Thaisz András (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 4. évfolyam, 1820
10. szám - Gorové László : A' Szolnok - vári viszontagságoknak folytatása. 35-57
írják, hogy Török István' Leánnyától Margittól nemzett hajadon Leányát is Constantinapolisi fogságában létekor a' derék sírásának Nyári oda igérte, ha ötet a' rab házból ki-mentené , akár hogy történt; de Nyári Kisaszszony a' Magyar Töröknek felesége nem lett, hanem a' jószágokon kivül készpénzt is kapott ő a* Szolnoki Várnagytól. *) " Nyári szabaditójának a' nevét a' történetek nékünk fen tartották. Huszár Istvánnak hívták a' hazáját a' turbán alatt is szerető derék férfiját , megjegyzésre méltó lévén rólla, hogy Turótz Vármegyében azutánn meg-házasodván tőrsöke lett a' későbbre el híresedett Huszár nemzetiségnek, melly több Vitze ispányokkal dítsekedett, ezek közzül való az 1081-ik esztendei 23-ik törvényzikkelyben említett Huszár Imreis, az emlitett Vármegyének akkori Alispánja. Nyárinak hazájába lett viszsza térése utánn sem vólt egész nyugodalma, mertő Ferdinánd előtt árulással vádolták ölet ellenségei; de akár igaz légyen az, hogy ő a' Hirájnak Tanátsnokjait nevezetesen a' híres Esztergomi Érseket Oláh Miklóst (a' mint ezt rólla Forgáts Ferentz fel-tenni merészli) pénzével megvesztegette: akár nem, elég légyen azt mondani,,hogy azt a vádat Királ elnézte. Nyári legalább soha azért meg nem büntetődlön. *) Nyári Lőrincről Forgács Ferenc (Comment : rer: Huncarum lib. 1) azt, irja, hogy ő Bedeghi Nyári Ferencnek ,,a fél Hont Vármegyei Fő Ispánynak , vagy inkább „Tyrannusnak , kit íö Ferdinánd 153 5-1 k esztendőben ,.Báróvá tett testamentom szerént örökössé lett. Ez a' „Ferdinánd' Királyi levele , eggy a' legrégiebb Báronátu,,si Diplomák közzt is.— Bővölködött Lőrintz a' ragadozá,,sokkal gyűjtőtt kincsekkel, és ez vólt Ferdinánd idejéében eggyetlen eggy mód a várak igazgatásának elnyo,,résére. Testére nézve (azt jegyzi fel továbbá rolla az író) ,,potrohos ember, lelkére nézve értetlen, és gyáva Vezér „vólt".