Trianoni Szemle, 2012 (4. évfolyam, 1-4. szám)
2012. január-december
A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG ORSZÁG- ÉS NEMZETRÉSZEINEK CÍMEREI a szlovákok kulturális, tudományos és szépművészeti társasága alapszabályának címlapján is 1863-ban.” Ez a címer viszont nem utal arra a történelmi tényre, hogy a Felvidék (a mai Szlovákia) több mint ezer éves történelmének tényleges megalapozói és meghatározói Árpád vezérlő fejedelemtől kezdve Szent István királyon és az Árpád-házi uralkodókon át a trianoni békeszerződésig elsősorban a magyarok voltak. Ez a jogos felismerés indított el arra, hogy megtervezzem a Felvidék történelmi hitelességű, címertanilag és grafikailag is egyaránt helytálló címerét. Az aranyszegélyezésű, lekerekített, hegyes végű címerpajzs formája megegyezik a történelmi és a hivatalos magyar címerrel. A címerpajzsot egy hasítással 1. és 2. számú felső és egy középső vágással 3. számú alsó címermezőkre osztottam. Az 1. sz. jobb felső (látvány szerint bal felső) címermezőben vörös színű háttérben a szlovákok által használt hármas halmot alkalmaztam a kettős kereszttel, azzal a különbséggel, hogy a hármas halmot zöldre színeztem, a függőleges keresztszár pedig a magyar címerhez hasonlóan a leveles koronából emelkedik ki. A 2. sz. bal felső (látvány szerint jobb felső) címermezőben az Árpádházi uralkodók vörössel és ezüsttel hétszer vágott családi címerét helyeztem el, utalván arra, hogy a Szent István király által alapított Magyar Királyság, vagyis a magyar állam szerves részét képezte ez az országrész is! A 3. sz. alsó osztatlan címermezőben kék színű háttérben, zöld hármas halmon egy fehér színű kéttornyú stilizált várat látunk. A tornyok között a Szent Korona lebegő címerképe figyelhető meg. A stilizált vár jobb oldalán (látvány szerint baloldal) a Balassa, a bal oldalán (látvány szerint jobb oldal) a Rákóczi család ősi címerei foglalnak helyet. A vár kapujában vörös színű háttérben stilizált fejedelmi harci fokos látható. A zöld hármas halmot három ezüst színű hullámos pólya szeli át, amelyek a nagyobb felvidéki folyókat, a Dunát, a Vágót és a Garamot jelképezik. A stilizált vár azokat a felvidéki végvárakat és végvárrendszert jeleníti meg, amelyeket a tatárjárás után IV Béla király utasítására kezdtek el kiépíteni, majd a török dúlások idején megerősíteni. A címerben szereplő stilizált vár a Szent Koronával és a fejedelmi harci fokossal a történelmi Magyarország nyugati kapuját, Pozsony szabad királyi várost jelképezi, amely az ország három részre szakadása után 1536-tól 1848-ig a Magyar Királyság fővárosa volt. A tornyokon az Árpád-házi uralkodók családi és uralkodói címereit ábrázoltam, hiszen a várat az ismétlődő német betörések védelmére Szent István király erősítette meg. A várkapuban ábrázolt harci fokos az Árpád vezérlő fejedelem által 907-ben irányított győztes pozsonyi csatára utal, ahol a magyar sereg tönkreverte a háromszoros túlerőben lévő egyesített bajor-német hadsereget. Árpád fejedelem és három fia is elestek a harcmezőn. A két torony között lebegő Szent Korona arra emlékeztet, hogy a pozsonyi vár koronatornyában őrizték különböző történelmi időszakokban a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. Buda várának 1541-es eleste után a pozsonyi Szent Márton székesegyházban, a Koronázási Dómban koronáztak meg tizenöt magyar királyt (köztük 1741. június 25-én a Habsburg-Lotaringiai házból származó Mária Terézia királynőt), valamint nyolc királynét. A koronázó templom tornyát is a Szent Korona stilizált változata díszíti. A vár jobb oldalán (látvány szerint baloldal) a Balassa család bölényfejes címere látható. A család legismertebb személyisége Balassi Bálint reneszánsz költő, végvári vitéz, aki 1554. október 20-án Zólyom várában született és 1594. május 30-án az Esztergom várának vívásánál szerzett sérüléseiben halt meg. Végső nyughelye a Magas-Tátra lábainál található Hibbe családi kegytemplomában található. A másik legjelentősebb felvidéki főúri család a Rákóczi nemzetségé. Legjelesebb személyisége a felvidéki Borsi kastélyában született II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem, aki az általa vezetett szabadságharc bukása után bujdosóként a törökországi Rodostóban talált menedéket. Porhüvelyét az 1906. október 29-ei kassai újratemetés után a Szent Erzsébet Székesegyház e célra épített kriptájában helyezték végső nyugalomra. A Rákócziak címerének fő alkotó eleme egy összetett címerkép. A címerpajzs egy vágással két részre osztott. Az alsó címermezőben kék színű háttérben zöld hármas halmon egy stilizált aranyszínű kereket, ezen pedig a címerpajzs osztóvonalán egy a fején arany leveles koronát viselő fekete színű stilizált sasszerű, valójában Turul madarat látunk. (Hasonló ábrázolás figyelhető meg Erdély történelmi címerében is!) A madár jobb karmában egy szablyát tart. A kerék az örök körforgásnak a jelképe, amely áttételesen Nap-szimbólum. Ismeretes, hogy a Turul madár Emese ősanyával együtt a magyarság mitikus jelképe. Kettejük nászából fogant az Árpádok nemzetsége. Feltételezhető, hogy a Rákóczi család ezzel az összetett címerképpel származását az Árpádokig kívánta visszavezetni. A szablya ábrázolása pedig arra utal, hogy a családból származó erdélyi fejedelmek a magyar történelemben mindig a haza gyarapítását és megvédését tartották elsőrendű feladatuknak. Fentiek igazolására és kihangsúlyozására illesztettem e két jeles történelmi család jelképeit Felvidék címerébe, hiszen életsorsuk és önfeláldozó magatartásuk egyaránt példaértékű le-