Történeti Tanulmányok 16. (2008)

Szendrei Ákos: "Ezerholdas" nemes vagy polgár?: Justh Gyula társadalmi státusai és szerepkörei

Szendrei Ákos helkezett. A család birtokain meghatározó többségben magyarok éltek, de pl. a tornyai birtok jelentős számú román és szerb lakossággal is rendelkezett. (A birtokok központi településének, járásainak és a vármegyéinek nemzetiségi ada­tait lásd az 1. táblázatban.) Justh Gyula és családjának birtokai mellett valamelyest ismert a család kész­pénzvagyona és néhány befektetése is. A már említett 1913-ban megjelent cikk­ből azt is megtudhatjuk, hogy Justh Gyula feleségének Szitányi Vilmának a hozománya (200 ezer korona), évtizedekkel házasságkötésük után is felbontatla­nul feküdt az egyik makói bankban (nagy valószínűséggel a Makói Takarék­­pénztár Rt-ben), és az akkori hírek alapján a család a Pesti Hazai Első Takarékpénztárban 1 millió korona betéttel rendelkezett.32 Ez meglehetősen komoly anyagi háttérnek számított, még az európai viszonylatban jelentős kép­viselői vagy házelnöki éves fizetéshez (az előbbi 6400 korona, az utóbbi 24000 korona évente) képest is.33 A család fentebb elemzett anyagi helyzetének ismeretében nyilvánvaló, hogy Justh Gyula testvére, Justh Zsigmond halálát követően szépirodalmi munkáinak kiadói jogát nem pénzszűke miatt adta át 1904 áprilisában 1000 koronás áron a Franklin Társulatig, hanem ezáltal az írások megjelenését készítette elő.34 Justh Zsigmond kötetei ezt követően hamarosan a Franklin kiadásában láttak napvilágot: A pénz legendája, 1905; Gányó Julcsa, 1905, ill. Fuimus, 1906. A Justh család anyagi helyzetének és társadalmi elhelyezkedésének ismerte­téséhez hozzá tartozik, hogy a korszak jómódú birtokosaihoz hasonlóan a vidéki kastély(ok) mellett budapesti polgári lakást is fenntartottak. Az életvitelszerű fővárosi berendezkedés nem kizárólag Justh Gyula képviselői mandátumának velejárójaként tekinthető, hiszen a szülők (Justh István és Pákozdy Matild) is rendszeres fővárosi tartózkodásra rendezkedtek be, valamint a testvér Justh Zsigmond is jelentős időt töltött Budapesten. (Justh Zsigmond fővárosi tartózko­dásai alatt kezdetben legtöbbször Jókai svábhegyi villájában vagy Bajza utcai lakásában lakott.35) Az 1880-as évek közepén a frissen képviselővé választott Justh Gyula és az irodalmár Justh Zsigmond a szülőkel közösen tartotta fenn (VIII. kerület) Eszterházy utca 13. alatti fővárosi lakását 36 (ma VII. ker. Puskin utca), ahol a - fiatalabb testvér életvitele miatt - a társasági életben komolyan 32 Szamuely T. 1913. 33 Gerő András: Elsöprő kisebbség. Budapest, Gondolat, 1988. 161. 34 A Franklin Társulat 1904. április 18-én kelt levele Justh Gyulához. OSZK Kézirattár 2­ 742. 35 CEDE Franciska: A szalonember: Justh Zsigmond. Budapesti Negyed 2004/4. 36 Budapesti czím- és lakjegyzék 1885-1886. Szerk. JANSZKY Adolf. Budapest, én. 520.

Next