Trianoni Szemle, 2017 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2017-07-01 / 3-4. szám

DEÁK FERENCRŐL­­ ID. HORÁNSZKY NÁNDOR TANULMÁNYA ALAPJÁN között nőtt fel, ezt kapta örökségül Horánszky Nándor (1899-1976). Ezt vitte tovább és ápolta munkásságában és életében, így lélekgyógyászati tevékenységében is. Deák Ferenc életéből és példájából merített erőt 1949-ben is, a reménytelenség korában, reményt a kitartáshoz. A számtalan tanulmány között ő különleges módon, fö­lényesen magas színvonalon művelt tudománya segítsé­gével vizsgálta Deák Ferencet és életművét, lelki alkatát a kor népszerű lélekgyógyászának, Kretschmernek a mód­szerével. Mindezt rendkívül magas intellektussal, klasszi­kus műveltséggel, történészeket megkísértő történelmi ismeretanyaggal, tudományos pontossággal, elődei és kor­társai munkáinak kritikai elemzésével. Horánszky átszűrhette volna Deák alkatát Freud, Jung, Szondi vagy mások elemzésein is, de ő Kretschmerben ta­lálta meg azt a pszichiátert, aki új entitásban ötvözte lé­lekgyógyász elődei és kortársai munkáit, a szárnyait bon­togató örökléstan, a New York-i Scharrer házaspár és a magyar Korpássy által azokban az években (1930-as évek első fele) leírt hypothalamo-hypophyseális (neuroendokrin) rendszer ismereteivel. Kretschmer szerint - nagyon leegyszerűsítve - az egyé­niséget az alkat, a jellem és a vérmérséklet határozza meg. Az alkat öröklött, a jellem egy ember akaratlagos, érzelmi, indulati és értelmi viszonyulásainak, reakcióinak összes­sége, amely bár öröklött, az élet folyamán változhat. A vér­­mérséklet (temperamentum) fogalmát a hangoltság és az ösztönző erő tölti ki. Az egyéniség hangoltsága a vidám és szomorú, valamint az érzékeny és tompa spektrumának valamelyik állapotában nyilvánul meg. A temperamentum másik tényezője az indító-ösztönző erő: a lelki-szellemi működések, a gondolati tevékenységek, a mozdulatok jel­legének anatómiai tényezői, az érzékszervek, az idegpá­lyák és agyi központok. Tőlük függ az előbbiek gyorsasága vagy lassúsága, egyéni jellege. Kretschmer szerint a vérmérsékletet a belső elválasztási mirigyrendszer szervezi, de emellett hatással van a testi fejlődésre is, így szabályozza a testi és lelki alkat összefüg­géseit. A fentiek alapján Kretschmer három biotípust hatá­roz meg: ciklotim, schizotim és viszkózus lelki típust. (Ez utóbbit Horánszky - érdektelenség okán - csak megemlíti.) A ciklotim típust azonnal felismerjük, magunkhoz ha­sonlónak, kedélyesnek, humorosnak, nyíltnak, egyenes­nek, emberinek érezzük. Vidámság és a lehangoltság kö­zött ingadoznak, az őket ért reakciókra arányosan rea­gálnak. Nem gyártanak problémákat. Gyakorlatiasak, problémamegoldó képességük gyakran figyelemreméltó, reakcióik gyorsasága hangulatuk szerint változó. Durva behatásra erélyesen válaszolnak, de túllépnek rajta, a sé­relmeket nem érzik, nem bosszúállóak. Közvetlenek, se­gítőkészek, együttérzőek, és mindez szívből fakad, ön­zetlenségből táplálkozik. Embertársaik gyarlóságait elné­zik, hibáit megértik, mert maguk is tévedésbe eshetnek, elkényelmesednek, megalkuvóvá, erkölcsdeficit esetén akaratgyengévé, jellemtelenné válhatnak. Az élet örömeit megbecsülik, a társaságot szeretik. Érdeklődésük széles körű, nemritkán felületes. Életük zökkenőmentes, nagyobb törés ritka. A schizotim típus legtöbb tulajdonságában a ciklotim el­lentéte, a lelki aggályok és problémák embere. Még társa­dalmi és társasági viszonyulásait is elvi, erkölcsi szem­pontok irányítják. Bölcselkedik, spekulál, mérlegel, rend­szerez, pontosít. Rejtélyes, magába forduló, nehezen kiis­merhető, távolságtartó, merev, mesterkélt, feszes, kiszá­míthatatlan. Túlérzékenység és esetleg tompaság. Apró sérelmeit túlzó, sokszor kirobbanó reakcióval torolja meg, felejteni nem képes, környezetével szemben kíméletlen, rideg, számonkérő. Esetleg fanatikusan rabja eszméinek, gondolkodása emiatt beszűkül. Egyéniségének fejlődése gyakran megtörik, kisiklik. Kretschmer szerint a lelki és testi alkat egymással össze­függ. A ciklotim egyének piknikus alkatúak, a schizotimok aszténiás testűek. Deák Ferenc tipikusan piknikus alkatú volt, testalkata, fejének, törzsének, végtagjainak fejlettsége, alakja, mérete és arányaik a róla készült fényképeken, rajzokon, festmé­nyeken kiválóan megítélhetők. A tömzsi egyének hajla­mosak reumára és sokan közülük érelmeszesedésre. Kretschmer gondos megfigyeléseken alapuló típusai sem­miképpen sem lépik át a lelki egészség határait. Mivel - mai kifejezéssel élve - a testi-lelki alkatunkat őseinktől átörökítő génjeink sokszínűsége bizonyos változatlanság mellett végtelen, a kretschmeri biotípusok a maguk tel­jességében és homogenitásukban szinte soha nem jelen­nek meg. Minden egyes ember ezeknek a típusoknak vál­tozó mértékű keveréke, tehát egyedi és megismételhetet­len. Horánszky Nándor pontosan tisztában volt ezzel. Ő is tudta, hogy Deák Ferencet „megfejteni” nem lehet. Ő újabb, más módszerrel egészítette ki ismereteinket. A Deák-család 1­844-ben Bánffy Kristóftól kapott szaba­dalmas levéllel, ill. a Nádasdy Ferenc országbírótól kapott nemesi levéllel és címerrel emelkedett ki a köznépből. Deák Péter, a dédapa kehiday nemzeti előnevet kapott. A család józan gazdálkodással és szerencsés házasságokkal a következő száz év alatt folyamatosan gyarapodott, befo­lyást és tekintélyt szerzett Zala vármegyében. Az emelke­

Next