatában állt, aljegyző, majd gyulai főszol­ . A Justh család levéltára 1274-1526. Szerk. BORSA István. Budapest, 1991. 118. leirat. 51. A család középkori okleveleit vizsgáló Borsa Iván szerint Jwsth (Jodok, Josth) a pomerániai Kussowból származhatott. Uo. 5., ill. CSORBA Csaba: Regényes váraink. Magyar Könyvklub, Budapest, 2002. 46-47. 6 Justh István gyermekei közül Justh Gyula 1850-ben Necpálon, a fiatalon elhunyt Ge­deon 1859 pedig már Szentetomyán született. Justh Zsigmond a XIX-XX. század fordu­lójának egyik ünnepelt írója ugyancsak Szentetomyán látta meg a napvilágot 1863-ban. 7 Justh Gyula református főgimnáziumi diplomája. Pest, 1868. július 22. MOL X5095 Justh Gyula hagyatéka AI/1. 14540. 8 Justh Gyula egyetemi diplomája. Pest, 1872. július 14. MOL Justh Gyula hagyatéka AI/5. 14540.

Next