Trianoni Szemle, 2013 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2013-01-01 / 1. szám

ADY FÖLVÉTELE A SZABADKŐMŰVES SZERVEZETBE A Martinovics páholy 1912. április 12-én tartott mun­káján két keresőről tartották meg a golyózást: Pogány (Schwarz) Józsefről és Ady Endréről.23 Az építészeti rajz (ők így nevezték a jegyzőkönyvet) 7. napirendi pontja ezt írja: „Az ajánló levelek és kutatói jelentések teljes tájé­koztatást nyújtván, megejtettük a golyózás[1] Ady Endre és Pogány József keresők felett, amely tiszta és világos eredményű volt.”24 Ez gyakorlatilag a jelöltek fölvételét jelentette. Abban az esetben, ha egy szabadkőműves jegy­zőkönyv azt írja, hogy a golyózás tiszta és világos, ez azt jelenti, hogy csak fehér, azaz egyetértő golyókat dobtak a zsákba. Ezután már csak a hivatalos fölvétel volt hátra, hogy Ady a Martinovics páholy szabadkőművese legyen. A fölvételre 1912. május 4-én került sor. A Baracs 25 [Ba­­rach] Károly főmester vezette felvételi páholymunkán 28 páholybeli és 3 vendég-szabadkőműves vett részt. A jegy­zőkönyv - sajnos nem eléggé részletesen - ezt írja: „4. Ady Endre, Pogány József, Dr. Brenner26 József [Csáth Géza író] és Halász27 [Weisz] Sámuel felvételi szertartása. A ke­resőkhöz (...) Baracs Károly főmester testvér intézte a pá­holy nevében beszédét, melyben tömör­,] tartalmas sza­vakban fejtette [ki] a páholy által képviselt világnézetet és küzdelmeink],] munkáink irányát és céljait és felavatta őket a páholy tanonc tagjaivá.”28 E könyv szerzője és olvasói jogosan lennének kíváncsiak a Baracs által elmondottakra, ugyanis a Martinovics páholy kinyilvánítottan istentelen (ateista) szabadkőműves mű­hely volt, Baracs főmester pedig izraelita egyházának is­tenhívő tagjaként élte másik életét. Ezt a sajátos helyzetet valószínűleg úgy kell értelmezni, hogy Baracs a keresztény egyházakkal és Jézus Krisztussal szemben ateista volt, Je­­hovával, azaz saját egyházának Istenével kapcsolatban pe­dig hívő ember. Itt ismerhető föl az első világháború előtti magyarországi szabadkőművesség egyik legfontosabb jel­lemző vonása és tartalmi eleme: a gyors ütemben elzsidó­­sodó (zsidó etnikai többségűvé váló) szabadkőműves szer­vezet a Magyarországra beköltöző zsidóság (jól használ­ható, mert titkos) harci eszközévé válik a keresztény ma­gyarság és ennek állama, a Magyar Királyság ellen. Csak így értelmezhető az a sajátos tény, hogy sok szabadkőmű­ves a páholyban és a profán életben ateista, radikális, úgy­nevezett progresszív (haladó) személy, a saját családi és etnikai környezetében pedig hithű izraelita.29 Baracs Ká­roly személyes útja ráadásul azért is fontos, mert jól látható, hogy a szabadkőművesség 1920. májusi föloszlatása után 23 Misztikusnak érezzük, hogy egyazon napon szavaztak Pogányról, aki hat és fél év múlva puskalövésekkel meggyilkolja majd Ady legnagyobbnak vélt ellenségét, Tisza István grófot. 24­98. számú építészeti rajz[,] felvettük a Martinovics t. és t. páholynak 1912. ápril[is] tartott rendes első fokú munkáján. Kallapács­ vez­etes: Baracs Károly főmester testvér. Jelen volt 27 Martinovics és 9 látogató testvér. OL­P 1123. 4. tétel. A Martinovics páholy jegyzőkönyvei 1907-1920. 66. fólió, hátoldal. A jegyzőkönyvet Baracs Károly főmester és Conrad Ottó titkár írták alá. A Conrad kézírásával leírt jegyzőkönyvben alig található központozás, ezt kijavították. 