Almási Balogh Pál (szerk.): Tudománytár 1842. Literatura 6. kötet

L­I­TERATÚRA. ÉS KÉT SZÁZAD' FORDULATPONTJA. ... Kellenek olly távol valának művészetöket tapasztalati té­nyekkel tyrannisálni, hogy sokkal inkább a' művészetet ural­kodtaták életök­, szokásaik és vallások felett. Elsők a' romaiak voltak , kik a' literaturába ellenszerző rendszabályokat hozának­ be, 's a' műcriticában tettleges elveket követtek. Cicero' össze­szedegetett tusculani bölcseségével a' színpadi fájdalom' festése ellen polemisál, és Sophocles' Philoktetje által igyekszik meg­mutatni, hogy a' költők a' népet elpuhítják, midőn hősöket panaszkodva állitnak fel. Cicero azt hivé , hogy a' romaiakat gladiatorokul kell képezni, kiknek, minthogy fizetve valának, természetes, nem jól állott, ha sebeik' fájdalmában nyögdécse­lének 's netalán olly érzelmet támaszthatának, melly a nézőket meginditá. Cicero e' stoicus nézete szerént, kétségkívül nem tétovázott volna a' rhetoricai szavallási drámákat, mik később eg­y Seneca' neve alatt kerengtek, a' ,,lebilincselt Prometheus" és „Philoctet" elébe tenni; mert, mikép Lessing mondá, o'­rosz philosoph­a' színházat arénának vélte 's fér­fiatlannak, ha hősök érezni tudnak, fájdalmaikat nyilvánítják 's a' puszta ter­mészetet engedik munkálni magokban. Lessing hozzá teszi, hogy hősben az embert felmutatni, a' legfőbb volna, mit a' böl­csesség előállítni 's a' művészet általában utánozni foghatna. § A' későbbi olaszok, távolról sem valának olly igazságtalanok a' szép iránt. Ők csaknem csudálák Alighieri' lángeszét, habár e* költő olly dolgot vitatott, mi az Alpok' tövében csak néhány kis baroniában vala nemzeti, sőt a' mai Olaszországban is egy criticus, ki az „isteni comoediában" a' tudós hatások utáni fürkészést és kapkodást feddené, 's azon hiú igyekezetet kü­lön­ösen magas dolgokról beszélni, 's mit a' költő' tudománya még nem bir, érthetlenségekkel kipótlani, röviden egy criticus, ki Dante felett önvéleménynyel van, alig ha vádoltatnék, hogy erre őt amannak antinationalitása elleni gyülölsége vivé. Ki fogná még hibáztatni Shakespeare-t, hogy királynéjának a­ pro-

Next