Tükör, 1973. január-március (10. évfolyam, 1-13. szám)
1973-01-23 / 4. szám
Tesztelés kísérleti egereken A magyar gyógyszeripar és gyógyszergyártás méltán híres határainkon túl is. Földünknek alig van olyan országa, ahol ne segítenék a magyar gyógyszerek is a betegségek elleni küzdelmet. Köztudott, hogy gyógyszergyártásunk egyik fellegvára a Chinoin, ez a nagy múltú, immár több, mint hatvan éves üzem. A felszabadulás után — először Magyarországon — itt kezdődött a penicillin előállítása, majd további antibiotikumoké is, köztük a Tetran B tablettáé és injekcióé. Legújabban pedig a prosztaglan- dinoknak, ezeknek az új, nagy hatású, az emberi gyógyászatban szinte beláthatatlan jövőjű vegyületeknek a kutatása és előállítása tette megint nagyon megbecsültté a Chinoin nevét szakmai körökben. A gyár jelenleg gyógyszerek, állatgyógyászati szerek és növénybiológiai szerek gyártásával foglalkozik. Népgazdaságunk szempontjából mindhárom termékcsoport gyártása egyformán fontos. Válasszunk ki közülük egyet és ezen keresztül vizsgáljuk a gyár és az ország érdekeinek szoros kapcsolatát. Például a mezőgazdaság szempontjából. Köztudott, hogy a termőterületnek és a mező- gazdasági dolgozók létszámának csökkenő irányzata miatt a termelékenység növelése az egyetlen járható út. Ez három lépcsőn át érhető el: nagyüzemi gazdaságok kialakítása, gépesítés, kemi- zálás. A növények vegyszeres kezelése az utóbbi néhány évben ugrásszerűen emelkedett, és ugyanígy nőtt a növényvédő szerek behozatala is. Ha csak a nyugati országokat nézzük, a hatvanas évek végén még 3—4 millió dollár volt az ilyen jellegű importunk devizaszükséglete. Tavaly már 28 millió dollár volt az igény, ami 1975-ig 40 millióra emelkedett volna. Természetszerűleg vetődött fel a kérdés: nem tudnánk-e az eddig importált növényvédő szereket itthon előállítani? A válasz igenlő S hogy ezt a választ miért éppen a Chinoin adta, annak egyszerű a magyarázata. Amíg egy vegyületből gyógyszer lesz, addig átlagosan 3 —8 szintézislépcsőn kell keresztülmennie. Mivel a korszerű növényvédő szerek ugyancsak bonyolult szerves vegyületek, előállításuk technológiája nagyon is hasonlít a gyógyszergyártáséhoz. A technikai-technológiai adottság azonban csak az egyik oldala a növényvédő szerek előállításának. A másik — a magas felkészültségű, az idők szavát megértő, képzett kutatógárda. A Chinoinban ez is adott. A növényvédő szereknek három fajtáját ismerjük: gyomirtók, rovarirtók, gombaölők. Ezeknek együttes alkalmazása adja a korszerű, vegyszeres növényvédelem alapját. Amíg azonban a vegyületből növényvédő szer lesz, addig négy-hat év telik el. Ebben nemcsak az előállítás ideje foglaltatik benne, hanem az úgynevezett tesztelésé is. Ki kell mutatni ugyanis az új szer hatását mindenféle szempontból. Milyen növényekre ártalmas, milyen állatokra ártalmas, mennyiben ártalmas az emberre, s mennyi idő múlva veszti el ezt a jellegét? A gyártás csak akkor kezdődhet, ha mindezek a vizsgálatok kedvező eredménnyel járnak. Az előbbiek ismeretében lesz csak érthető, milyen óriási eredménye a Chinoin kutatóés munkásgárdájának, hogy £ bár csak 1969-ben kezdtek g komolyan foglalkozni nö- jg vény védő szerekkel, a tavalyi BNV-n már megjelentek ,8 gombaölő szerükkel: a Fun- § dazollal, mely nagydíjat ka- ^ pott. S hogy nem méltatta- „Eh nul, azt az alábbi adatok o igazolják. g 3> ?! A rézgálic alkonya? | * 5 e Több mint húsz féle gomba- k betegség ellen használható, s ^ ü közel kétszer ennyi ellen ha- o 123 tásos még. Elsősorban gabo- fe-'S EDoen az üzemrészben gyártják a kémiai alapanyagokat A gyár nagytétényi telepén is automaták dolgoznak A gyógyszereket automatával csomagolják nafajták, cukorrépa, különféle gyümölcsök, vetemé- nyek, dísznövények gombásodását akadályozza, vagy szünteti meg. De még ennél is többet tud. Nézzünk egy példát. A szőlőszürkepenész elleni klasszikus védekezés a bor- dóilével (rézgálic) való permetezés. Ez annyira mérgező, hogy szüret előtt legalább két hónappal kell elvégezni, ráadásul egy erős zivatar lemoshatja és így hatását nagymértékben gyengíti. A Fun- dazol viszont nem tapad meg a levélen, hanem felszívódik, eljut a növény minden részébe (oda is, ahová a rézgálic nem), belülről védi a növényt, természetesen, a permetezés után keletkezett új hajtásokat is. Ha a gomba- fertőzés korai szakaszában alkalmazzák, megállítja azt, tehát gyógyító hatása is van. Az sem kis eredmény, hogy a permetezéstől számítva a két hónappal szemben két hét a várakozási idő — tehát még két héttel a szüret előtt is lehet permetezni. A mondottak ismeretében érthető, milyen óriási jelentőségű ez a gombaölő szer, nemcsak dollármilliók megtakarítása szempontjából, hanem az egész magyar mezőgazdaság jövőjét tekintve is. Világcég a láthatáron Ma már világjelenség, hogy a nagy gyógyszer- és vegyszergyárak növényvédő szerekkel is foglalkoznak. A svájci CIBA és Sandoz, a nyugatnémet Bayer, az amerikai Rohm and Haas, a japán Nippon Soda egyre erőteljesebben fejleszti ezt az ágazatát. A Chinoinban idejekorán felismerték a népgazdaság és a gyár közös érdekeit. Jelenleg mintegy húsz-huszonöt féle szerrel folynak kísérletek, s ezek közül több van a megvalósítás vagy a gyártás küszöbén. Elsősorban azokkal foglalkoznak, amelyekre a mezőgazdaságnak a legnagyobb szüksége van, s amelyekkel jelentős mennyiségű kemény devizát lehet megtakarítani. Legújabban előtérbe került a cukorrépa termelésének fokozása és ebben a Chinoin jelentős feladatokat kapott, vállalt és teljesít. Kooperációs tárgyalások folynak a Sandozzal és a Budapesti Vegyiművekkel egy talajfertőtlenítő szer előállítására és erőteljesen dolgoznak gyomirtókon is. A Chinoin — mint köztudott — a magyar gyógyszeripar egyik fellegvára. Vezetői és dolgozói egyaránt tudják, hogy az elért sikerek babérjain egy percre sem lehet megpihenni. Fejlődésük egyik fokmérője az állandó változtatásra való készség. Eddigi sikereik reálissá teszik azt az elképzelésüket, hogy a következő évtized elejére elismert, megbecsült világcég váljon az akkor már hetvenéves gyárból. KENESSEI ANDRÁS Az antibiotikumok előállításának egyik fázisa 16Q □ 17