25 Baracs Károly MÁV vasúti felügyelő 1868. január 6-án született, s a páholyba való fölvételekor Budapesten, a II. kerület, Donát utca 34. szám alatt lakott. Zigány Zoltán javaslatára 1909. január 2-án vették föl a páholyba. Anyakönyvi száma: 23. OL­P 1123. A Martinovics páholy Anyakönyve, 24. sorszám. A zsidó nemzetiségű, izraelita vallású (úgy tűnik, istenhívő) Baracsról (később, 1929-ben) ezt írja a Magyar Zsidó Lexikon: „udvari tanácsos, vasútigazgató, született Budapesten 1868. Egyetemi tanulmányai elvégzése után a Győr-Sopron-Ebenfurti vasúttársaság szolgálatába lépett. Kiváló képességeivel gyorsan emelkedett s a vasúttársaság vezérigazgatója lett. A magyar közgazdasági életben, mint a közlekedésügy egyik legalaposabb ismerője előkelő szerepet játszik. 1921-26-ig elnöke volt a Budai Izraelita Hitközségnek, amelynek fejlesztése körül jelentős eredményeket ért el. Ő vezette be a hitközségi életbe a lajstromos szavazást és a női választójogot. Tagja a Rabbiszeminárium ve­zérlőbizottságának, egyik megalapítója és elnöke a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetségének. Nagy kultúrájú litterary gentleman, Göthe műveinek és a Göthe irodalomnak egyik legkiválóbb ismerője. Közéleti tevékenységének elismeréséül I. Ferenc­z] József udvari tanácsossá nevezte ki. E lexikon elnöki tanácsának elnöke.” Magyar Zsidó Lexikon Budapest 1929.85-86. oldal. Online kiadás. Baracs neve a Zsidó Lexikon elnöki tanácsának három elnöke között szerepel: „Baracs Károly, m. kir. udvari tanácsos, a Ferenc József Rabbiképző Intézet vezérlőbizottságának tagja.” 26 Brenner József, Kosztolányi Dezső unokatestvére, nagy magyar íróról ezt írja a Ponticulus Hungaricus honlap: [Csáth Géza] „Eredeti neve Brenner József (Szabadka, 1888. február 13.—1919. szeptember 29., Szabadka közelében): író, kritikus, zeneesztéta, orvos. Sokoldalú tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott: kitűnően hegedült, rajzolt, festett, 14 éves volt, amikor első zenekritikái a Bácskai Hírlapban megjelentek. Érettségi után Budapestre került Szabadkáról orvostanhallgatónak. Uno­kabátyja, Kosztolányi Dezső ösztönzésére a Budapesti Naplóba írt tárcákat, bírálatokat, majd a Nyugatnak is munkatársa lett. Bartók és Kodály első méltatói közé tartozik. 1910-ben megszerezte az orvosi diplomát, rövid ideig a Moravcsik-féle ideggyógyászati klinikán dolgozott mint tanársegéd; ekkor szokott rá a morfiumra. Nyaranta vidéken volt fürdőorvos. A világháborúból súlyos betegen tért haza, s elhatalmasodott rajta a morfinizmus. Földesen, majd Regőcön működött mint községi orvos. 1919 elején a bajai kórházban gyógykezelték, de innen hazaszökött; július 22-én revolverlövésekkel megölte feleségét, megmérgezte magát és felvágta ereit. A szabadkai kórházba szállították, ahonnan újból sikerült megszöknie, a budapesti Moravcsik-klinikára akart menni. Amikor a jugoszláv határőrök feltartóztatták, megmérgezte magát.” Ponticulus Hungaricus VI. évfolyam, 5. szám, 2002. május. Brenner­ Csáthot 1912. április 19-én Péterfi (Rosenfeld) Tibor ajánlotta a páholyba, ahol a három titkos jelentést Jászi Oszkár, Rónai Zoltán és Hercog Ede készítette. 27 Halász Sámuel egri néptanító, aki 1859. december 23-án született Tarnabod faluban, Heves megyében. A fővárosi szabadkőműves néptanító, Zigány Zoltán javasolta a páholy tagjai közé. Anyakönyvi száma 76. OL­P 1123. A Martinovics páholy Anyakönyve, 72. sorszám, 28 100. számú építészeti rajz. Felvétetett a Martinovics t. és t. páholy 1912. május 4.[-én] tartott felvételi munkájáról. [A] Kalapácsot vezette Baracs Károly főmester testvér. OL­P 1123. 4. tétel. A Martinovics páholy jegyzőkönyvei 1907-1920. 64. fólió. A Conrad titkár által vezetett jegyzőkönyvben kijavítottuk a nyelvtani hibákat s pótoltuk az elmaradt központozást. 29 Hasonló típusú szabadkőműveseket a Nagyváradon működő László király páholyban is találtunk. Vö: F­AFFAY Ernő: Harcoló szabadkőművesség. Küzdelem a katolikus egyház ellen. Budapest 2011. Kárpátia Stúdió, 297 oldal.

Next