Tükör, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1938-04-01 / 4. szám
mentek a kastéludvarra. A sárkány menta Virág Péternek : «Gyere, sógor, birkózzunk eggyel». Akkor összedültek birkózni. Megfogta a sárkány Virág Pétert. Belevágta a fődbe kötésig. Virág Péter kiugrott a fődből. Megölelte a sárkányt. Belevágta a sárkányt hónaljig a fődbe és levágta mind a hat fejét. A testvére ki akart ugrani az ablakon. Megfenyegette Péter, hogy meg ne mozduljék. Itt megszabadult Virág Péter. Ment a tizenkétfejű sárkánynál. Bement az ajtón, köszönt. «Mit keresel, te fiú?» «Hát mit keresnék, te érted jöttem, testvéred vagyok». «Dehogy, mi hatan vagyunk testvérek és mind a hatan itt vagyunk. Te nekem nem vagy testvérem». «Ha te nem vállalsz el testvérednek, itt van ez a csomag, boncsd ki». Kibontotta. «Kié az a fejem kendő, kié az az aranygyűrű?» «Ez az enyém». «Törd kétfelé azt a pogácsát, edd meg. Mijön az a pogácsa?» «Oyan, mint az én édesanyám teje vót. Elvállallak, hogy testvérem vagy». «Urad mikor jön haza?» «Majd megtudod, amikor a tizenkét mázsás buzogányt hajítja haza». Kiment Virág Péter az udvarra. Várta a tizenkét mázsás buzogányt, hogy mikor hajítja haza a sárkány. Virág Péter megkapta a buzogányt és a sárkányon tizenkét mérföddel tálabb hajította. Akkor a sárkány elkezdett köpködni, mint a hörcsög. «Vájjon, ki legénykedik-e ott, nem az a taknyos Virág Péter-e?» Haza ment a sárkány. Ettek. Mikor jóllaktak, a sárkány elment a pincébe és vitt eggy kancsó bort. Megitta a sárkány a maga poharát, de Virág Péter nem itta. «Mért nem iszod meg, sógor?» «Nem iszom». «Miért?» «Ha te eljössz énnálam vendégségre, akkor én odavezetlek a tövére». Avval bementek a pincébe. Tizenkét hordó bora vót a sárkánynak. Virág Péter ekkor tizeneggy hordó bort megivott, a tizenkettediket nem engedte a sárkány. Kilökdöste Pétert : «Ne légy disznó, hagyd meg nekem evvel a hordóval. Gyere, sógor, birkózzunk eggyel». Összedült Virág Péter a tizenkétfejű sárkánnyal, de a sárkány megkapta Virág Pétert és levágta hónaljig. Akkor Virág Péter ügyes vót és megkapta a sárkányt és levágta hónaljig. Virág Péter kipusztította a sárkányt, a nyakára hágott. Avval elindult Virág Péter a harmadik leány testvéréért. «Jónapot, kedves eggy drága testvérem». «Aggyon az Isten neked is, te fiú. Mit keresel itt?» «Testvéred vagyok». «Jaj, dehogy is vagy nekem testvérem, mi mind a hatan itt vagyunk». «Ne, itt ez a kendő boncsd ki». Kibontotta. «Kijé ez a fejem kendő és ez az aranygyűrű?» « Ez az enyém». «Itt van ez a pogácsa benne, törd két fele és edd meg». Megette. «Mijen ezt az a pogácsa?» «Oyan, mint az én édesanyám teje». «Mikor jön urad haza?» «Majd megtudod, a vár megrendül. A falba van eggy óriás nagy szeg, arra fog ráesni a huszonnégy mázsás buzogány». Hazajött a sárkány. «Aggy, héj, vacsorát». Megvacsoráltak. A sárkány bevitt eggy kancsó bort. A kancsó bor éppen két pohárral vót. De nem itta meg Virág Péter a bort. «Hát mért nem iszod meg, kedves eggy sógor?» «Nem iszom! Ha te eljössz énnálam vendégségre, én elvezetlek téged a pincébe és annyit iszol, amennyi kell. «Elmentek a pincébe. Ott vót huszonnégy hordó bora a sárkánynak. Megivott Péter huszonhárom hordó bort. «Haggyál eggy hordóval már nekem, míg új terem. Gyere, kedves eggy drága sógorom, birkózzunk eggyel». Akkor összedültek az udvaron. Birkóztak. Pétert levágta hónaljig a fődbe, de Virág Péter fiatal vót és kiugrott. Megkapta a sárkányt és bosszúságába levágta a sárkányt nyakig. Akkor kikapta Virág Péter a bicskáját és eggy vágásra levágott huszonhárom fejét a sárkánynak. Eggy megmaratt. Akkor a sárkány pardont kért. «Pardon, Virág Péter. Péter sógor, ezt az eggy fejemet hagyd meg. Péter! meghagytad ez eggy fejemet, kontraktust adok magamról, hogy úgy elmegyünk ebből az országból, hogy senki híremet ne hájjá». «No, sógor, meghagyom ezt az eggy fejedet. Az életedet. Ahogy megöltétek a három fiútestvéremet, lábra állítscsátok, akkor meghagyom a huszonnegyedik fejedet». Ömlött a sárkányból a vér, mint a patak. Nő a sárkány, ahova elvét temetve a három fiú, mindegyik nyárfát megkente a vérrel. Mind a három fiú talpraállott. Megmaradt a sárkánynak az élete az eggy fejével. Kontraktust írt magáról a sárkány, hogy ebből az országból úgy elmegy, hogy senki hírét sem fogja hallani. Akkor elutazott a sárkány, úgy, hogy ma sem hallani hírét. Maga maradt Virág Péter, összeszette a hat testvérjét, a három lányt és három fiút és mentek haza. Mentek haza nagy vígsággal, nagy örömmel. Az anyjuk odahaza az udvart tisztálta, seprette. Mikorra hazaértek, az anyjuk meglátta, hogy ott van az ő hét gyermeke a kapuba. Kinyitotta a kaput és beeresztette őket. Bement a hét paja az udvarra. Az anyja felölelte Virág Pétert és és úgy csókolta, de a többit is. Avval az anyjuk letette Virág Pétert és az egész falut becsődítette. «Itthon van a három fiam, három leányom, eggy szóval a hat gyermekem». Nagy