Almási Balogh Pál (szerk.): Tudománytár 1837. Literatura 1. kötet
Az 1835-dik évi külföldi philosophiai munkák, tudományrendszeresen. [Összeáll.] Nyíry István. [Bibl.] 1837. Literatura. 1. k. 1. füz. 129-152
Philosophiei literaturája 1835. 145 40. IX-dik kiadást ért: Die Unsterblichkeit der menschlichen Seele aus allen Zweifel gesetzt durch J. G. HEYNIG, Privat-Gelehrten zu Plauen. Ugyan ott (Sclimid). (1 tall). b) Cosmologiai könyv nem jött ki. Közelítni hozzá: 41. Die Lehre vom Menschen, von C. Fr. LESSING. Leipzig, 42. Kötet, mellyekben, emberről, világról, Istenről, világ czéljáról beszélt, de igen alaptalanul. e)A philosophiai theologia több munkálatokkal gazdagodott: 42. Religionsphilosophie in ihrer Übereinstimmung mit Vernunft, Geschichte und Offenbarung, dargestellt von Albert Lepp. Jul. OHLERT, Dr. und Prof. in Königsberg. Leipz. Barth. (tall.) Első könyv: A' vallás elosztva az ösméretkútfejeire nézve, mellyek: 1. az érzés, 2. az érzéseknek értelem által való felfogása, azaz a' fogalmak' tehetsége. 3. és az okosság, azaz az elvek' tehetsége. Így hozza le a' tudós szerző, hogy a' vallási tisztelet tárgyára nézve: 1. az érzések sokistenűséget (polytheismus), — 2. a' puszta fogalmi értelem istennélküliséget (atheismust) szülnek, és 3. csak az okosság állítja elő az egy Istenséget. — Második könyv: A' vallás' philosophiája észkép-valósági (ideal-real) szempontból. Itt az Istent a' magábanvaló létében gondolja meg. Szemléli Őt a'máslétbe való átmeneteiben (Isten és világ), — majd az emberekre való gondviselésben; végre az embereknek az Istenhez való viszonyát az az a' vallást veszi fel. — Harmadik könyvében, ezen istentudományi nézeteinek a' történetből ki tetsző igaz létét mutatja meg. Végre bezárja munkáját a' philosophiának és kereszténységnek viszonyával, ezeknek az okosságitanban (Vernunftwissenschaft) való megengesztelődésekkel, (Hegel, Schelling). 43. Jacob Böhme: Eine Gedankenreihe über das im Leben der Menschheit sich Gestaltende religiöse Moment, v. A. Ernst UMBREIT. Heidelberg, Moor (Stall.) Nem annyira a' Böhme Jakab tudományát vagy történetét használja a' szerző, mint azoknál fogva menő gondolatsorzatok által felébreszteni azt, „mi módon lehet az egymás ellen törekvő napi történetek árjai között, egy bátorságos belsőkép élesztett álláspontot nyerni és azt megtartani." 44. Speculative Entwickelung der ewigen Selbsterzeugung Gottes, aus Franz v. Baaders sämmt/ichen Schriften, zusammengeordnet von Dr. Franz HOFFMANN. Prof. der Philosophie zu Würzburg. Amberg, Schmidt. (% tall.) Mint czimje mutatja a' Baader rejtélyes e's csuda hasonlításokkal teljes szellemében. 45. Über die Bedingungen eines speculativen Theismus, von J. II. FICHTE. Eberfeld, Büschler. A' Cousin ür mun- TUDOMÁNYTÁR ÚJ F. T KÖTET. II. FÜZET.