Tükör, 1918 (6. évfolyam, 2-59. szám)

1918-01-13 / 2. szám

Tavaszi virágos fái az élet kertjének: anyák, csecsemők, ralatok, védelmetekről esik ma szó. Érző, meleg szívvel, lelkes szeretettel indul a nagy munka. Ebben a csikorgó, zord téli világban ültetik el magvát egy nagy sudár fának s hogy ne érjen hozzá zord téli világnak fagylaló fuvalma, odavisszük szívünk minden melegségét, minden nemes eszmét hőn imádó lelkünk fénylő sugár­zását. Óh, ne szó maradjon, mit alkotok elmond, hanem erős testek és nagy eredmények. Ne múló káprázat, csillogó szivárvány ! A virágzó fának, hogyha a szél rázza, lehűlt a vi­rága . . . Robotba sínylődő sok sze­gény anyának, könytől sós kenyerét, tegyétek puhábbá s a nem neki való munka rab­igáját vézna vállain­ok, kissé könnyitsétek. Ki a szülőt védi, gyermekét is védi. Senyvedő bokrok ők s fel­fakadt rügyüket könnyebben lemarja koratavasziagja a nyo­morúságnak ! . . . Segítsetek rajtuk, lelkes szeretettel. Ne tegyünk a földbe annyi sokatérő kis emberi bimbót. Ne fakadjon annyi fü­lelő tavasszal sok gyermeksirhalmon ! Mindenki szereti, kinek jó a lelke a nyiló virágot s mennyivel drágábbak ez ár­­tatlan lelkű emberi virágok ! Mégis ez az élet, — e ke­gyetlen, szörnyű, vértengerben úszó siralom hajója, sajtos, könnyes, átkos, kínos ver­­gődéses, betegséggel gyötrő, rab, robotos, láncos, cudar, gonosz élet, melyben kapzsi­­lelkű önzők kis csoportja in­tézi, hajszolja minden moz­dulásunk — ebben az élet­ben nem lehet szeretni a nyiló virágot! . . . Férfi, asszony, gyermek, mind igában görnyed. Munka­­tömlöcökben éljük le az él­tet. Kék eget nem látunk. Ránk akkor hull a nap mo­­solygó sugara, mikor már le­szállni, már meghalni ké­szül . . . Nem hull ránk a napfény, pedig úgy szeretjük a vilá­gosságot ! . . . Azért vagyunk satnyák. Be­teg testünk, lelkünk ! És a beteg fának, beteg a gyü­mölcse. Óh, ha van erőtök, segít­setek, hogy a nyomorgóknak száma kevesebbre szálljon. Mert a szegény ember gyer­meke csak gyenge, mert a küz­­ködöknek van szüksége leg­több kicsi koporsóra, csak a nyomor hordja szive remény­ségét a temetőkertbe . . . S ha ezen dolgoztok a munkás milliók mellettetek áll­nak s a meleg lélekkel el­gondolt szép eszmék való­sággá válnak ! My. au- ba %A . _ ^ ■ ZO PfiK... I TÁVIRATOK Folytatódnak a különbéke-tárgyalások, Budapest, jan. 12. Magyar Litovszkból: A tegnapi teljes ülésen 1. , .. -J.* L .1 £ . I ! r* Íiüz-Olt »Ielleti UZ.dl Cl lOlllCDCH tegnap délután az osztrák, magyar, német és orosz de­legációk kiküldöttei megbe­szélésre ültek össze. Ezen megállapodtak abban, hogy az orosz delegáció által 1917. december 27-én a politikai és territoriális kérdések tárgyalá­sára kiküldött bizottságot meg­fogják alakítani és hogy e bizottság tanácskozásaival pár­huzamosan az egyes delegá­ciók szakreferensei a gazda­sági és jogi kérdések rende­zése dolgában előzetes tár­gyalásokat fognak folytatni. Megegyeztek továbbá abban, Hága : A Morningpost szerint a munkáspárti írek összefogtak és együttes erővel támadják Lloyd Georgot és kormányát, hogy a gyors békekötés érdeké­ben agitáljanak. Stockholm : A Rejcs szerint a közeli béke reményében egész Távirati irodának jelentik Brest­- hogy az előbb említett bizott­ság tárgyalásait jan. he­­ 1-iken délelőtt 10 órakor kezdje meg. Osztrák, magyar és né­met részről a bizottságba ki­küldötték a két delegáció el­nökeit és egy-egy diplomáciai és katonai kiküldöttet, to­vábbá két-két titkár. Az orosz delegáció a bizottságba ki­küldendő tagok számára vo­natkozó határozatát fenntar­totta magának. A bizottság ma délelőtt 10 órakor meg­alakult és megkezdte tanács­kozásait, amelyeket déli egy órakor félbeszakították és dél­után fél hat órakor ismét foly­tatták, csapatrészek hagyják el a frontot. Helyenkint egész frontrészek fedezet nélkül maradnak. Azon kísérlet, hogy a pétervári hely­őrséget a frontra küldjék, nem sikerült, mert a katonák haza akarnak menni. Vezérkarunk Jelentése­ Budapest, jan. 12. (Hivatalos.) Keleti harctér: Fegyverszünet. Olasz harctér: A helyzet változatlan. Vezérkar főnöke. Német hivatalos jelentés Berlin, jan. 12. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati harctér: Harci tevékenység az arcvonal különböző pontjai a kifejlődő tüzérségi és aknavető harcokra szorítkozott. Keleti harctér! Nincs újság. A Macedón és Olasz­on vonalakon a helyzet változatlan. Ludendorf: Táviratok folytatása a 4-ik oldalon ! Megalakul a marosvásárhelyi Stefánia Szövetség, mint anya- és csecsemővédő egyesület. Hogy ennek az egyesület­nek a megalakulása társa­dalmi, gazdasági, kulturális és emberbaráti szempontokból mily óriási horderőt képvisel, azt a jelen pillanatban nehéz lenne fölbecsülni. A mai ne­héz és viszontagságos idők­ben, amikor az emberiség hatalmas alkotásai halomra pusztulnak, amikor az ember­élet csak vak eszközévé vált a világhatalom és a terjesz­kedési vágy beteljesülésének és amikor a világháború soha nem sejtett, rémes statiszti­kájából szinte üvölt felénk a töméntelen özvegy és árva segítségért kiáltó, lemondás­teli hangja, amikor a nyomor és pusztulás szemlátomásszerű növekedésével napról-napra fogy az ember és a kultúra a maga hivatottságával illu­zórikussá válik, kettőztetek a Szövetség életrehozásának jogosultsága. Nekünk kötelességünk a jövő generációval szemben, hogy megépítsük egy szebb, jobb, tisztább és boldogabb kor fundamentumait és hogy tovább fűzzük a magyar kul­túra láncszemeit ismeretlen jövendők felé, mint a jövő, nagy Magyarország hatalmi zálogát. Minden ember élete hatal­mas értéket képvisel, erköl­csi és társadalmi tekintetben egyaránt. Ezt az értéket már zsenge korában mentesíteni kell a kívülről jövő káros be­hatások ellen. Ez az érték lesz Magyarország anyagi és gazdasági jólétének, szociális és kulturális kifejlődésének nél­külözhetetlen mozgató rugója. Törlesztéses kölcsönöket házair­a és földbirtokra a legelőnyösebb feltételek mellett folyósít a Maros- Vásárhelyi Bank és Takarék,­pénztár Részvénytársaság. 4

Next