Magyar Törvényhozók Lapja, 1942 (11. évfolyam, 11-12. szám)
1942-11-01 / 11. szám
x szemben a bevételek és a kiadások terén 250— 250 milliós emelkedést mutat, aminek a nagyobb teljesítmények és beruházások az okai. Az üzemi beruházásoknál csak a szükséges és végrehajtható beruházásokat vették fel, 1942-ben az államadósság 254 millió volt, 1943-ban m 4869 millióra emelkedik, az emelkedési tehát 1327 millió. A tényleges emelkedés azonban csak 771 millió, amibe beletartozik az összes báborns adóisság is. Ennek az adséisságnak a szolgálata 263 millió, 163 millió a kamatokra, 100 millió pedig a tőketörlesztésre esik. A tőketartozás a nemzeti jövedelemnek alig negyven százaléka és a törlesztés, valamint a kamatszolgálat a kiadásoknak csk 8,3 százalékát teszi ki. Ezután áttért a miniszter a pénzügyi és gazdasági politika ismertetésére, amely a költségvetés összeállításánál vezette. Hangoztatta, hogy ennek a pénzügyi és gazdasági politikának az alapelveit már többször kifejtette a Ház előtt. Rámutatott arra, hogy termelés, fogyasztási, adóztatás csak a kölcsön- és hitelpolitika összhangba hozásávaltörténhet, ami háborús időkben nagy nehézségekkel jár. Ennek a politikának az első és legfontosabb pillére a termelés. Emelnünk kell a termelés minőségét, észszerűen ki kell használni és fel kell fokozni a termelést. Második pillér a fogyasztás, amelyet szabályozni és irányítani kell, hogy a terelés eredményeit elsősorban a nemzet nagy céljainak szolgálatiba állítsuk. E politika pillérei közé tartozik a közteherviselés, továbbá a kölcsön- és hitelpolitika. Ezen a négy pilléren nyugszik gazdasági politikánk, amelyet változatlanul követni fog, mert ez a politika eddig is eredményesnek bizonyult. Ezzel a politikával sikerült az állami fevételeket megháromszorozni anélkül, hogy az adóteher elviselhetetlen lenne, mert a nemzeti jövedelemnek ma kisebb részét vesszük igénybe, mint 1938-ban. Ezzel a politikával sikerült a hadsereget korszerűen felszerelni és a háborús kiadásokat előteremteni. Ezzel a politikával rendkívül nagy beruházásokat hajtottak végre és jelentős mértékben ki tudták terjeszteni a szociális gondoskodás körét is. A háborúban való fokozottabb részvételünkkel természetesen bizonyos nehézségek álltak elő és bizonyos problémák merültek fel. Természetes, hogy a háború alatt a termeknek lényegesen nagyobb részét kell a honvédség rendelkezésére bocsátani. Lényegesen növekedik az állam pénzszükséglete, az egyensúlyt egyre nehezebb fenntartani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormánynak változtatni kell a pénzügyi politikán, hanem azt jelenti, hogy miután nagyobb feladatokkal kell megbirkózni, energikusabb eszközöket kell igénybe venni, egyszóval dinamikus politikát kell folytatni. Ezt a „mozgósítást“ a polgári élet minden vonalán is alkalmazni kell. A főbb szempontok a következők: Az első és mindenek felett álló: a legtágabb értelemben vett honvédelmi szempont. A másik a feüső front szempontja. Ennek feladata a fegyelmezett magatartás, fokozott munkateljesítmény és termelés, ahol kell, a lemondás és végül a szociális igazság. Harmadik a pénzügyi szempont, hogy előteremtsük az anyagi fedezetet és biztosítsuk nemzetgazdaságunk és pénzügyeink egészséges alakulását. A negyedik szempont pedig az, hogy a háborút követő időkre és az akkor elénk tornyosuló munkára már most felkészüljünk. Megemlítette a miniszter, hogy az alatt az ötödfél esztendő alatt, amióta a pénzügyi tárcát vezeti, kielégítette a honvédelem minden kívánságát. A honvédség felszerelésére a győri programban megállapított 600 millió pengő hevelt 4,5 milliárdot fordítottunk. — De egyenrangú a felszerelés kérdésével a bevonultak hozzátartozóinak segélyezése, továbbá a rokkantak, hadiözvegyek és árvák ellátása. A kormány ezekben a kérdésekben megfelelő rendelkezéseket készít elő. — Ami a belső front szempontját illeti, az első pillanatra talán nem tűnik fel gazdasági és pénzügyi kérdésnek. Pedig az. Gazdasági politikát irányítani csak nyugodt, fegyelmezett lakossággal lehet. — Nagyon kérem — mondta a miniszter —■ a lakosságot, ne üljön fel pénzügyi természetű híreszteléseknek. Ezeket nem mondom rémhíreknek, mert csak egyszerű ostobaságok. Minden hírt fogadjon a lakosság kritikával, hiszen mi, magyarok, amúgy is nagyon szeretünk kritizálni. Szükség van a fokozott munkateljesítményre, a fokozott termelésre. A pénzügyminiszter ezen a téren rámutatott a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslatra és megemlítette, hogy' a kárarány' nem is várta meg, amíg az törvény'erőre emelkedik, hanem már előzetesen is mindent megtett, amit lehetett. Még előzőleg 23 milliót vettek fel a költségvetésbe, a törvény erőre emelkedés után 40 milliót bocsátott a mezőgazdaság rendelkezésére, az 1943-i költségvetésbe pedig beállította a 100 millió pengőt teljes összegében. Nagyban elősegítené a közszükséglet fedezését, ha megvalósítható volna az a terv, hogy néhány millió hold földet tömörítenének és a birtokosok elvállalnák, hogy néhány százezer holdon a szükséglethez képest termelnének.