Tükör, 1966. január-március (3. évfolyam, 1-13. szám)

1966-01-11 / 2. szám

8 □ kerámia eszközei: a föld, a tűz, az őselemek valóban al­kalmasak annak érzékelteté­sére, hogy az anyag nem végleges forma. A fehéres­szürkés (penészesnek is mondhatnék, mivel amióta penicillinnel gyógyítanak, a penész pozitív jelentéssel bír), mohalepedékes felületű edények olykor azt a benyo­mást keltik, mintha Caligula gályáiból kerültek volna elő vagy tűzhányók dobták vol­na hamu- és lávaesővel a fel­színre. Az iparművészet mai Ruskinjainak érdemes lenne mély elemzés tárgyává tenni azt az izgalmas kérdést, miért olyan korszerűek ezek a tulajdonképpen anti-kor­­szerű, szokatlan felületeket mutató, s legtöbbször eredeti formaalkotó, formákat kita­láló képességet tükröző tá­lak, edények, vázák? Amit azonban az „őselemek”-ből Az ötvösség­­ a Főiskolán alkot a művészi szellem, a földből és a tűzből, érzékel­ Bedács Sándor: Sakk-matt tetve a természet dinamiká­ját, ugyanazt például sző­nyegben kifejezni csak az anyag természetének aláza­tos kifürkészésével lehetsé­ges, és kérdés, lehet-e és sza­bad-e egyáltalán? A „pené­szes” szőnyeg merőben más képzettársítást teremt, mint a penészes kerámia. Mert, ha megkérdezem, mit is „mon­danak” a példának említett kerámiák, mit fejeznek ki több-kevesebb hangerővel — arról beszélnek, hogy boldog az az ember, aki békésen együtt él a kozmosszal, aki bele tud illeszkedni a koz­mosz törvényeibe, és persze jaj annak, aki szembehelyez­kedik vele. Kétségtelen bölcs mondanivaló, fölöttébb meg- »Jobb ízű a falat­,ha kellemes az étkezősarok (Kemény Zoltán és Nagy Bálint tervezése) Szépség­versenyt nyert formaterv (Karmazsin László) Ilyen szobáról álmodnak a fiatalok (Az Iparművészeti Főis­kola belsőépítő tanszaka) Szép formák egy teáskészleten (Rozgonyi Erzsébet) Bedács Sándor: Sakk-matt

Next