Vörösmarty Mihály (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 15. évfolyam, 1831
7. szám - D. : Allgemeine Musicalische Zeitung. Leipzig bei Breitkopf et Härtel. Redigiert von G. W. Fink... Den 1ten Juny 1831. Nro 22. 33ten Jahrgang. Recension. Karénekes-könyv, mellyet...kidolgozott és kiadott Dömény Sándor. Pest, 1830. 101-110
103 hogy a* Magyar Országi Protestánsok , egészen Ildik Jósefig vallásbeli szabadság nélkül voltak. Ezen Uralkodó alatt lettek először Superintendenseik, Senioraik, és tulajdon Consistoriumaik. Igen is emberi természetre tartozó dolog volt tehát egész azon időpontig, ahoz, amit másunnan vittek be annyival erőssebben ragaszkodni, minél kevésbé esmérte azt el a* Status. A' Magyar Országi Protestánsoknak egyházi szokásaik tehát , úgy maradtak , mint vóltak Helvetziában. Ezen időtől fogva a Helvetziai Vallástételt tartók Fő Tiszt. Consistoriuma, munkásságát dicséretesen bebizonyította. De bizonyos tekintetek miatt az egyházi javítások mindenütt lassan haladnak előre; még, egy is, más is, munkás főkre, és fogékony szívre várt. Az istenes éneklésre még ekkoráig legkevesebb tekintet volt. Köszönettel kell ugyan venni és elesmerni, hogy a' Sáros Pataki Collegiumban, mint egy két esztendővel az előtt a' musikára, és éneklésre tanitói szék állítódott, mellynek munkálódása foganatjáról még semmi bizonyságunk nintsen. De tegyük fel, ennek munkálódása igen nagy befolyású lesz. D. szándékának munkába vétele még is igen szükséges , sőt annyival szükségesebb lesz ; úgy annyira, hogy az, a Reform. Gyülekezetek dologba belátó Elöljáróinak legbuzgóbb előmozdítások nélkül kétség kivül el nem lehet. A templombeli éneklésnek, mellytől olly sok függ , a' mostani időben , átaljában majd mindenütt , a' leghathatósabb segedelemre van szüksége; úgy látszik, Magyar országban különösen , és talán legfőkép a Reform. Gyülekezeteknél.— Jól tudjuk, hogy ezen egyházi Felekezetnek törekedése mind az ellen, a' mi tsak valamelly módon hathatna is az érzékekre, alaptalanul ugyan nem vélekedvén, de annyira ment.