Tótfalusi István: Ki kicsoda Shakespeare világában (1994)
S
Simpcoxné a szívét, hogy most már megátalkodottan tör egyik leggyűlöltebb ellenségének vesztére a törvény betűjének védelmében. A tárgyaláson a bosszú félelmetes démonává magasodik. Portjában azonban emberére akad, és mert, ha mégoly érthető motívumoktól sarkallva is, gonoszát terveit, végül megérdemelten vall csúfos kudarcot. Sicilius [sziciliusz] — ~ Leonatus, Posthumus néhai apja a Cymbeline c. színműben. Két brit király mellett is sikeresen hadakozott a rómaiak ellen, és két vitéz fiának eleste miatti bánatába halt bele, mielőtt Posthumus megszületett volna (innen a név). A darabban álombéli jelenésként tűnik fel a bebörtönzött Posthumus előtt, s felesége meg két idősebb fia árnyaival együtt Juppiter kegyét kéri balsors sújtotta fiának. Sicinius [sziciniusz] — ~ Velutus, idős római néptribunus a Coriolanus c. tragédiában. Társával, Junius Brutusszal együtt a címszereplő ellen bujtogatta a köznépet, még elfogatására is kísérletet tett. Amikor a száműzött vezér sértettségében volszk had élén feldúlni készült Rómát, ő is megriadt, és könyörgött Meneniusnak, hogy járjon közbe a városért egykori barátjánál. Silius [sziliusz] - Antonius híve és Ventidius vezértársa az Antonius és Kleopátra c. tragédiában. Silvius [szilviusz] — pásztor az Ahogy tetszik c. vígjátékban. Szerelmes volt a rátarti pásztorlányba, Phoebébe, ám a lány Rosalinda iránt gyűlt szerelemre, aki Ganymedes néven fiúnak öltözve járta az erdőt. Mikor az álöltözet titka kiderült, a lány elfogadta a kitartó szerelmét. Simonides [szimonidész] - pentapoliszi király a Pericles c. színműben. Nagy lovagi viadalt rendeztetett szép leánya, Thaisa kezéért, s ezen a címszereplő diadalmaskodott. A szerény és illedelmes ifjú megnyerte a király tetszését, és mivel kiderült, hogy leánya is beleszeretett a daliába, ~ szívesen adta beleegyezését a házasságukhoz. — A bölcs és jóságos ~ eléggé vázlatos figurája a drámai cselekvésben amúgy is szegény darabnak; a páncélos, öklelős, címerpajzsos lovagi torna az ókori városban mosolyra késztő anakronizmus. Simpcox [szimbox] - Saunder ~, imposztor a VI. Henrik c. krónikás színmű II. részében. Vaknak s bénának adta ki magát, s azt hirdette, hogy Szent Albán sírjánál visszanyerte szeme világát. A jámbor király elé vitték, de ott Gloster ügyes keresztkérdéseivel kétséget keltett korábbi vaksága felől, bénaságából pedig már ő „gyógyította ki”, mert az odarendelt Törvényszolga korú bácsa elől , esze nélkül elrohant. Simpcoxné — az imposztor felesége a VI. Henrik c. krónikás színmű II. részében. Ő bizonygatta, hogy férje a születésétől vak volt, annak lelepleződése után pedig bevallotta, hogy az ínség vitte rá őket a szélhámosságra.