Trianoni Szemle, 2017 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2017-07-01 / 3-4. szám
ZSIDÓ HŐSÖK A NAGY HÁBORÚBAN vályi 60. gyalogezred parancsnoka kezdte meg világháborús szolgálatát, majd az 53. gyalogdandár parancsnoka lett. Az Ikva folyó menti, 1915. szeptember 13-14-én lezajlott harcokban tanúsított vitéz magatartásáért érdemelte ki a Tiszti Arany Vitézségi Érmet.12 A háború első esztendejében, 1914. december 3. és 12. között a győzedelmes limanowai csatában jeleskedett márkaszéki Bauer Gyula 13, a szegedi 3. honvéd huszárezred hadnagya.14 Bauer hadnagy egy huszár járőr élén 1914. december 3-án elfogott egy orosz hírvivő altisztet, akinél nagy fontosságú hadműveleti iratokat találtak, amely iratok a 4. hadsereg hadműveleti osztálya főnökének nyilatkozata szerint „e napok hadműveleti elhatározásaira a legnagyobb jelentőséggel bírtak”. Bauer Gyula így emlékezett vissza az eseményre: „kb. déltájban, alighogy Limanowát elhagytuk, két éllovasom megáll: járőrömmel felzárkózva egy terephullám mögött, a műúton két tányérsipkást pillantottunk meg. Nem gondolhattam mást, mint hogy egy ellenséges járőr éllovasaival állunk szemben. Az útról nem volt tanácsos letérni, mert a havas, fagyos terepen lóháton egyáltalában nem lehetett mozogni, ezért minden taktikázás helyett: Kardot ránts! Vágtát! vezényeltem és nekirontottunk. Az ellenséges lovasok erre tüzelni kezdtek reánk, majd vágtában megfutamodtak. Bár kissé kellemetlen érzés volt, hogy se jobbra, se balra nem volt kilátás és nem tudhattuk, hogy mibe vágtázunk bele, de azt gondoltam magamban: ha már belekezdtünk, most már mindegy! Ezután szinte mozivászonra kívánkozó indiánus jelenet következett: a menekülő két orosz lovas vágta közben, a nyeregben hátrafordulva, pisztollyal lövöldözött reánk, mire a mellettem vágtató Harry Péter huszár lekapja karabélyát és ő is tüzel. A mi lovaink gyorsabbak, mint az oroszoké, az eredetileg 300 méternyi távolság egyre fogy és közben egyre lövöldözünk. Alig lehettünk tőlük 100 méterre, mire az egyik orosz vágta közben, mint egy zsák lefordul a lóról. Harry huszár véletlen mesterlövéssel pont fején találta. A másik orosz megadta magát. Ez a hely Limanowától kb. kéthárom km-nyire volt... Az orosz fogolynál irattáskát találtunk, ezt hamar hátraküldtem Raintnerhez, magam pedig a járőrrel rögtön még vagy egy km-t továbbvágtáztam, hogy az erdőből mielőbb kijussak...”15 Szilárd Béla főhadnagy a veszprémi 31. honvéd gyalogezredben szolgált és a Kostanjevicánál 1917. május 23- án végrehajtott ellentámadásért érdemelte ki a Tiszti Arany Vitézségi Érmet. Hősiességét jól ábrázolja az eset tényleírása: „Kosztanjevica viszszafoglalása céljából a 31. h.gy e. tartalékában volt zászlóalja 1917. május 23-án ellentámadást hajtott végre, amellyel nemcsak Kosztanjevicát, hanem az összes veszendőbe ment állásainkat maradéktalanul visszafoglalta. E példás lendülettel végrehajtott előretörés alatt kiváltképpen Szilárd Béla főhadnagy tüntette ki magát, aki az 5. századot vezette. Röviddel a megindulás után a század nyomban az olaszokra bukkant, akik részben sűrű vonalakban, részben tömegekbe zsúfoltan nyomultak előre. Az alig 80 főből álló század tehát hirtelenül hatalmas túlerővel került szembe, aminek láttára a század legénysége érthetően megtorpant. Ámde Szilárd főhadnagy pillanatnyi késedelem nélkül, merészen és eltökélten cselekedett. Ahogy csak torkából kitért, hatalmas ’Rajta-Rajta’ kiáltással ugrott katonái elé, akikkel fergeteges iramban az olaszok legsűrűbb tömegének rontott. Gyújtó szavai, kimagaslóan vitéz személyes példája és előretörésének hatalmas lendülete, de nem kevésbé akaratának kisugárzó ereje, amellyel mindenkoron cselekvésre ragadta katonáit, felszabadította, felrázta a század legénységét. Egetverő kiáltással követte vitéz parancsnokát! A gyors és merész cselekvés meg is hozta gyümölcsét, az olaszok megtorpantak. Közel 300 emberük, a meg- Regős (Róth) Ede főhadnagy. Balról az első a Tiszti Arany Vitézségi Érem (Forrás: A magyar nemzet aranykönyve) 12 Ajtay Endre: A magyar gyalogság (Budapest, é. n.) 13. o.; Felszeghy 386. o. 13 Nemes márkaszéki Bauer Gyula az unokaöccse volt nemes krupiéd Bauer Gyulának, aki a kaposvári császári és királyi 44. gyalogezrednek, a legendás „rosseb” bakáknak volt a parancsnoka. A háború után 1921-ben címzetes tábornoknak nevezték ki, nemes sióagárdi Zöldi Mártonnal ők ketten voltak azok, akik zsidó származásúként az első világháború után tábornoki rendfokozatot kaptak. 14 Felszeghy 385. o. 16 Julier Ferenc: Limanowa (Budapest, 1937) 38-39. o. 2017. JÚLIUS-DECEMBER