Tükör, 1970. március-június (7. évfolyam, 14-26. szám)
1970-05-19 / 20. szám
CSUPOR TIBOR: FEHÉR TÖRZSFŐNÖKÖK A Turulról — magyarán „Úgy született a szomorú magyar éjszakában, a mithológiai Turul madarunkhoz méltóan, mint a levegő királyai, a merész röptű sasok” — írják a Turul Bajtársi Szövetség keletkezéséről felhős pátoszszal és felhőtlen magyartalansággal az „íródeákok”. Ez a szervezet az egyetemistáké volt. Minden társadalom arra törekszik, hogy eszméit intézményesen, különböző szervezetek segítségével az ifjúságba plántálja. Nagy súlyt helyeztek a Horthy-korszakban is arra, hogy a revizionista, soviniszta politikát, az új magyar faji birodalom megteremtését az ifjú nemzedékkel elfogadtassák. Ezt a célt szolgálta egyebek között a Turul is. Tagjait a nemzeti érzés és a katonás fegyelmezettség jegyében toborozta. Ám a nemzeti érzést ők is sajátosan értelmezték. Hitlerrel például így vitáztak. .. mozgalmában nem szabad többet látni, mint annak jelét, hogy a nemzeti eszme világszerte erősödik és vegyék tudomásul, hogy mi sem nacionalizmust, sem szocializmust (!), sem antiszemitizmust, sem fajszeretetet nem kell Hitleréktől tanuljunk. Magyarország volt az első, amely a háború után a nacionalista eszme mai formáját kialakította”. Katonai szemléletük nem volt olyan mélységesen militarista, mint a MOVE-é, tiltakoznak is, mondván, hogy a Turul nem katonai alakulat. Fegyverei: „a tudomány és a szellem”. A katonai eszményt viszont teljes mellszélességgel vállalják, ha majd itt az óra, a cselekvőképes ifjak megindulhassanak a „nagy Magyar Birodalom feltámasztásáért”. Új elem is jelentkezik az eddig is sok arcú programok sorában: az egzaltált hatalmi mánia. 1918 őszén egy Velcsov György nevű szigorló orvos (1922-től vitéz Bánsághy) szervezkedni kezd, persze egyelőre illegálisan. 1919 júniusában hallat magáról először az ellenforradalomnak ez a rohamosztaga, az úgynevezett Görénycsapat. Velcsovot ötévi kényszermunkára ítélik, de börtönajtaja augusztus 1-én megnyílik, s másnap már egy medikus zászlóaljat szervez. Ez az egység aztán beolvad Illésy Ferenc és vitéz Vasváry (de genere Vaszkó) László parancsnoksága alatt szervezkedő Egyetemi Csendőr Zászlóaljba, amely a későbbi Turul fegyveres hátvédjét alkotja. Bár csak 1920. január 11-én, a Műegyetem Gólyavárában „dübörgött bele a térdeplő magyar életbe a turulisták keresztény hite, sziklaszilárd hazaszeretete és fajáért való elszánt harca”, hogy „utat mutasson a feltámadás felé”, már megalakulása előtt is „nagy tetteket” könyvelhetett el: a csendőr zászlóalj fegyvereinek fedezete mellett ifjúsági igazoló bizottságot hozott létre. Ha valaki egyetemre jelentkezett, tüzetesen megvizsgálták, hogy milyen vér csörgedezik az ereiben. Akaratukat sikeresen keresztülvitték: az 1919 —20-as tanév első szemeszterén minden zsidó származású, vagy „szimpatizáns” megbukott a felvételin. Ez idő tájt már bőszült harc folyt a numerus claususért. Az érdek itt is nyilvánvaló volt: ne a szabadon vetélkedő tudás, hanem a faji hovatartozás döntsön arról, ki tanulhat tovább és ki nem. Csak az nem világos, mi köze mindehhez a „tudomány”-nak és a „szellem”-nek. A Turul - Magyarul- Magyarért-Magyarán. Társadalmi szervezet, a Bajtársi egyesületek és Törzsek szövetsége. Világnézete az az állandósult szempont, hogy a „magyarsággal összefüggő kérdéseket mindenkor a magyar faj érdeke szerint ítéli meg”. S hogy minden félreértést eloszlassanak, hozzáteszik, céljuk: „a magyar faji öntudat felébresztése, ébren tartása, a nagy Magyar Birodalom megvalósítása” érdekében. Jól kivehető tehát a gerinc, a turulisták két alapelve: a fasiszta fajiságot valló sovinizmus, antiszemitizmus, s a cezaromániás, a realitásoktól messze elrugaszkodott irredentizmus. A Turul a törekvéseivel, sajnos, nem állt egyedül. 