Törvényhozók Lapja, 1933 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1933-01-01 / 1. szám
Az igazságügyi reformott írta: Dr. MERDELÉKyi LÁSZLÓ a m. Mr. Kúria birája A nemzeti munkaterv 30-ik programmpontja ezt a címet viseli : „Gyors, olcsó és egyszerű jogszolgáltatás”. Ahhoz, hogy igazságszolgáltatásunk lassú, sajnos valóban nem fér kétség, mint aktív, vagy szenvedő alanyok tudják ezt mindannyian. Ezt hangoztatta már a kir. Kúria bölcs és nagy tapasztalatú elnöke is több beszámolójában, sürgetve a birói eljárás egyszerűsítésének és a birói fórumok célszerű összevonását. Az egyes birói hatáskör kiterjesztése s ezzel kapcsolatban a perorvoslat megszorítása és a tanácsülési elintézések lehetővé tétele, szóval az 1921., 1928. és 1930. évek novellái ugyan ezt a célt szolgálják, de csak kis részben érték el. Kétségtelen tehát, hogy most már végre szükség van egy átfogó, gyökeres reformra. Egy ilyen átfogó, gyökeres reform kivívásában igen nagy szerep jutna a magyar jogászegyletnek, mert miként már régen mondta Nagy Ferenc, a jogászegylet egykori érdemes elnöke, hogy a jogászgyűlésre szükség van, ezt az intézményt semmi más nem pótolhatja, mert a magyar jogászság egyeteme úgy az elmélet, mint a gyakorlat emberei, felülemelkedve pártokon és osztályérdekeken, képviselik azt a magasabb jogászi közvéleményt, mely azt akarja, hogy ebben az országban a jog és igazság uralkodjék. Erre — mondta Nagy Ferenc — a külöböző pártokra és érdekcsoportokra tagozódó parlament nem alkalmas s épp ezért a parlamentnek van szüksége a jogászi közvéleményre, hogy annak határozataira támaszkodhassék. Igazságszolgáltatásunk lassú tempóját egy-két jól világító példával fogjuk illusztrálni. Míg Londonban egy nagy port felvert, szenzációs bűnügy hat héttel az eset megtörténte után jogerős befejezést nyer, addig nálunk egy ugyanolyan, ugyanakkor törént eset még 6 hónap után csupán a vizsgálat szakában van. Vagy például, míg autógázolási ügyeket Angliában 3 hét alatt elintéznek, addig nálunk a 3. fokú ítéletet két-három év múlva hozzák meg hasonló ügyekben. Általában pedig azt lehet mondani, hogy egy átlagos bűnügy elintézése nálunk legalább 2 évig tart, amelyből egy év esik az elsőfokú ítélet hozataláig, félév a fellebbezési és félév a felülvizsgálati szakra. Ezzel szemben Angliában egy átlagos bűnügy 3 hónapon belül ítélethozatalra kerül, ami tekintettel arra, hogy átlagban az ügyeknek csak 7 százalékában adnak be fellebbezési kérelmet, s csak 1 százalékában fogadják el érdemleges tárgyalásra, egyúttal nagyjában a bűnper teljes tartamát is jelenti. Ez a megdöbbentő különbség és ellentét még kiáltóbbá válik, ha elgondoljuk, hogy a 40 millió lakossal bíró Angliának csak 28 elsőfolyamodású törvényszéki birája (High Justice) és a fellebbezési birája (Lord Justice) van, addig a 8 milliója Csonkamagyarországnak 580 elsőfolyamodású bírája (és tanácselnöke) és csupán a Kúrián 55 bíró van. Az igazságügyi kormányzatnak kell magát sürgős törvényhozási reformok előkészítésére elszánni. Maga a bíróság ez irányban semmit sem tehet, ő az ítélkezést nem gyorsíthatja. Mert ha sok mindent lehet gyorsítani, közigazgatást, gazdaságpolitikai intézkedéseket stb., egyet nem lehet és nem szabad: magát az ítélkezés nehéz munkáját. Azt kívánni, hogy a bíró ezt a munkát gyorsan végezze, olyan, mintha az orvosprofesszort sürgetnék, hogy gyorsan operáljon. Különben is az igazságszolgáltatást nem az ítélkezés, hanem az lassítja, ami előtte és közte történik, illetve nem történik. A reformnak tehát ide kell erélyes kézzel nyúlnia s elsősorban meg kell reformálni az előkészítő eljárást, mely a két évi átlagos pertartam felét emészti fel, másodsorban pedig a perorvoslati rendszert.. Egészen vitán felül állónak kell azonban tekinteni s éppen ezért abból kell kiindulnunk, hogy a perorvoslatok és a fellebbviteli fórumok immár elodázhatatlan csökkentése csakis az elsőfokú bíróságok egyidejű megerősítése mellett lehetséges, mégpedig az elsőfokon vagy Schöffe, vagy esküdtbíróság útján. A törvényszéki tanács hatáskörébe utalt ügyeknek elsőfokú elintézését — a fellebbezés eltörlése ellenében — akként lehetne tehát a laikus elem bevonása mellett, vagy anélkül megnyugtatóbbá, garantáltabbá tenni, hogy a súlyosabb bűncselekmények letárgyalása végett a kir. ítélőtáblák tanácselnökei szállnának ki a törvényszékekhez s ők elnökölnének az ügyek tárgyalásán. A felsőbirák kiszállási költségei bőségesen megtérülnek a fellebbezés eltörlésében, amely a birói fórumok és létszám lényeges apasztását teszi lehetővé. A felsőbirák pedig majd beleszoknának ismét az elsőfokú főtárgyalás vezetésébe, ily módon egyike lenne a legtekintélyesebb és értékesebb birói funkcióknak. Az a tény, hogy egy ilyen felsőbiró jön ki a törvényszék székelyére a nagyobb ügyek tárgyalására, már egymagában nagy jelentőséggel bírna és az az ítélet, mely az ő elnöklete alatt fog hozatni, legalább a ténykérdésben feltétlenül megnyugtató lesz. Mert hisz azt a tényállást, amelyet eddig a kevesebb garanciájú törvényszék a főtárgyalás, a tábla pedig az iratok alapján állapított meg, meg fogja állapítani egy felsőbb bíró elnöklete alatt működő nagyobb törvényszéki tanács. Minthogy tehát ez a bíróság lényegében a törvényszéki és táblai fórumnak egyesítését jelenti, természetesen elesik a fellebbezés szüksége és csak semmiségi panasznak volna helye a kir. Kúriához. Ezzel a reformmal tehát máris egy félévvel megrövidíthető az átlagos 2 évi pertartam. A további időtartam lefaragását pedig az előkészítő eljárás megrövidítésénél lehetne elérni. A rendőri nyomozás maga hónapokat vesz igénybe, nem azért, mintha a nyomozás nem volna rövidebb idő alatt befejezhető, hanem azért, mert a rendőrségnek más dolga is van s a bűnügyiek kinyomozása nem is elsődleges feladata. Azzal, hogy a tettest kinyomozta s a bizonyítékokat egybegyűjtötte, tulajdonképeni feladata véget is ért. Ellenben — különösen a komplikált vagyoni deliktumok esetében — ezeknek minuciózus kinyomozása, a tanuk egész seregének kihallgatása már nem az ő feladata, mégis ma ezt neki kell teljesítenie. Rövid idő *) Kivonat a szerzőnek a Jogászegyletben tartott előadásából.