Tükör, 1971. január-március (8. évfolyam, 1-13. szám)
1971-01-26 / 4. szám
Nézetazonosság, szívélyesség, baráti légkör ( Telefontudósítás Helsinkiből) A korkeassaari sziget jegesmedvéi aligha érzik otthon magukat ezen a télen Helsinkiben: a hőmérők régóta nem mutattak annyiszor nulla fölötti hőmérsékletet januárban, mint az idén. A finnek nem bánták az enyhe időjárást, legfeljebb szokatlannak találták, a héten itt vendégeskedő magyarok azonban — jóllehet kemény, sok havat hozó télből érkeztek — nem feledhették a rövid borús nappalokon, hogy a magas Északon járnak. Igaz, a fogadtatás légköre, a tárgyalásokon valamennyi fontos kérdésben észlelt nézetazonosság, a hivatalos helyeken és az utcán egyaránt tapasztalt szívélyesség, no meg a finn és a magyar beszéd azonos hangsúlya gyakran szinte feledtette, hogy idegenben tartózkodik Fock Jenő magyar miniszterelnök és kísérete. Urho Kaleva Kekkonen elnökkel, aki tizenötödik éve tölti be az államfői tisztet, s ez idő alatt megtett huszonhárom külföldi útja közül kettő is elvezetett Magyarországra, hamar megtalálta a közös hangot a magyar kormányfő és a kíséretében levő Péter János külügyminiszter. A tervezettnél hosszabbra nyúlt beszélgetést követően a legbarátibb hangulatban folytatták a szívélyes eszmecserét az elnöki palota fehér asztalánál. Hasonlóan sikeresek voltak a hivatalos tárgyalások, amelyeket Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Ahti Karjalainen államminiszter (a finnek így nevezik a kormányfőt) a minisztertanács dísztermében folytattak munkatársaikkal együtt. Megállapították: egyetértenek abban, hogy elő kell mozdítani a földrészünk, s ezzel az egész világ békéjének, együttműködésének ügyét szolgáló európai biztonsági konferencia minél hatásosabb előkészítését és mielőbbi megtartását. Nemcsak a Duna és a Tisza partján, hanem a Finn-öböl, meg a mintegy hatvanezer tó vidékén is így gondolkodnak az emberek. Ezt tapasztalhatta a magyar kormányfő, amikor finn kollégájával a köztársasági elnök palotájából a főváros egyik kikötőjét érintve, gyalog tette meg az utat a minisztertanács dísztermét magában foglaló épületig. A két nép és általában a népek közti barátság jeleivel fogadták a magyar vendégeket. Tamperében, a finn Manchester néven emlegetett nagy ipari és kulturális központban is. A finn— magyar gazdasági együttműködés lehetőségei mellett a forradalmi munkásmozgalom emlékeire is felhívták itt a figyelmet. A cári időkben svéd nevén Tammerforsnak nevezett városban éppen a magyar vendégek odaérkezésének napján ünnepelték a Lenin-múzeum megnyitásának 25. évfordulóját. Ebben a városban tartották ugyanis Lenin vezetésével a század elején az orosz szociáldemokraták emlékezetes illegális pártértekezletét. Helsinki híres Szenátus terén az országnak, mint nagyhercegségnek önkormányzatot biztosító Sándor cár szobra áll. A történészek és politikusok azonban többet beszélnek Leninről, aki az önrendelkezési jogot is biztosította a finn népnek, s ezzel lehetővé tette a független Finn Köztársaság megteremtését. Amit néhány nap alatt láttunk, azt bizonyítja, hogy a nép, különösen a második világháború utáni időszakban élni tudott független államiságával. Helsinki viszonylag fiatal műemléképületei (a legrégibb, ma is álló kőházat számos tűzvész után 1722-ben emelték), modern irodaházai, forgalmas utcái és kikötői , Hyvinkää és Tampere világviszonylatban versenyképes üzemei, és az utóbbinak hegy lábánál, tó partján, erdő mellett épült szabadtéri színháza, amelynek nézőtere 360 fokos szögben forgatható aszerint, hogy milyen természeti hátteret kíván az éppen játszott színdarab, és a többi kulturális emlék a nemzetközi enyhülést hatásosan segítő finn külpolitikával együtt igen kedvező benyomást tett a látogatóra. A vendéglátók kihasználták a látogatás időszakát arra is, hogy kielégítsék a finn közönségben a rokoni Magyarország jobb megismerése iránt táplált igényeket. Interjúkon, fényképekkel gazdagon illusztrált tudósításokon kívül az újságok pártállásra tekintet nélkül sok cikket közöltek hazánkról, a rádió és a televízió programjába szinte naponta iktattak be magyar műsorokat, filmeket. A két nép új tartalmú, hagyományos barátságának erősítésében fontos állomássá vált ez a finnországi „magyarhét”. Ez a két ország határain túl is a megértés, együttműködés irányában ható nemzetközi jelentőségű eseménnyé emelkedett. VAJDA GÁBOR A hivatalos tárgyalásokon készült pillanatfelvétel a magyar és a finn delegációról. Fock Jenő miniszterelnök jobbról a második, Péter János külügyminiszter a negyedik, a magyar kormányfővel szemben Ahti Karjalainen finn kormányfő ül A Finn—Magyar Kereskedelmi Egyesület ünnepi ülésre hívta meg a magyar kormányküldöttséget. Ott készült ez a vidám epizódot megörökítő pillanatkép a mosolygó Ahti Karjalainenről, aki Fock Jenő és Péter János között ül A Hyvinkää nevű, Helsinkitől 30 kilométernyire fekvő finn kisváros Kone nevű gépgyárát is felkereste a magyar kormányküldöttség. A kép jobb szélén, Fock Jenő mellett, Heikki Herlin gyárigazgató. MTI — PAPP JENŐ felv. és külf. Képszolgálat KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: VETŐ JÓZSEF H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: PELBÁRT OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK BALOG JÁNOS KULTURÁLIS ÉLET: MAJOR OTTÓ FOTÓFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST VIII., GYULAI PÁL U. 14. TELEFON: 137-460 POSTAFIÓK: BUDAPEST 8. PFG KIADJA: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY POSTAHIVATALNÁL A KÉZBESÍTŐKNÉL, A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL BUDAPEST V. JÓZSEF NÁDOR TÉR 1. SZ. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 16,- FORINT NEGYEDÉVRE 48,- FORINT EGY ÉVRE 182, FORINT 71.0213 ATHENAEUM NYOMDA BUDAPEST ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁS FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25817 Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. A címlapon: Téli táj Budán Fotó: Radó László (MTI) A hátlapon: Hofi Géza Cikkünk a 19. oldalon Fotó: Tormai Andor (MTI)