Történeti Tanulmányok 16. (2008)
Szendrei Ákos: "Ezerholdas" nemes vagy polgár?: Justh Gyula társadalmi státusai és szerepkörei
Szendrei Ákos helkezett. A család birtokain meghatározó többségben magyarok éltek, de pl. a tornyai birtok jelentős számú román és szerb lakossággal is rendelkezett. (A birtokok központi településének, járásainak és a vármegyéinek nemzetiségi adatait lásd az 1. táblázatban.) Justh Gyula és családjának birtokai mellett valamelyest ismert a család készpénzvagyona és néhány befektetése is. A már említett 1913-ban megjelent cikkből azt is megtudhatjuk, hogy Justh Gyula feleségének Szitányi Vilmának a hozománya (200 ezer korona), évtizedekkel házasságkötésük után is felbontatlanul feküdt az egyik makói bankban (nagy valószínűséggel a Makói Takarékpénztár Rt-ben), és az akkori hírek alapján a család a Pesti Hazai Első Takarékpénztárban 1 millió korona betéttel rendelkezett.32 Ez meglehetősen komoly anyagi háttérnek számított, még az európai viszonylatban jelentős képviselői vagy házelnöki éves fizetéshez (az előbbi 6400 korona, az utóbbi 24000 korona évente) képest is.33 A család fentebb elemzett anyagi helyzetének ismeretében nyilvánvaló, hogy Justh Gyula testvére, Justh Zsigmond halálát követően szépirodalmi munkáinak kiadói jogát nem pénzszűke miatt adta át 1904 áprilisában 1000 koronás áron a Franklin Társulatig, hanem ezáltal az írások megjelenését készítette elő.34 Justh Zsigmond kötetei ezt követően hamarosan a Franklin kiadásában láttak napvilágot: A pénz legendája, 1905; Gányó Julcsa, 1905, ill. Fuimus, 1906. A Justh család anyagi helyzetének és társadalmi elhelyezkedésének ismertetéséhez hozzá tartozik, hogy a korszak jómódú birtokosaihoz hasonlóan a vidéki kastély(ok) mellett budapesti polgári lakást is fenntartottak. Az életvitelszerű fővárosi berendezkedés nem kizárólag Justh Gyula képviselői mandátumának velejárójaként tekinthető, hiszen a szülők (Justh István és Pákozdy Matild) is rendszeres fővárosi tartózkodásra rendezkedtek be, valamint a testvér Justh Zsigmond is jelentős időt töltött Budapesten. (Justh Zsigmond fővárosi tartózkodásai alatt kezdetben legtöbbször Jókai svábhegyi villájában vagy Bajza utcai lakásában lakott.35) Az 1880-as évek közepén a frissen képviselővé választott Justh Gyula és az irodalmár Justh Zsigmond a szülőkel közösen tartotta fenn (VIII. kerület) Eszterházy utca 13. alatti fővárosi lakását 36 (ma VII. ker. Puskin utca), ahol a - fiatalabb testvér életvitele miatt - a társasági életben komolyan 32 Szamuely T. 1913. 33 Gerő András: Elsöprő kisebbség. Budapest, Gondolat, 1988. 161. 34 A Franklin Társulat 1904. április 18-én kelt levele Justh Gyulához. OSZK Kézirattár 2 742. 35 CEDE Franciska: A szalonember: Justh Zsigmond. Budapesti Negyed 2004/4. 36 Budapesti czím- és lakjegyzék 1885-1886. Szerk. JANSZKY Adolf. Budapest, én. 520.