Katolikus gimnázium, Trsztena, 1893
I. Értekezés. Az ókori történelem tanításáról. Írta: DORTSÁK GYULA. (Az 1. és 2. közlést, lásd a trsztenai róm. kath. gymnasiumi 1891/92. és 1892/93. tanévi Értesítőjében.) A phoeniciak részben helyzetüknél A phoeniciak fogva, részben szükségből hajózásra s a gyarmatosítása kereskedelemre adták magukat, ügyes tengerészekké váltak, kiknek kereskedelmi gályái minden irányban vitorláztak a Középtengeren. A népesedés karöltve járt a közjólét haladásával, a városok megsokszoródtak és csakhamar épúgy kereskedelmi érdekből mint a polgárok fölöttébb nagy számának apasztása tekintetéből szükségessé vált teleprajok kibocsátása a távolba. (Daruy 40. 2. p. és 41. 1. p.) Bihari a phoeniciakkal az 1. k. 158. 1. 3. pontjától a 161. 1. 3. pontjáig foglalkozik. Uj, megemlítésre méltó dolgot nem mond. Mindjárt, az első pontban előadja, hogy ugyanazt a népet, mely a Libanon és Észak-Arábia közt eső sík partvidék nevéről (Chna, Chanan) kánaánítának neveztetett, a görögök phoeniciainak, a rómaiak punnak nevezték s ez utóbbi