Trianoni Szemle, 2013 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2013-01-01 / 1. szám
ADY FÖLVÉTELE A SZABADKŐMŰVES SZERVEZETBE A Martinovics páholy 1912. április 12-én tartott munkáján két keresőről tartották meg a golyózást: Pogány (Schwarz) Józsefről és Ady Endréről.23 Az építészeti rajz (ők így nevezték a jegyzőkönyvet) 7. napirendi pontja ezt írja: „Az ajánló levelek és kutatói jelentések teljes tájékoztatást nyújtván, megejtettük a golyózás[1] Ady Endre és Pogány József keresők felett, amely tiszta és világos eredményű volt.”24 Ez gyakorlatilag a jelöltek fölvételét jelentette. Abban az esetben, ha egy szabadkőműves jegyzőkönyv azt írja, hogy a golyózás tiszta és világos, ez azt jelenti, hogy csak fehér, azaz egyetértő golyókat dobtak a zsákba. Ezután már csak a hivatalos fölvétel volt hátra, hogy Ady a Martinovics páholy szabadkőművese legyen. A fölvételre 1912. május 4-én került sor. A Baracs 25 [Barach] Károly főmester vezette felvételi páholymunkán 28 páholybeli és 3 vendég-szabadkőműves vett részt. A jegyzőkönyv - sajnos nem eléggé részletesen - ezt írja: „4. Ady Endre, Pogány József, Dr. Brenner26 József [Csáth Géza író] és Halász27 [Weisz] Sámuel felvételi szertartása. A keresőkhöz (...) Baracs Károly főmester testvér intézte a páholy nevében beszédét, melyben tömör,] tartalmas szavakban fejtette [ki] a páholy által képviselt világnézetet és küzdelmeink],] munkáink irányát és céljait és felavatta őket a páholy tanonc tagjaivá.”28 E könyv szerzője és olvasói jogosan lennének kíváncsiak a Baracs által elmondottakra, ugyanis a Martinovics páholy kinyilvánítottan istentelen (ateista) szabadkőműves műhely volt, Baracs főmester pedig izraelita egyházának istenhívő tagjaként élte másik életét. Ezt a sajátos helyzetet valószínűleg úgy kell értelmezni, hogy Baracs a keresztény egyházakkal és Jézus Krisztussal szemben ateista volt, Jehovával, azaz saját egyházának Istenével kapcsolatban pedig hívő ember. Itt ismerhető föl az első világháború előtti magyarországi szabadkőművesség egyik legfontosabb jellemző vonása és tartalmi eleme: a gyors ütemben elzsidósodó (zsidó etnikai többségűvé váló) szabadkőműves szervezet a Magyarországra beköltöző zsidóság (jól használható, mert titkos) harci eszközévé válik a keresztény magyarság és ennek állama, a Magyar Királyság ellen. Csak így értelmezhető az a sajátos tény, hogy sok szabadkőműves a páholyban és a profán életben ateista, radikális, úgynevezett progresszív (haladó) személy, a saját családi és etnikai környezetében pedig hithű izraelita.29 Baracs Károly személyes útja ráadásul azért is fontos, mert jól látható, hogy a szabadkőművesség 1920. májusi föloszlatása után 23 Misztikusnak érezzük, hogy egyazon napon szavaztak Pogányról, aki hat és fél év múlva puskalövésekkel meggyilkolja majd Ady legnagyobbnak vélt ellenségét, Tisza István grófot. 2498. számú építészeti rajz[,] felvettük a Martinovics t. és t. páholynak 1912. ápril[is] tartott rendes első fokú munkáján. Kallapács vezetes: Baracs Károly főmester testvér. Jelen volt 27 Martinovics és 9 látogató testvér. OLP 1123. 4. tétel. A Martinovics páholy jegyzőkönyvei 1907-1920. 66. fólió, hátoldal. A jegyzőkönyvet Baracs Károly főmester és Conrad Ottó titkár írták alá. A Conrad kézírásával leírt jegyzőkönyvben alig található központozás, ezt kijavították. 