Katolikus gimnázium, Trencsén, 1884
Ezen kívül a kőfejtők állítása szerint a szecsi kőfejtőkben is találtak hasonló kövületeket, — így semmi kétség, hogy ez összetartozó s a szecsi közi vrcli hegynek e része nem a Lias-Bleckenbergel, mint ahová Stur beosztá, hanem harmad kori neogeni vagy hazai viszonyaink szerint a mioceni sistemának alsómediterrán emeletbeli margója, tengeri képződésű. E hegy mögött DK-nek egy szakadozott, hegyes kúpokkal, E-i és Ny-i oldalon poros s darabos törmelékkel a Szokolicza hegyecske emelkedik ki, melynek tetején szemcsés mészkőben képződött kis barlang látható, a hegy DK-i vége dolomit, EN-i részében pedig mészkő és dolomit törmelékek között kimosódott darabot találtak, mely a Numulites lucasana Defr. alakjai, ezek mészkővé vannak összeforrva. Ezen hegy mészkő kőzetű része az eoceni sistema Numulites lucasana rétegébe tartozik, a dolomit pedig Stur szerint Chocsdolomit emelet a kréta systema felső emeletéből. A Szokolicza hegytől DK-re vele szemben, tőle egykis öblös bemélyedés által elválasztottan álló hegypart szintén dolomit, ez az előbbinek folytatása. B) Szkalkai hegyek: A Vág folyó jobb oldalán a Kis-Kárpátoknak egy részét alkotja a drietomai s vlarai völgyek vagyis a hroziikói s Vlara szorosok között fekvő lukovi hegység; a Szucsa völgye közepén vonul el és annak számos mellékvölgyes éjszaknyugati részét kis hegyhátakra osztják, melyek a Lukov s Jávoraik hegyekből ágadzanak ki s a Vág völgyéig terjednek, hol majdnem Trencsénnel szemben a Szkalka nevű hegyben végződnek s a mely meredek sziklafallal ereszkedik a Vág völgyébe. A Zamarócz falutól a szkalkai romokig terjedő részt értem a szkalkai hegyek alatt. A „stary haj“ (öreg hegy) nevű hegyben, a hegyháton átvezető úttól balra, egy kőfejtő van, melyben a Vág túlsó