1938-ban ujjongva szögezik le: „ ... a harc nem teljesen hiábavaló, azok az eszmék, melyekért kezdetben csak börtön, rendőrkardlap járt, azok ma már politikai pártok programjának alapját képezik és nem egy, törvény alakban kötelezi az állampolgárokat”. Ám a Turul öntömjénezése hamis. Csak egy csepp volt az egyre dagadó tengerben, amely alámosta az arisztokratakonzervatív körök tartózkodását, s azt a parányi józanságot is, melyet a Teleki-garnitúra képviselt, poharukat az asztalhoz dörzsölik, ütemes kopogtatás közepette. Majd a pohárnok intésére kiürítik poharukat. A „magasivás” végeztével előállnak a taligások. „Túrán, fajunk ősi neve, szumír szó . Menny fia, így nevezzük magunkat, nem pedig csak földrajzi értelemben turánnak. Turánsági fajunk, a magyarság és rokon népeink egésze. Turániság : faji eszményünk, eszménk, mozgalmunk. A keleti, ázsiai eszményekben, immár láthatóan is, napjaink legnagyobb sorsalakító folyamata.” (Turán-füzetek) Az eddigiektől bizonyos vonásaiban elütő szervezetnek, a Magyarországi Turán Szövetségnek a kiadványaiból való az idézet. A szövetség mindennél határozottabban zászlajára írta a fajiságot, s programjában kevesebbet szerepelnek irredenta, szélsőségesen soviniszta, antikommunista szólamok. Az úgynevezett keleti gondolatnak a hívei, pángermán, pánszláv, cionistaellenes éllel. Sőt, elfordulnak úgyszólván az egész nyugati civilizációtól, s helyette a keleti rokon népekkel keresik a kapcsolatot. Felfogásuk reakciós, de bizonyos hasznos törekvéseket is takar. Nem lehet elvitatni a „turáni” népek történetének, néprajzának kutatása körül szerzett érdemeiket, s — különösen Hitler hatalomra jutásától és Németország súlyának nyomasztó növekedésétől kezdve — a germán Drang nach Osten törekvésekkel szembeni ellenállásukat. De hitvallásuk a fajiság, s ezt igazolandó: tudománytalan vércsoportvizsgálataik és illuzórikus (majdhogynem hóbortos) elrugaszkodásuk a valóság talajáról, s törekvésük a környező államok közösségéből való kiszakadásra, eleve retrográddá teszi szerepüket. Az a tény, hogy a magyar nép bölcsője — az akkori kutatások szerint — valahol Európa és Ázsia határán ringott, alakította elképzeléseiket a „turáni népekéről. Ide tartoztak a finnugor ág leszármazottai : finnek, lappok, észtek és a többi töredék népcsoport. A másik ág a török (türk) népelem és tágabban értelmezve több mongoloid nép: japánok mandzsuk, kínaiak. Volt még egy lényege: oldala mozgalmuknak az ősmagyarkodó romantika. Ha megfigyelhogy elszállítsák a mozgásképteleneket, s az ezüst M?M jelvényes (jelentése: miből, hány, mennyi?) állományvezetők, akik elkészítik a törzstábor mérlegét. Hasonló célt szolgáltak a névmagyarosítások is. Olyan családi és személynevek születtek, melyek a mai névkülönlegességek hajszolóinál is elismerésre számíthatnának, például: Békássy Gyöngyvér, Túrmezei László, Baráthosi Balogh Benedek és hasonlók. 