Tükör, 1967. április-június (4. évfolyam, 14-26. szám)
1967-05-16 / 20. szám
Még mindig Pécsett: egy fiú Moldova Györgyért lelkesedik; egy másik Garai Gábor verseiért; többen mondták, hogy Latinovits Zoltánt különösen szeretik; egy másodéves, magyar szakos, Sartre minden igéjét nagy becsben tartja. Dehát ezek nem igazi „rajongók”. Budapesten kérdezősködéseim során egy húszéves egyetemi hallgatóval találkoztam, aki Gábor Miklós Hamlet-alakításának képeivel dekorálta a szobáját. — Kié a hódolat, a színészé vagy a szerepét — kérdeztem. — Mindkettőé — válaszolta. — Gábor Miklós úgy játszotta a Hamletet, és a könyvében olyan bensőségesen magyarázza a szerepét, hogy nekem a kettő egyet jelent: a töprengő, gondolkodó embert, aki megpróbál megérteni valamit a világból. Ezt olvastam ki a könyvéből, és ezt játszotta el Hamletként a színpadon is. Tizenegyszer láttam. Mindig másként játszotta, és valahogy mégis mindig ugyanúgy... Sok húsz éven aluli pesti és vidéki fiatal bálványa most Szörényi Levente. Fent, a budai Várban egy lánycsapattal találkoztam a napokban, iskolaköpenyes tizennégyévesekkel. Éppen meglátták, hogy egy autóból kiszáll „a Szörényi”. Hangosan visongtak a boldogságtól. * ' 1.' A KISZ Országos Központja kérdőívet küldött szét. Többek között ez a kérdés szerepel rajta: „Az általad kiválónak tartott ember milyen tulajdonságokkal rendelkezzék ?” A sokezer válasz feldolgozása még javában folyik, általános érvényű megállapításokat nem tehetünk, de a részeredményekből máris kitűnik: a külsőségek erősen befolyásolják a fiatalokat. A másik szembetűnő dolog: sok fiatalnak egyáltalán nincsen példaképe. A Gamma Művekben például 57 kérdőív közül 30-on kitöltetlenül maradt ez a kérdés, vagy az állt ott: nincs példaképem. Általában a legtöbben, a televízióban is erősen népszerűsített táncdalénekesekért lelkesednek. Az ő táboruk, a tizenhárom-tizenhét évesek ... Különben is, ez az igazi „rajongó-korszak”. Ilyenkor csoportosan, egymást túlszárnyalva lelkesednek egy-egy divatos emberért. A tizenhárom-tizenhét éves rajongók között több a lány. Rajongásuk zajosabb is a fiúkénál. Később ez megfordul: húszon felül kevés lány lelkesedik ismeretlen bálványokért, a fiúk viszont olykor-olykor még igen. Hadvezérekért, hódítókért nem rajonganak: a mai bálvány mindig civil ruhát hord. Az elmúlt évek, évtizedek színészimádata is erősen csökkent. (Az autoramm-gyűjtés például csaknem teljesen kiment a divatból.) Ennek talán az az oka, hogy a tizenháromtizenhét évesek kevesebbet járnak színházba és moziba, és többet ülnek a tévé előtt, abban viszont inkább a táncdalénekeseket népszerűsítik. Sportrajongással sem igen találkoztam a fiatalok között. Mikor megkérdeztem, mi az oka ennek, azt válaszolták, most nem elég jó a magyar sport, nem születnek kimagasló eredmények. Különös (úgy emlékszem, évekkel ezelőtt ez másképpen volt), hogy a lányok is, a fiúk is általában férfiakért lelkesednek. A nők népszerűsége meg sem közelíti a férfiakét. HALASI MÁRIA — Tordai Terit szeretem, mert olyan szép! — mondja áhítattal Geosits Valéria, negyedéves matematika-kémia szakos . Hol szerezhetnek egy rajzot Villonról? Képek a felső ágy sodronyában, tulajdonosuk az alsó ágyon alszik. Minderre lehetőséget nyújt az emeletes ágy Izomemberek a falon FOTÓ: SÁNDOR ZSUZSA