Tükör, 1920 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1920-03-28 / 13. szám

13-IVc szánt Iflll évfolyam. Horvay Zoltán flófixatési ára­­ Aw* ... 60 kor. Miévra «... 30 kor. f«po* is*» Arc 1 kor. Ára 1 kor. fitrkmlllégti kM*› hivatal Tvni-Mim. fűti !•«•!• Firlliwl I <Mroa*Vkikrk«i|) ti«ckmyl*Mr SS. li*f»›Mtó»ékl­­alataw II. Ára 1 kor. Targul-Mures (Marrcys-Vásárhely), 1020. március 28. viárnal) Kiad A laptulajdonoa» Révész Béla KMchintall l.l.fon 61 A háború, költségek.. Mikor a háború mindenféle és minden téren megnyilvánuló po­csékolásait láttuk a szükséges ki­adások mellett, már akkor hát­­borzongva gondoltunk arra, hogy ki fogja és hogyan ezt a könnyel­műen kidobott rengeteg pénzt meg­fizetni? A tömérdek ötletszerű megren­delések, amelyeket nagyon sokszor a szállítók befolyása az illetékes köröknél tett csak lehetővé, illetve akár kellett akár nem, hajtatott végre, valósított meg, természete­sen megbosszulták magukat. A világ minden háborúba részt vett országa — mert nem a mi szo­rosan vett országunkról van itt szó, hanem minden háborúzó és így az adósságba nyakig úszó né­pekről — most azon töprenkedik, hogy ettől a hihetetlen, szinte ki­számí­thatatlan adósságtól hogyan szabaduljon meg? A törvényhozások, a diplomaták, a vezető emberek egyszerű és vi­lágos szavakkal felelnek erre: a népeknek meg kell fizetni!­­( Az igaz, hogy a népeket a szó igazán vett értelmében egyetlen országban sem kérdezték meg. Nem voltak kiváncsiak az országot al­kotó nagy tömegek véleményére mikor a háborúban való részvétel került szóba. A császárok, a ki­rályok, a diplomaták, a kormányok a maguk szakállára ugrottak bele a „nagy sötétbe“, minden felelős­ség nélkül, de mikor a szörny szomorúan végződő játék költsé­geit meg kell fizetni, akkor elő­veszik a tömeget akiről nélküle határoztak és a háború szenvedé­sein kívül most ki kell neki iz­zadni a költségeket is. Illetve ki kellene! De ebből aligha lesz valami, mert úgy ahogy a háború­csináló urak min­denfelé a világon gondolják, kötve hisszük, hogy sikerülni fog. Fogyasztási és más hasonló úgy­szólván csak a szegénységet sújtó adókból ezt a rettentő költséget az alsóbb rétegek tönkre­tevése nél­kül előteremteni nem lehet. Mert ez az országok romlását fogja okozni és felborítja a társadalmi rendet. De miről is van szó? A kor­mányok kölcsönöket és árukat vet­tek, kértek, kerítettek a háború folytatásához, olyan végtelen gazdag egyénektől és társaságoktól, akik­nek a tulajdonába pénz és áru volt. A kormányok nem tudtak, illetve nem tudnak fizetni és erre kell most a szörnyű nagy adókat ki­vetni. Felmerül az a kérdés, hogy ezek a végtelen gazdag emberek, tár­sulatok akik az értékeket szállí­tották, tönkre mennek-e, ha ezt a kölcsönt vissza nem kapják? Dehogy mennének! Legfeljebb, százmillió helyett tízzel maradná­nak, tíz­millió helyett öttel marad­nának, de még mindig szörnyen gazdagon és pazarul jól élhetnek a mai körülmények mellett. Ellenben ha a tervbe vett rette­netes adókat kivetik és behajtják, csak azért, hogy ezek a nagytő­kések az ő felesleges millióikhoz jussanak, a tömegek határozottan tönkremennek. A rideg igazság ez. Akárhogyan akarnak is mindenféle közgazda­­sági körmönfontsággal ennek más képet adni a derék közgazdászok. Igenis vessenek ki adót minden igazságtalanul szerzett nagy va­gyonra, amely bebizonyítható, hogy háborús nyereség, de a kis eg­zisztenciákat nem lehet létükben megtámadni. A milliomosok kiheverik a kár­­jukat mert még mindig marad nekik elég, de a szegény kis embert szi­vén szúrja, létében semmisíti meg a nagy adó. Ha egy testről lemetélik a ka­rokat és a lábakat a has kedvéért, az a szervezet elpusztul. Ezt min­den országok intézőinek be kell látni. De szoktak-e az országok sorsát intéző kapitalisták belátással bírni? mások az ottani sajtó hasábjairól ismerik és értékelik s a helyi lapok is megírták már, hogy énekművészeté legnagyobb Erdélyszerte. Kristálytiszta, lírai szoprán hangja, óriási rutinirozott énektudása, mindenki felett messze kimagasló iskolája predesz­tinálják arra, hogy a legcsodásabb énekművésznők, mint Selma Kurz, Graziella Parelo, Frieda Hentzel stb. ragyogó énekszámait választhassa mű­sorának. A két estélyt is gazdagon betöltő, mesés programm a következő: 1. Hildach: Der Spielmann: Gor­donka-kísérettel. 2. a) Liszt: Oh’ quand je dors. b) Strauss: Heimliche Auffor­derung. c) Lavotta—Jekey: Valahol messze. d) Lavotta—K- Baranyay Jo­lán: Rég volt. 3. a) Taubert: A ma­dár az erdőben. b) Grieg: Von Monte Pincio. c) Dell’ Acqua: Mennett. — Szünet után: 1. a) Puccini: Bohémek —Mimi. b) Mozart: Szöktetés a sze­­rályból—Constanza. 