Trianoni Szemle, 2017 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2017-01-01 / 1-2. szám
MŰVÉSZET ÉS IRODALOM A NAGY HÁBORÚBAN vező, a harmincas évek vége felé ő szervezte meg, hogy a közösség legális fedőszerve a Honszeretet Egyesület legyen. Érdemes néhány sort idézni Arany Bálint emlékiratából, a Koronatanúból: „1936 óta foglalkoztam a Magyar Élet nemzetpolitikai szemle - havi folyóirat - kiadásával. 1939 ősze óta a Turul Könyv- és Lapterjesztő ügyeivel, majd később, ennek révén a Magyar Út hetilap kiadásával.” Az SDG-s alapítású Magyar Út hetilap már Papp Béla református lelkész szerkesztése idején, 1936-tól teret adott Sinka István lázadó énekeinek, balladás verseinek. 1941 decembere után is változatlanul a Fekete Bojtár fóruma a Magyar Út. Ekkortól, Gombos Gyula szerkesztésében a Magyar Testvéri Közösség sajtóorgánumává válik a református jellegű, népi hetilap. 1943 szeptemberéig kilenc Sinkavers lát napvilágot a Magyar Útban. Itt közölt költeményeiben néma népe fájdalmát énekli, lázad az édes alulsó Magyarország sovány parasztjaiért. Kastélykapukat döngető vádló verseivel az ezer éve éhezők számára követeli a kenyeret. Eső-Virág András citerás és az irigy kondások balladáját, valamint a gyilkos bájitalt keverő Bajó Zsuzsi bábaasszony szomorú versét is a Magyar Út közli. Ugyanitt értő elemzések méltatják Sinka István irodalmi munkásságát és egyes műveit. Donáth György kormánypárti politikus, a Magyar Testvéri Közösség karizmatikus egyénisége 1938. szeptember 27- én nemzeti elkötelezettségű szervezetek összefogásával megalakítja az Egyesületközi Együttműködést. Az EKE 1941 nyarára huszonegy egyesület ernyőszervezetévé bővül (Bartha Miklós Társaság, Erdélyi Férfiak Egyesülete, MEFHOSZ, Magyar Nemzetpolitikai Társaság, Széchenyi Szövetség, Soli Deo Gloria református ifjúsági szövetség, Turul Szövetség stb.). Az EKE konferenciákat, irodalmi és zenei esteket szervez a népi gondolat jegyében. 1941-ben, 1942- ben és 1943-ban, mindig a könyvnaphoz közeli időpontban Él az örök magyar szellem címen ünnepi nagyrendezvényeket tart a Városi Színházban, a Nemzeti Sportcsarnokban vagy az Operaházban. Mindhárom esttel a népi irodalom egységét kívánja szolgálni az EKE és a Magyar Közösség. Bartók és Kodály világhódító magyar zenéje adott rangot az ilyen alkalmaknak. Felolvastak vagy előadást tartottak nemzeti irodalmunk kiválóságai, Kodolányi Jánostól Németh Lászlóig, Erdélyi József, Illyés Gyula, József Attila, Sinka István és Szabó Lőrinc jól megválogatott költeményei színesítették a programot. A hatalmas, lelkes közönség előtt mindhárom alkalommal neves színészek, előadóművészek szólaltatták meg Sinka István legkiválóbb vádló verseit és balladáit. A Magyar Élet nemzetpolitikai szemle 1936-os indulásától kezdve a Magyar Közösség havilapja volt. 1938-ban Matolcsy Mátyás agrárközgazdász a főszerkesztő, 1938 tavaszától 1944 januárjáig Fitos Vilmos a felelős szerkesztő. Kettőjük szerkesztői munkássága eredményeképpen a folyóirat színvonala és példányszáma szépen emelkedik, a népi írók elismert fórumává válik. A „narodnyik” mozgalom közel teljes színskálája és majd’ minden irányzata jelen van a nemzetpolitikai szemlében. Sinka Istvánnak harminckét verse és nyolc prózai írása jelent meg a Magyar Életben. Az itt publikáló írók számára a munkájukhoz méltó tiszteletdíjat a Magyar Testvéri Közösség előbb a Honszeretet Egyesület közbeiktatásával, később, 1943- 44-ben mint Magyar Irodalompártoló Társaság biztosította. A Magyar Élet a társaság hivatalos lapja volt, a tagság illetményként kapta a folyóiratot. Az első Sinka-írást 1938 júniusában közli a nemzetpolitikai szemle, az utolsót 1944 1942-es könyvnap Budapesten: Veres Péter, Féja Géza, Asztalos István, Sinka István (Fotó: Béres László) 1939-ben Budapesten, a könyvhéten, az Egyedül Vagyunk sátránál: Dr. Püski Sándor, Veres Péter és Sinka István. Budapest, Rákóczi út- Károly krt. sarok (Fotó: Béres László) TRIANONI SZEMLE