Tükör, 1968. október-december (5. évfolyam, 40-53. szám)

1968-10-15 / 42. szám

a Petőfi Irodalmi Mú­zeum munkatársa. .. sétáltunk — írja a napló 1838. június 3- án — megtekintvén a Terézia városi romo­kat. Haza jövet az ud­varon találtuk Vörös­­martyt minket látoga­tókig. Nálunk vacso­ráit.” Vörösmarty, Bajza, Szemere, Sche­­del, (Toldi Ferenc), Deák, Fáy a állandó Károlyi Mihály vendégei a palotának, nem szólván Wesselé­nyiről és Széchenyiről, a házigazda jó bará­tairól. A REFORMKOR számos jelentős kezde­ményezésének volt bölcsője a Károlyi palota. Itt indított gyűjtést Deák Ferenc Vörösmarty árváinak, majd a Nemzeti Színház megsegíté­­sére. Itt beszélik meg a Magyar Tudományos Akadémia alapítását — maga Károlyi György 40 000 forinttal járult a költségekhez —, itt született meg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Lánchíd-Társulat, a Tiszavölgyi Társaság, az Első Magyar Biztosító Társaság gondolata. 1939. február 9-én — Bártfay naplója számol be erről is — Wesselényi búcsúzni érkezik. Hosszú útra indul. A börtönbe ... „Wesselényi megfogá nem kezeit, s szemei nedvesen fölcsillámlottak, látván a megillető­­dött asszony arcvonaglásait, s könnyeit. Ekkor kéré nem, engedjen hajából vágatni. Wesse­lényi lehajtá fejét s oda tartá. Ha csakugyan még meglátjuk egymást, akkor hihetőn ősz hajam lesz.” Tíz esztendő sem telt el, és Magyarországon megsokasodtak a megőszült fejek . . . 1849. január 5-én Jellasich táborszernagy foglalja el a palota lakosztályát. E naptól kezdve másfél esztendőn át az ország rettegve gondol e palotára. Még ezen a napon itt tar­tóztatják le gróf Szapáry Antalt, majd január 9-én Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. Innen kísérték az új épületbe, onnan a vesztőhelyre. 1849. július 19-én is­mét új lakó k­ötözik a palotába: Haynau. A császári hóhér itt ren­dezi be főhadiszállását, itt írja alá a „rebelli­sek” ítéleteit: bitó, go­lyó, börtön... A rém­uralom 1850. március 30-ig tart. A hóhér kegyvesztett lett, a borotvát — Radeczky marsall szavai — visz­­szatették a tokjába. Haynau július 18-án eltűnik Pestről. Jóka álomba ringatja az uralkodó osztályt. 1883 januárjában a palota ura fényes udvari bált rendez a császár és király tiszteletére. Ferenc József megtekintette a fiatalok csár­dás-táncát, majd a vörös teremben fogadást tartott. „Egy órai időzés után — írja a kora­beli tudósítás — örömét fejezte ki, hogy szép bált láthatott, s ott igen jól érezte magát.” A megelégedett császári nyilatkozat perceiben már ott élt e palotában az a 8 éves fiúcska — alkalmasint mély álmát aludta a gyerekszobá­ban —, akit 36 évvel később, 1919. januárjá­ban az ifjú magyar köztársaság első elnökévé választottak ... Eltelt néhány évtized, elérkezett a Monarchia végórája. A csehszlovák, a délszláv nemzeti tanács már proklamálta népe függetlenségét, de a magyar uralkodó osztály vezetői még mindig a trónt és hatalmukat védték. Buda­pest utcáin azonban már gyülekeztek a forra­dalmi tömegek, a Károlyi palota pedig ismét történelmi események színhelye lett. 1918. október 23-án itt gyűltek össze a Károlyi Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Radikális Párt vezetői, s kimondták a Nemzeti Tanács megalakulását. E nap estéjén a munkásság és az ifjúság tüntetett a palota előtt, Károlyi Mihály nemzeti zászlót adott a tüntetőknek. Október 25-én a rendőrség tüzelt a Lánchídon vonuló tüntetőkre, s e napon hivatalosan is megalakult a palotában a Nemzeti Tanács. Az október 28-án a Bécsből „csüggedt szív­vel” hazatérő Károlyi Mihályt a forrongó fő­város már e jelszavakkal fogadta: Abcug a király! Éljen a köztársaság! Éljen a forrada­lom! A Károlyi palota e napokban újra a szabad­ságharc napjaira emlékeztetett. De amíg 1849-ben a vörös köpenyes szerezsánok Jella­sich és Haynau kivezényelt strázsái voltak, 1918 októberében a palota kertjében és a szomszédos Reáltanodában már Károlyi Mihály testőrei táboroztak. A forradalom hadserege óráról órára nőtt, és október 30-án a város peremén már fegyveres munkás ha­dak vonultak a Nemzeti Tanács védelmére, sapkáikon, fegyvereiken őszirózsa csokrok­kal . .. A FORRADALOM győzött. De a Károlyi palota regénye ezzel még nem fejeződött be. A folytatást azonban nem a politikusok, ha­nem az írók írják. S bár falai közül semmiféle forgószél sem űzheti ki többé a két évszázad kísérteteit, a véreskezű hóhérok és elvérzett vértanúk emlékét, a Károlyi palota, törté­nelme során első ízben, most teljesíti méltó módon a feladatát, amikor a születési arisz­tokrácia százados otthonát a nemzeti géniusz halhatatlan hősei foglalják el. Mélységes tör­ténelmi elégtétel, hogy e palota, amelyben valaha Bártfay László író-barátai találkoztak, ma a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont. MOLNÁR AURÉL A BACH-KORSZAK alatt az országra, a pa­lotára egyaránt teme­tői csend borul. A ki­egyezés azonban csa­ Fotó: LANGER KLÁRA A Petőfi Irodalmi Múzeumban áll ez a karosszék, amelyben Petőfit — Mezőberényben — Orlay Petrich Soma lefestette. A költő Mezőberényből indult Bemhez, utolsó útjára ...

Next