Almási Balogh Pál (szerk.): Tudománytár 1840. Literatura 4. kötet
D. J. [DERCSÉNYI JÁN0S]: Cseh literatúra. [Tanulmány] [1. r.] 1840. Literatura. 4. k. 1. füz. 3-16
LITERATÚRA. ELSŐ CZIKKELY. A szláv nyelv, mellynek eredetét La forrásáig akarnánk nyomozni, hihetőleg Kelet-Indiában fel lehetne találni, miért Surowiecki is a' sanserittől származtató sok tiszta gyökszavakat tartott meg az indusból. Nem csak a „Krok" czímű havilap, állitá már ezt ez előtt, hanem Majewski lengyel tudós is bizonyitá, és Brezowsky szláv utazó, zágrábi fia erősíti, mikép őt a' Hindus Cochinchináig megértette. Dobrowsky szerint a' szláv nyelv, leánya a' kihalt szláv ősnyelvnek. Ezen szláv ősnyelv két fő beszédmódra ágazott, az antira, és slavoira, ezen beszéltek a' nyugoti, amazon a' keleti Szlávok , az Antok. A' szláv néptörzsek között a' Csehek valának elsők kik nyelvökét mivelék, és bizonyos szabályok, és határzott formák alá vetek, és a' nyelvismerő, ki ezen nyelv' alkatát elfogulatlan elmével vizsgálja, bőrsécére és változatosságára, képezhetőségére és hajlékonságára, határozottságára, erejére, hathatóságára,e tőlé az elsőséget sok más nyelvek felett bizonyosan nem fogja megtagadni. A' cseh nyelv nem csak egész szavak, hanem egyes szótagok, sőt egyes betűk' előretétele által is új más fogalmat jelent; bámulásra méltó benne a' ragasztékok' és származtatottt szók' nagy sokasága, mellyek szerint új fogalmak, és finomfogalomárnyéklatok állanak elő, és egy törzsökszótól, a' gyakorló igéket, igeféletv- és mellékneveket ide nem értvén, gyakran 90—110 más szókat lehet származtatni. A' kettős szám , mint a' görögben még inkább növeli a' szám' viszonyainak határozottságát, és a' többes számmal csak akkor élnek, ha több mint két személyről van szó; e mellett az eltartó (dauernd) ige' egyik alakja, a' görög aoristusok, hasonlatosságára 3 — 4 muit időt képezvén, a' multat különféleképen árnyélkolhatja; a' jövendő idők pedig nem épen csak az időt, hanem többnyire a' cselekvés' tartósságát.