Tükör, 1968. január-március (5. évfolyam, 1-13. szám)
1968-03-19 / 12. szám
Iskola ügyek Megnéztem nemrégiben a tévében a pedagógusok műsorát. A kamera aznap egy napközi otthonban járt. Alig hittem a szememnek: a fehér abroszszal letakart asztalon gyertyák égtek, az asztalt fiúk és lányok ülték körül, szendvics és gyümölcslé. . . Névnapi bankett. Éppen a „mókamester" következett volna, amikor a kép megváltozott, immár egy klubba kerültünk. Apró bútorok, apró emberek, előttük a száműzetésből visszahívott palatábla? Krétával írtak rá, s éppen úgy a tenyerükkel törölgették le, mint valaha mi is. Tanultak, játszottak, műsoros előadást rendeztek, sétáltak . . . Ilyenek ma a napközi otthonok? Van ilyen is. A többsége azonban más. Gyakran elszomorító. Előbb azonban a napközi otthonok feladatáról kellene szólnom. Sok szülő — s ami ennél is nagyobb baj: sok nevelő is — úgy tekinti, mint valami gyermekmegőrzőt, ahol az eleven poggyász napközben elhelyezhető. S hogy az idő kárba ne vesszen, a gyerekek felkészülnek a másnapi leckére. A napközi otthon feladata eszerint a gyermekmegőrzés és korrepetálás volna. Holott nemcsak ez, hanem más is, több is. Ma már, amikor szerte a világon egyre inkább tért hódít az egésznapos iskola - a tanulás és szabad idő egész napot kitöltő, harmonikus egységének — gondolata, ideje volna a mi napközi otthonainkat is nemes tartalommal megtölteni. Nálunk azonban ennek nemcsak a felismerése hiányzik. Hiányoznak a megvalósítás tárgyi és személyi feltételei is. A tévében látott „klub”-bal ellentétben a fővárosi napközi otthonok kétharmada szükséglakás-körülmények között működik. (A kifejezés a vezető felügyelőtől származik.) Már maguk a helyiségek alkalmatlanok. Az ideális elhelyezés nemcsak a külön terem, de külön traktus lennie. E vágyálommal szemben a valóság az, hogy a napközi otthonok jó része iskolai tanteremben működik, így a napközis gyerek gyakran egész napon át ugyanabban az osztályteremben tartózkodik. Ezek a termek, ha tanításra alkalmasak is, de pihenésre, mozgásra, játékra egyáltalán nem. Mintha a felnőtteknek, napi munkájuk végeztével az üzemben, irodában kellene pihenniük, felüdülniük is. A napközi otthonokban még annyival rosszabb is a helyzet, hogy az üzemben legalább mosdó van, a napköziben pedig még az sincs. És hiányzik a levegő, a játéklehetőség, a megfelelő bútorzat. A tanulástól kifáradt gyerekek fegyelmezése, illetőleg energiájuk, képzeletük lekötése gyakran megoldhatatlan feladatok elé állítja a nevelőket. Az eredmény? A gyermekek is, a nevelők is rosszul érzik magukat a napköziben, s ha tehetik, menekülnek onnan. A napközi tehát megbukik gyermekmegőrzésből, de megbukik korrepetálásból is: a napközis osztályok tanulmányi átlaga nemegyszer alacsonyabb, mint más osztályoké. Budapesten jelenleg 41 ezer napközis gyerek van, az általános iskolások negyedrésze. Ez a szám még nagyobb lenne, ha a szülői — az említett okok miatt — nem idegenkednének tőle. Sok gyermek marad otthon, egyedül, mert így, magára hagyatva is jobban tud tanulni, mint a napköziben, pedagógusok vezetésével. Sok gyerek viszont csavarog. Igaz, hogy a főváros nagy erőfeszítéseket tesz. Éppen mostanában adott kétmillió forintot a napközi otthonok körülményeinek a javítására. Ez a gyors segély azonban nem több tüneti kezelésnél. Mind a felsőbb irányításban, mind a pedagógusképzésben szemléleti változásra van szükség ahhoz, hogy a napközi otthonok — nevükhöz méltóan — a hiányzó otthont pótolhassák. HETI AJÁNLATUNK Költészet. Weöres Sándor — péntek 21.40 Weöres Sándor (született: 1913-ban, Szombathelyen), az elmúlt négy évtized magyar lírájának kiemelkedő egyénisége. Költői tehetsége korán megmutatkozott: 14 esztendős korában írta első költeményeit, 20 évesen adta ki első kötetét. Jogi, majd földrajz-történelmi tanulmányok után filozófiát és esztétikát hallgat, filozófiából doktorál. Utána vidéki városokban könyvtári tisztviselő, szerkesztő. A felszabadulás utáni esztendőktől kezdve írásaiból él. Költészetének főbb jellemvonásai: rendkívüli verselő-rímelő készség és formaérzék, gazdag asszociatív képzelet,erős intellektualizmus, egyszersmind az életérzés naivitása, befelé forduló, a társadalomtól elvonatkozó bölcselő hajlam. Formavirtuozitása segíti — a költészeten túl — kiterjedt műfordítói munkásságában, sőt bájos gyermekverseinek megírásában is. Főbb művei: A kő és az ember (1935), Medúza (1943), A teljessség felé (1945), Bóbita (gyermekversek, 1955), Tűzkút (1964), Hold és sárkány (1967). KEDD 8.05—10.30, 13.35—16.00 Iskola-tv 17.58 Hírek 18.05 Teleimpex. Külkereskedelmi és világgazdasági híradó 18.35 Mai vendégünk: dr. Lendvai Vilmos, az egri városi tanács vbelnöke 18.55 Esti mese 19.05 Klasszikusok tévéfilmen. HARAMIÁK. Schiller drámájának magyarul beszélő tv-film-változata Friedrich Schüler (1759—1805) apja a württenbergi herceg toborzó tisztje volt. A hercegnek megtetszett az értelmes fiú és katonai iskolájába rendelte. Ott jogi, majd orvosi tanulmányokat folytatott. A vaskalapos szigort árasztó iskolafalak lázadó keserűséget érleltek a nyugtalan, sokféle érdeklődésű fiatalemberben, aki Karl Moorról, a nemeslelkű rablóvezérről szóló első drámájában, a Haramiákban (1781) öntötte ki elkeseredettségét és tiltakozását az elnyomó világ ellen. A herceg nem jó szemmel nézte neveltje lázadó hangú írásait. Schiller kénytelen volt megszökni. A bujdosás és éhezés évei után Mannheimbe került, s a színház költője lett. Akkorra már elkészült a 18. századi német irodalom leglázítóbb drámája, az Ármány és szerelem (1783). Ismét bujdosás, anyagi gondok; Lipcsébe, majd Drezdába ment. Itt fejezte be a Don Carlost. 1789-től a jénai egyetem történelemtanára volt. Döntő fordulatot jelentett életében, hogy baráti viszonyba került Goethével és 1799-ben Weimarba költözött. Ott bontakozott ki költői pályájának leggazdagabb, klasszikus korszaka. (Wallenstein-trilógia, Stuart Mária, Az orleans-i szűz, A messinai menyasszony, Tell Vilmos). A Haramiákat magyarul először Kolozsvárott 1794-ben mutatták be. Nemzeti színházbeli bemutatója 1837-ben volt. Rendezte: Gerd Keil Szereplők: Kurt Steingraf, Dieter Mann, Eberhard Esche, Katja Paryla, Jürgen Hentsch Képünk: jelenet a tv-filmből Közben: kb. 20.25 Tv-híradó 22.05 Tv-híradó — 2. kiadás