2. a) Rossini: Tell Vilmos — Románc, b) Rossinsi,­ Szevillai borbély — Rossina. 3. Deli­bes, Zakmé — Csengettyűdal. A mű­sor­számokat zongorán kiséri Zsizs­­mann Rezső, gordonkán Tonházy Ferenc. Nem mondunk semmit azzal, ha azt állítjuk, hogy ilyen művészi esemény még nem volt városunkban. A kon­certet mindenkinek meg kell hallgatnia s akkor képet alkothat magának a közönség kincses Kolozsvár operai főerőssége és kincsének, Baranyai Jolánnak művészetéről. Ária és dalestély. Egy igazi nagy énekmű­vésznő érke­zett városunkba, hogy holnap este lázba hozza városunk intelligens hang­versenylátogató közönségét és meg­mutassa itt, hogy a legkvalitásosabb koncert­énekesnők dal és áriaszámait hogy kell interpretálni. Baranyai Jolánt nem kell bemutat­nunk. Közönségünk egy része feled­hetetlen kolozsvári operaelőadásokról. ­rwn wi­tt n­iH Mi m­w—wc mii —mi mi Könyvuzsora. Ez is felütötte a fejét; lelketlen spe­kulánsok karmai elérték a könyvet is, és indokolatlanul magas árakon veszik és adják a kultúra szent és sérthetetlen termékeit, discreditálva ezzel szót, ki­adót és a tisztességes könyvkereske­delmet. Óva intünk minden könyv­kedvelő embert, ne üljön fel a kontár­­árusítóknak; a használt könyvek mai értéke a pénz elértéktelenedése dacára sem haladja meg a békebeli ár három­vagy négyszeresét s ha valakinek szel­lemi szükséglete van, forduljon meg­bízható, lisztességes könyvkereskedők­höz, akiknél ilyen árakon vagy azonnal ki lesz szolgálva, vagy beszerzik részére a kívánt műveket. Ellensége nemcsak önmagának, hanem embertársainak is az, aki magas árakat fizet használt könyvekért s azok drágításával egy­idejűleg előidézője annak is, hogy az eddig mindenki részére hozzáférhető szellemi termékek ezentúl csak millio­mosoknak állítassanak rendelkezésére. Egy használt, 18 kötetes Pallas lexikon 4­ 500 koronánál, egy-egy használt diszkótésű Jókai, Mikszáth, Hercegh, Klasszikus regénytár és hasonló művek 15—25 koronánál többet nem érnek , ilyen árakon bármely tisztességes könyv­­kereskedő rendelkezésére áll a könyv­­vásárlóknak, felesleges tehát egy kötet könyvért százakat és ezreket elhajigálni,­ annál is inkább, mert a szabad forga­lom helyreállítása után megint részünk lesz a legválasztékosabb, legolcsóbb könyvekben. Libris OJEMM wmmmmm mammmco Szilánkok. ••• Világfürdő Vásárhelyen. A legújabb világra szóló terv. Vásárhely világfürdő lesz! A nép­sokaság csak úgy fog idetódulni. A terv már kész, mint értesülünk a kö­vetkező fürdők fognak városunkban a vendégek rendelkezésére állani: 1. Porfürdő. Ingyen kapja minden sétáló a város utcáin. 2. Izzasztófürdő. Kapható minden vendéglőben, szállodában és kávéház­ban, a számla kifizetése alkalmával. 3. Villamozás. Szolgáltatják a vil­lanylámpák, mikor elalszanak. 4. Hidegzuhany. Szolgáltatják a helyi szórakozások. Ilyen lesz a vásárhelyi világfürdői kikorrigált orrok. Újságok hirdetései között gyakran olvasunk hirdetéseket orrformáló ké­szülékekről. De ezenkívül már orvosok és orvosprofesszorok parafin befecsken­dezéssel sok száz görbe és abnormis orrot korrigáltak. Ezek a befecskede­­zések bizonyára korszak­alkotók, még­pedig egy szebb és jobb korszakot al­kotók, mert hiszen ezután nem lesz bajunk abból, ha X-nek, vagy Y-nak nem tetszik az orrunk, egyszerűen korrigáltatjuk és az ügy a lovagiasság szabályai szerint elintéztetett. Az orr nem lesz áruló ezután; nem fogja el­árulhatni, hogy mely vallás hívei va­gyunk, vagy mely nemzet fiai. Hiszen tetszés szerint választhatunk magunk­nak: pisze vagy sasorrot s bizonyára mihamarább új orr-divatok is keletkez­nek majd. Tehetős emberek egy életen át háromszor, négyszer, vagy esetleg még többször is orrot válthatnak; lesz olyan ember is, aki hetenként, esetleg naponként orrot változtat. Ennek az újításnak a következmé­nyei egyelőre kiszámíthatatlanok, de azt már most meg lehet jövendölni, hogy a hivatalos lap maholnap ilyen értesítéseket közöl majd. Wiichendulf Rebeka jeddi lakos erő­sen hajlott sasorrának piszére kért át­változtatására folyó évi 33.449 számú belügyministeri rendelettel engedély adatott. Vagy: Hidvéghy Kohn J. szar­ba­­gosi lakos tömpe bagolyorrának sas­orrá kért átváltoztatása a i. é. 33.827 sz. belügyministeri rendelettel megen­gedtetett. Pontii Mihály Str.St 8fMCBl.IV 6(BolyslU.)3.SLalatti p71 nó07Q|Q készíti a iegelegán­ p 7 j n n 1/ n ( I vuuill Ivlllldiy (Nemz. Szinb. bejáratával szembe) wLlpiuLulu sabb, legmodernebb u £ I p U l­ u I ■ Elismert és slsérsndő munkai Állandó kiállítás cipő különlegességekben! Kész cipők kaphatók I

Next