Tükör, 1969. július-szeptember (6. évfolyam, 26-39. szám)

1969-09-02 / 35. szám

A KÉK FÉNY ELŐTT ÉS UTÁN A nyomozások részletei A rendőrség a televízió Kék Fény műsorában ismét a lakosság segítségét kérte egyes, még megoldatlan bűnügyek nyomozásához. A kö­vetkezőkben beszámolok róla, mi történt a legutóbbi Kék Fény óta. Aki látta a Tv­ jelenti műsorát a „Kék Fény­héten”, az láthatta-hallhatta, hogy a rendőr­ség által körözött Lászka Lajos sokszoros csaló kézre került. Ez a szélhámos ez év áprilisában szabadult a börtönből, eddig tizenegyszer volt büntetve, összesen huszonegy évre ítélték. Legutóbbi szabadulása óta is folyton csavar­gott, s abból élt, hogy kisebb-nagyobb össze­geket vett fel hiszékeny emberektől. Rendsze­rint egy vámcédulával csapta be őket, azt állítva, hogy varrógépet, szövetet, fogorvosi műszereket kapott külföldről, nincs pénze ki­váltani, s a vámösszeg fejében, no meg egy kis „térítésért” átengedi az árut. Más alkalommal a kiszemelt áldozat címére „érkezett ajándék”. Ilyenkor a vámösszeget „inkasszálta”. Állan­dóan mozgott az ország különböző városaiban, így a rendőrség nehezen tudta elcsípni. Ezért is került fényképe a Kék Fény műsorába. Érdekességként elmondhatom, hogy amikor megjelent Lászka fényképe a televízió kép­ernyőjén, rövidesen két telefonüzenet is érke­zett: mindkettő arról szólt, hogy ez a csaló alig másfél órával előbb ismét „akcióban” volt. Az egyik telefonáló — egy fogorvos — elmondta, hogy felesége nyitott ajtót Lászka csöngetésére, végighallgatta mondókáját, de aztán közölte, hogy nincs szükségük semmire. Az asszony legnagyobb megdöbbenésére — alig két óra múlva — ismét találkozott Lász­­kával, immár fényképen, rosszullét fogta el. Sikertelen menekülés A körözött szélhámos szintén nézte a Kék Fény adását — egy barátnője társaságában —, s feltehetően legalább akkora rosszullét fogta el őt is, amikor találkozott saját arcképével, mint a fogorvos feleségét. Ezért is hagyta ott oly gyorsan a lakást, taxiba ült, végigjárta a fél várost, aztán a Keletibe hajtatott, Békés megyébe akart utazni, de a békéscsabai vonat helyett a rijekai gyorsra szállt fel. A vonatról a kalauz leszállította, ezért Százhalombattán, az állomáson húzódott meg, hogy megvárjon egy visszafelé jövő vonatot. Itt azonban valaki — aki előzőleg nézte a Kék Fényt — felismerte, telefonált a rendőrségre, s Lászkát elfogták. — Tulajdonképpen nem is bánom — voltak első szavai az őt kihallgató nyomozótiszthez —, legalább nem sokáig hajszoltak. A rendőrségen tucatszámra jelentkeznek azok az emberek, akiket Lászka becsapott. Ebből következik, hogy az elfogott csalónak jó időre nem lesz módja embereket becsapni. A hajóút, amelyen Kovácsné is részt vett, jobb kezén viseli a karperecét, amelyet a gyilkos elrabolt. Az ékszer képéről ezerszeres nagyítás készült Ilyenek voltak az elrabolt ékszerek A Balaton utcai gyilkosságról Hosszú ideje nem találkoztak a rendőrség emberei olyan bestiálisan elkövetett rablógyil­kossággal, mint ami 1967. december 17-én este fél 9 és háromnegyed 9 között, a Balaton utca 25. szám alatti házban történt. Ekkor és ott gyilkolták meg hetedik emeleti garzon lakásá­ban a 74 éves özvegy Kovács Gáborné fodrász­­kisiparost. Bizonyára emlékeznek még rá, akik a Kék Fény adását nézték, hogy az ügy ismertetése előtt mit mondtunk: sokat törtük rajta a fejünket — az illetékes rendőri szer­vekkel közösen —, vajon bemutassuk-e ezt az ügyet a Kék Fényben. Ugyanis oly kiterjedt, már annyiszor eredménnyel kecsegtető, aztán mégis zsákutcába került nyomozás folyt tíbben a bűnügyben, hogy először úgy véltük: minimális a remény, a nyilvánosságra hozás. 12 □

Next