25 Baracs Károly MÁV vasúti felügyelő 1868. január 6-án született, s a páholyba való fölvételekor Budapesten, a II. kerület, Donát utca 34. szám alatt lakott. Zigány Zoltán javaslatára 1909. január 2-án vették föl a páholyba. Anyakönyvi száma: 23. OLP 1123. A Martinovics páholy Anyakönyve, 24. sorszám. A zsidó nemzetiségű, izraelita vallású (úgy tűnik, istenhívő) Baracsról (később, 1929-ben) ezt írja a Magyar Zsidó Lexikon: „udvari tanácsos, vasútigazgató, született Budapesten 1868. Egyetemi tanulmányai elvégzése után a Győr-Sopron-Ebenfurti vasúttársaság szolgálatába lépett. Kiváló képességeivel gyorsan emelkedett s a vasúttársaság vezérigazgatója lett. A magyar közgazdasági életben, mint a közlekedésügy egyik legalaposabb ismerője előkelő szerepet játszik. 1921-26-ig elnöke volt a Budai Izraelita Hitközségnek, amelynek fejlesztése körül jelentős eredményeket ért el. Ő vezette be a hitközségi életbe a lajstromos szavazást és a női választójogot. Tagja a Rabbiszeminárium vezérlőbizottságának, egyik megalapítója és elnöke a Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetségének. Nagy kultúrájú litterary gentleman, Göthe műveinek és a Göthe irodalomnak egyik legkiválóbb ismerője. Közéleti tevékenységének elismeréséül I. Ferencz] József udvari tanácsossá nevezte ki. E lexikon elnöki tanácsának elnöke.” Magyar Zsidó Lexikon Budapest 1929.85-86. oldal. Online kiadás. Baracs neve a Zsidó Lexikon elnöki tanácsának három elnöke között szerepel: „Baracs Károly, m. kir. udvari tanácsos, a Ferenc József Rabbiképző Intézet vezérlőbizottságának tagja.” 26 Brenner József, Kosztolányi Dezső unokatestvére, nagy magyar íróról ezt írja a Ponticulus Hungaricus honlap: [Csáth Géza] „Eredeti neve Brenner József (Szabadka, 1888. február 13.—1919. szeptember 29., Szabadka közelében): író, kritikus, zeneesztéta, orvos. Sokoldalú tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott: kitűnően hegedült, rajzolt, festett, 14 éves volt, amikor első zenekritikái a Bácskai Hírlapban megjelentek. Érettségi után Budapestre került Szabadkáról orvostanhallgatónak. Unokabátyja, Kosztolányi Dezső ösztönzésére a Budapesti Naplóba írt tárcákat, bírálatokat, majd a Nyugatnak is munkatársa lett. Bartók és Kodály első méltatói közé tartozik. 1910-ben megszerezte az orvosi diplomát, rövid ideig a Moravcsik-féle ideggyógyászati klinikán dolgozott mint tanársegéd; ekkor szokott rá a morfiumra. Nyaranta vidéken volt fürdőorvos. A világháborúból súlyos betegen tért haza, s elhatalmasodott rajta a morfinizmus. Földesen, majd Regőcön működött mint községi orvos. 1919 elején a bajai kórházban gyógykezelték, de innen hazaszökött; július 22-én revolverlövésekkel megölte feleségét, megmérgezte magát és felvágta ereit. A szabadkai kórházba szállították, ahonnan újból sikerült megszöknie, a budapesti Moravcsik-klinikára akart menni. Amikor a jugoszláv határőrök feltartóztatták, megmérgezte magát.” Ponticulus Hungaricus VI. évfolyam, 5. szám, 2002. május. Brenner Csáthot 1912. április 19-én Péterfi (Rosenfeld) Tibor ajánlotta a páholyba, ahol a három titkos jelentést Jászi Oszkár, Rónai Zoltán és Hercog Ede készítette. 27 Halász Sámuel egri néptanító, aki 1859. december 23-án született Tarnabod faluban, Heves megyében. A fővárosi szabadkőműves néptanító, Zigány Zoltán javasolta a páholy tagjai közé. Anyakönyvi száma 76. OLP 1123. A Martinovics páholy Anyakönyve, 72. sorszám, 28 100. számú építészeti rajz. Felvétetett a Martinovics t. és t. páholy 1912. május 4.[-én] tartott felvételi munkájáról. [A] Kalapácsot vezette Baracs Károly főmester testvér. OLP 1123. 4. tétel. A Martinovics páholy jegyzőkönyvei 1907-1920. 64. fólió. A Conrad titkár által vezetett jegyzőkönyvben kijavítottuk a nyelvtani hibákat s pótoltuk az elmaradt központozást. 29 Hasonló típusú szabadkőműveseket a Nagyváradon működő László király páholyban is találtunk. Vö: FAFFAY Ernő: Harcoló szabadkőművesség. Küzdelem a katolikus egyház ellen. Budapest 2011. Kárpátia Stúdió, 297 oldal.