Trianoni Szemle, 2011 (3. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 4. szám

SZERZŐINK BATTA GYÖRGY (Rimaszombat, 1943. jan. 10.) költő, színműíró, szerkesztő. Érettségi után Nyitrán magyar-szlovák szakos tanári képesítést szerzett, majd újságíróként helyezkedett el a Csehszlo­vák Rádió magyar adásában. 1966-76 között az Új Ifjúság kassai szerkesztője, ezt követően a Kis Építő, ill. 1991-től a Tücsök főszerkesztője. 1995-től szabadfoglalkozású újságíró, közíró. Első verseskötete feltűnést keltett szokatlan hangvétele miatt. A hetvenes évektől inkább a publicisztika műfajait műveli. Jelenleg az Itthon kulturális havilap főszerkesztője. Fontosabb könyvei: Virágot nyit a puskacső (1965), Testamentum (1969), Tizenöt sportriport (1973), Színek Fábry Zoltán portréjához (1990) , Gólok és érmek (1989), Egy mondat a szeretetről (1991) 2011-ben Magyar Örökség-díjat kapott. DÖBRENTEI KORNÉL (Pestszentimre, 1946. nov. 3.) „Édesanyja révén az erdélyiséget - nem csupán a gyászos Aradot, de a föl­emelő csodákat is (sok volt belőlük) - örökölte, édesapja révén pedig a hazához való, érte akár az életét is föláldozó hűséget s a szemtől szemben harc kemény fegyelmű, de tisztességes koc­kázatát.” (Szakolczay Lajos) 1991-től a Hitel c. folyóirat szer­kesztője. Egybegyűjtött verseit 2007-ben a Püski Kiadó jelentette meg Tartsd meg a sziklát címmel. Több mint húsz könyve jelent meg, legutóbb a Zsoltáros ultimátum (Kairosz), mely a költőnek és az énekes-keramikus Petrás Máriának közös ihletésű alkotása. Irodalmi díjai: József Attila-díj (1991), Kölcsey-díj (1994), Ba­­lassi-emlékkard (1998), Eötvös József Sajtódíj (2001), Rendü­letlenül diploma (2001), Benedek István-emlékgyűrű (2002), Alternatív Kossuth-díj (2004). FÁBIÁN GYULA Nagyszalontán született 1929-ben, és érettségiig a családi, iskolai élményei, a város és népe múltja erősítették benne a kötődést elindítóihoz. Tanári diplomáját a budapesti Tudományegyetem Bölcsészet Karán szerezte, hivatása azonban az újságírás lett, a Magyar Rádiónál dolgozott. 1965-től a Kortárs című irodalmi folyóiratban jelentette meg szociográfiai írásait. Félreállítása után a múzeumok jelentették számára a tartalmi munkát: Mezőgazdasági, Vízügyi (annak alapítója), Petőfi Irodalmi Múzeum az állomásai. A rendszerváltozás visszatérítette az új­ságíráshoz. Főszerkesztője lett a Szabad Földnek, majd munka­társa a Magyar Nemzetnek, s a Lánchíd rádiónál is lehetőséget kapott a rendszeres megszólalásra. A Trianoni Szemle egyik ala­pítója, a szerkesztőbizottság elnöke. HANOL JÁNOS 1982-ben született tősgyökeres paksi családban. A helyi Vak Bottyán Gimnázium humán tagozatán érettségizett, majd a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogász diplomát. Egyetemi szakdolgozatának témája: A kormányzói jogkör alakulása Magyarországon 1920 és 1944 között. Emellett közbeszerzési referensi OKJ képesítéssel és kö­zépfokú latin nyelvvizsgával is rendelkezik. Köztisztviselőként dol­gozott a Tolna Megyei Önkormányzat Hivatalában mint beruházási ügyintéző, jelenleg pedig a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Köz­hasznú Nonprofit Kft. közbeszerzési főmunkatársa. Közéleti sze­repvállalása is jelentős: a paksi önkormányzat külsős képviselője, a Fiatalok Paksért Városvédő Egyesület alapító-elnöke. Időnként helytörténeti, közéleti témákban publikál helyi kiadványokban a paksi könyvtárral karöltve „Trianon a magyar költészetben" cím­mel. HORÁNSZKY NÁNDOR (1938. október 23.) Az ELTE BTK történe­lem-könyvtár szakán szerzett diplomát. 1957-1971 között az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum munkatársa. 1971- től az Országos Pedagógiai Intézetben és utódintézményeiben kutatóként dolgozott 2003-ig. Kutatásai középpontjában neve­léstörténeti, tantervelméleti és történeti témák álltak. Intézeti kiadásban, szerkesztésében jelent meg 1983-2002 között „A tantervelmélet forrásai” című sorozat 23 kötete. Az 1997-es Pe­dagógiai Lexikon kb. 950 neveléstörténeti szócikkének szer­kesztője és részben írója. Családja a történelmi Liptó vármegyéből származik, tagjai az elmúlt másfél évszázadban a közéletben vállaltak szerepet. (Nagyapja tagja volt a dualizmus kori magyar képviselőháznak.) Munkásságukat - a nemzetért munkálkodó család hagyományainak ápolása szellemében - az utóbbi 15 évben tárta fel, így látott napvilágot szerkesztésében - többek között - az Országos Tisza István Társaskör igazgatója, Horánszky Lajos kétkötetes monográfiája, a „Tisza István és kora” (Bp. 1995, Tellér K.) és id. Horánszky Nándor ideg- és elmeorvos „Deák Ferenc lelkialkata és befolyása politikai pályájára” című hosszabb tanulmánya (Bp. 2003, Kairosz), valamint a Madách síremlék alsósztregovai felállításának 1930-as évekbeli története. HORVÁTH ATTILA egyetemi docens 1959-ben született. Végzettsége: ELTE ÁJK (jogász), ELTE BTK (történész, történelem tanár). 1985 óta az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékén, 1995- től a PPKE JÁK Jogtörténeti Tanszékén oktat. A PPKE JÁK egyik alapító tanára. Tudományos fokozata: PhD, summa cum laude (2003. december 17.), Habilitáció, summa cum laude (2010. december 7.) Kutatási témái: a magyar magánjog története, a magyar kereskedelmi jog története, a magyar részvénytársasági jog története, az 1945 utáni alkotmány- és jogfejlődés, a kon­cepciós perek, a nemzetiségi jog története. Kitüntetései: Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt, Budapest Főváros XVI. kerületért (2010), 1956-os emlékérem. Tiszteletbeli 56-os, a Vitézi Rend Ezüst Nemzetvédelmi Keresztjének Polgári Fokozata, Eötvös Lo­­ránd Emlékérem, Pro Facultate-díj. ISZLAI ZOLTÁN író, József Attila-díjas költő és Aranytollas újságíró Szegeden született 1933-ban. Édesapja marosszéki székely csa­ládból származott, édesanyját Felvidékről telepítették át Ma­gyarországra. 1956-tól a debreceni Megyei Könyvtárban, 1960- SZERZŐINK TRIANONI SZEMLE 124

Next