Trianoni Szemle, 2017 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2017-07-01 / 3-4. szám
DEÁK FERENCRŐL ID. HORÁNSZKY NÁNDOR TANULMÁNYA ALAPJÁN között nőtt fel, ezt kapta örökségül Horánszky Nándor (1899-1976). Ezt vitte tovább és ápolta munkásságában és életében, így lélekgyógyászati tevékenységében is. Deák Ferenc életéből és példájából merített erőt 1949-ben is, a reménytelenség korában, reményt a kitartáshoz. A számtalan tanulmány között ő különleges módon, fölényesen magas színvonalon művelt tudománya segítségével vizsgálta Deák Ferencet és életművét, lelki alkatát a kor népszerű lélekgyógyászának, Kretschmernek a módszerével. Mindezt rendkívül magas intellektussal, klasszikus műveltséggel, történészeket megkísértő történelmi ismeretanyaggal, tudományos pontossággal, elődei és kortársai munkáinak kritikai elemzésével. Horánszky átszűrhette volna Deák alkatát Freud, Jung, Szondi vagy mások elemzésein is, de ő Kretschmerben találta meg azt a pszichiátert, aki új entitásban ötvözte lélekgyógyász elődei és kortársai munkáit, a szárnyait bontogató örökléstan, a New York-i Scharrer házaspár és a magyar Korpássy által azokban az években (1930-as évek első fele) leírt hypothalamo-hypophyseális (neuroendokrin) rendszer ismereteivel. Kretschmer szerint - nagyon leegyszerűsítve - az egyéniséget az alkat, a jellem és a vérmérséklet határozza meg. Az alkat öröklött, a jellem egy ember akaratlagos, érzelmi, indulati és értelmi viszonyulásainak, reakcióinak összessége, amely bár öröklött, az élet folyamán változhat. A vérmérséklet (temperamentum) fogalmát a hangoltság és az ösztönző erő tölti ki. Az egyéniség hangoltsága a vidám és szomorú, valamint az érzékeny és tompa spektrumának valamelyik állapotában nyilvánul meg. A temperamentum másik tényezője az indító-ösztönző erő: a lelki-szellemi működések, a gondolati tevékenységek, a mozdulatok jellegének anatómiai tényezői, az érzékszervek, az idegpályák és agyi központok. Tőlük függ az előbbiek gyorsasága vagy lassúsága, egyéni jellege. Kretschmer szerint a vérmérsékletet a belső elválasztási mirigyrendszer szervezi, de emellett hatással van a testi fejlődésre is, így szabályozza a testi és lelki alkat összefüggéseit. A fentiek alapján Kretschmer három biotípust határoz meg: ciklotim, schizotim és viszkózus lelki típust. (Ez utóbbit Horánszky - érdektelenség okán - csak megemlíti.) A ciklotim típust azonnal felismerjük, magunkhoz hasonlónak, kedélyesnek, humorosnak, nyíltnak, egyenesnek, emberinek érezzük. Vidámság és a lehangoltság között ingadoznak, az őket ért reakciókra arányosan reagálnak. Nem gyártanak problémákat. Gyakorlatiasak, problémamegoldó képességük gyakran figyelemreméltó, reakcióik gyorsasága hangulatuk szerint változó. Durva behatásra erélyesen válaszolnak, de túllépnek rajta, a sérelmeket nem érzik, nem bosszúállóak. Közvetlenek, segítőkészek, együttérzőek, és mindez szívből fakad, önzetlenségből táplálkozik. Embertársaik gyarlóságait elnézik, hibáit megértik, mert maguk is tévedésbe eshetnek, elkényelmesednek, megalkuvóvá, erkölcsdeficit esetén akaratgyengévé, jellemtelenné válhatnak. Az élet örömeit megbecsülik, a társaságot szeretik. Érdeklődésük széles körű, nemritkán felületes. Életük zökkenőmentes, nagyobb törés ritka. A schizotim típus legtöbb tulajdonságában a ciklotim ellentéte, a lelki aggályok és problémák embere. Még társadalmi és társasági viszonyulásait is elvi, erkölcsi szempontok irányítják. Bölcselkedik, spekulál, mérlegel, rendszerez, pontosít. Rejtélyes, magába forduló, nehezen kiismerhető, távolságtartó, merev, mesterkélt, feszes, kiszámíthatatlan. Túlérzékenység és esetleg tompaság. Apró sérelmeit túlzó, sokszor kirobbanó reakcióval torolja meg, felejteni nem képes, környezetével szemben kíméletlen, rideg, számonkérő. Esetleg fanatikusan rabja eszméinek, gondolkodása emiatt beszűkül. Egyéniségének fejlődése gyakran megtörik, kisiklik. Kretschmer szerint a lelki és testi alkat egymással összefügg. A ciklotim egyének piknikus alkatúak, a schizotimok aszténiás testűek. Deák Ferenc tipikusan piknikus alkatú volt, testalkata, fejének, törzsének, végtagjainak fejlettsége, alakja, mérete és arányaik a róla készült fényképeken, rajzokon, festményeken kiválóan megítélhetők. A tömzsi egyének hajlamosak reumára és sokan közülük érelmeszesedésre. Kretschmer gondos megfigyeléseken alapuló típusai semmiképpen sem lépik át a lelki egészség határait. Mivel - mai kifejezéssel élve - a testi-lelki alkatunkat őseinktől átörökítő génjeink sokszínűsége bizonyos változatlanság mellett végtelen, a kretschmeri biotípusok a maguk teljességében és homogenitásukban szinte soha nem jelennek meg. Minden egyes ember ezeknek a típusoknak változó mértékű keveréke, tehát egyedi és megismételhetetlen. Horánszky Nándor pontosan tisztában volt ezzel. Ő is tudta, hogy Deák Ferencet „megfejteni” nem lehet. Ő újabb, más módszerrel egészítette ki ismereteinket. A Deák-család 1844-ben Bánffy Kristóftól kapott szabadalmas levéllel, ill. a Nádasdy Ferenc országbírótól kapott nemesi levéllel és címerrel emelkedett ki a köznépből. Deák Péter, a dédapa kehiday nemzeti előnevet kapott. A család józan gazdálkodással és szerencsés házasságokkal a következő száz év alatt folyamatosan gyarapodott, befolyást és tekintélyt szerzett Zala vármegyében. Az emelke