1920. szeptember 26-án tartották a szövetség alakuló díszgyűlését Pesten, a Városháza nagytermében. Ezen nyomatékosan leszögezték : a legfőbb cél a legfőbb faji érdek, vagyis a magyarság és a túrán faj öncélúsága. Eszközök: a magyar példára alakuljanak finn, észt, török és japán túrán szövetségek, s közösen hozzák létre a Túrán Világszövetséget. A húszas évek elejének légköre kedvez a szervezkedésnek. Kifejlesztik az említett szerveket, megalakítják a Képzőművészeti Vezértanácsot, s a Túrán Sajtó- és Távirati Irodát. Erőfeszítéseket tesznek a Túrán Levelező Társaság, a Női Törzs, a Túrán Regős Csoport és a Szavaló és Előadó Osztály létrehozására. Bolgár, japán, finn, török nyelvtanfolyamokat szerveznek, s e célból együttműködnek a MOVE-val és a Turullal. Bekapcsolódnak az előbbi hadifogoly mozgalmába, hogy a „hadviselt magyarság túrán tárgyú tapasztalatait” összegyűjtsék. Állandó tájékoztató bizottságot és fogadóirodát állítanak fel az idelátogató barátok és rokonok részére. Új iskolai tantervet javasolnak, központjában a nemzetnevelés és közoktatás túrán alapú újjászervezésével. Túrán diákotthonokat terveznek, melyekben „turáni” fiatalokat nyaraltatnának, sőt, még mohamedán mecseteket is szeretnének emeltetni. Fölvetik a Túrán Bank, az együttes pénzügyi és ipari tervek, export-import kamarák és vállalatok gondolatát. Szeretnék összehívni a turán népek világkongresszusát, mi több, egy „Túrán Népszövetség”et is tető alá akarnak hozni. Terveikre Marx jelszavának „turánosításával” teszik fel a koronát: „Világ turánjai egyesüljetek!” — harsogják. Lehetetlen nem észrevenni e tervek között bujkáló tendenciákat: vezetőszerep — szellemi és gazdasági téren — az elmaradottabb „turáni” népek között, s mivel az ország gazdasági ereje erre elégtelen, a turáni gondolat segítségével. A különböző, saját elhivatottságukra esküdöző szervezetek egymást követő intrikái jellemzik a Turán további történetét. Leginkább a Békássy—Túrmezei csoport „tettrekész” — ők adják ki a Turán-füzetek sorozatot is. De a Turánnak és sok hasonló mozgalomnak a hangja egyre halkul, elnyomja, majd teljesen fel is szippantja őket az elhatalmasodó és hatalomra törő fasizmus — belefulladnak az általuk is támasztott dagályba. Vége A Menny fial tük, ez a színezék valamennyi jobboldali társaság palettáján ott van. Nemcsak nálunk, másutt is igyekeztek átörökíteni a múlt fényét a történelem szerencsejátékosai. A hivatalba lépő magyar kormányok ez idő tájt „díszmagyarban” esküdtek fel. Ahogy a Turul Szövetségben, a sok ősmagyar, vagy annak vélt tisztség mellett, a fegyelmi széket Gyulaszéknek nevezték, a Turán Szövetségnek is megvoltak a maga „magyar faji” elnevezései. Legfőbb szervei: az ős- Minden jó, ha „turáni" Egységes Daru-vizsga Néhány szót a Turul szervezetéről is érdemes ejteni. Ezt legérzékletesebben az a kétszáz kérdés tükrözi, melyet az „Egységes Daru-vizsga Anyaga” címmel állítottak össze. Roppant részletességgel — harminc kérdésben — dolgozták ki az egyes címek, jelvények bonyolult rendszerét. Itt sorolják fel az egyes tisztségeket és a hierarchia fokozatait is. Rövid áttekintés: fővédő úr — magister, szimpatizáló neves közéleti személyiség — patrónus; daru- és leventeidejét letöltött, 24 évnél idősebb tag — dominus; ugyanez 24 év alatt — valéta; daruidejét letöltött tag — levente; 18. évét betöltött egyetemista 18 hónapig — daru; szervezőkörbe avatott 18 éven aluli — novicius. A szervezet élén a fővezér áll. A tisztek: vezér, alvezér, nádor, darufőnök, főkincstáros, főkincstárőr. Ügyvitelt intézik: főlövészmester, főíródeák, főállományvezető, udvarnagy, főregős, futár. A fegyelmi szerv: öttagú Gyulaszék, plusz a nádor, aki a vádat képviseli. Akad még néhány fontos beosztás. Ilyen például a nélkülözhetetlen pohárnok, aki „a törzstábor víg részének megrendezéséről gondoskodik, s a bajtársak mértékletes fogyasztása felett őrködik”. Hogyan is zajlott le egy ilyen „víg rész”? A bajtársak állanak. Vezényszó : „Egy ... Kettő ... Három ... Magasivás ex!” E vezényszóra helyet foglalnak és