Tükör, 1973. január-március (10. évfolyam, 1-13. szám)
1973-03-20 / 12. szám
Az izmok Egy ismerősöm, hívta fel a figyelmemet az izmok fontosságára. Te csak gondolkodsz, gondolkodsz — mondta —, agyadat fejleszted, s közben elfelejted, hogy azért léteznek más testrészek is. Persze, túlzás, hogy én megfeledkeztem testemről. Például naponta tisztítom a fogamat, használom a fürdőszobát is, bizony, de hát azt elismerem, hogy eleddig kevéssé érdekeltek az izmok. Pedig, azt hallom, manapság divatos az erőteljes izomzat. No jó. Kimentem hát az uszodába, hogy körülnézzek, milyen izomzat modern, sőt a legmodernebb. Irigykedve néztem ezen a divatbemutatón felvonultatott nyakizmokat, kiduzzasztott mellizmokat, tetszetős hasizmokat. A zuhanyozóban megfigyeltem az izmos vádlikat, a trambulinnál meg a megfeszített combizmokat. Néhány fiatalember nem is elégszik meg azzal, ezt is észrevettem, hogy milyen erős, milyen kidolgozott, szép izmokkal rendelkezik, hanem még hatásvadászóan bekente magát olajjal, hadd egyen meg mindenki mást a sárga irigység. Mondom, kimondottan színvonalas izomparádé volt. Az öltözőben a tükör elé álltam, szemügyre vettem magam, s megpróbáltam, hogy én is játsszam izmaimmal. Minden hiába volt. Csak az ereim dagadtak ki, s legfeljebb azt állapíthattam meg jóleső érzéssel, hogy vérkeringésem számára elegendő ér áll rendelkezésre. De, sajnos, egyetlenegy izmot, kiugró izmot sem fedeztem fel magamon. Délután elsiettem az orvoshoz ... — Mi baja, kérem? — kérdezte. — Tulajdonképen semmi. Csak ha levetkőzöm, olyan korszerűtlennek, unmodernnek látszom. — Akkor miért vetkőzik le? Az orvosnál tett látogatásom nem segített rajtam. Vetkőzni időnként kell, jól adja ez az orvos! Valamit kell csinálni, mégis, ezért megkezdtem a súlyemelést. Már negyedéve súlyemelek, eredmény nélkül. Azt tanácsolták nekem, kíséreljem meg a masszázst. Rendszeresen jártam gyúróhoz, s hogy meg tudjam fizetni, túlóráztam a hivatalban. De ez csak pénzügyeimet tartotta rendben, az izmaimat nem. Ezzel szemben a masszőr szemmel láthatóan megerősödött, nem mintha irigyelném tőle. De amikor azt mondta, próbáljuk meg, hogy én masszírozzam őt, otthagytam. A munkát bírtam volna, de az említett gyúró nagyon csiklandós. Végül is teljesen elvesztettem kedvemet attól, hogy izmokat szerezzek, s áttértem csontrendszerem erősítésére. Ha egyszer a csontos férfiak jönnek divatba, minden nő szalad majd utánam. De mikor? Emellett nagy gondot fordítok arra, hogy értelmemet fejlesszem. Ebből sohasem lehet elege az embernek, s egyszer még jól jöhet valamire. Henryk Bardijewski TALLÓZÁS BIZTOSÍTÉK — Hidd el, a nőket sohasem lehet teljesen kiismerni ! — Csakugyan? — Ez így van. Én aztán kiismertem a nőket! ELKÉSTEK A vendéglőben halat eszik egy vendég. A főpincér megkérdezi: — Meg volt elégedve uraságod? — Nagyon is! Már nyolc napja itt vagyok, és sajnálom, hogy az első napon nem jöttem ide ebédelni. — Megtisztel, igazán ... — Szó sincs róla. Azt akarom mondani, hogy jobb lett volna nyolc nappal előbb elfogyasztani ezt a halat. (Tempo) SZÜLETÉSNAP A riporter megkérdezi a századik születésnapját ülő öreg franciát. Bizonyára bácsi a falu legöregebb lakója. — Pszt! A feleségem még öregebb. (Rohac) BECSLÉS A házaspár étteremben vacsorázik. Belép egy elegáns társaság, köztük egy ismert színésznő. — Micsoda szép asszony! Vajon hány éves lehet? — mondja a férj. — Fogalmam sincs — vágja rá a felesége — se többnek néz ki. A bíró a vádlotthoz fordul : — Miután nem nyert bizonyítást, hogy bigámiát követett el, a bíróság felmenti, ön szabad, hazatérhet és boldogan élhet a feleségével. — Melyikkel, bíró úr? VÁSÁR — Mennyit kér ezért a kutyáért? — Száz pesót. — Nem volna elég a fele? — Sajnálom, csak egészben adok el kutyákat. (Krokogyil) MEGEGYEZÉS Hamburgi gyár. Igazgató: Kezdetben 220 márkát kap, később majd többet. Jelentkező: Rendben van, akkor majd később jövök. 280 SAJÁT RECEPT SZERINT. Megszaporodtak tévében-rádióban a testre szabott műsorformák. Tegyük hozzá: szerencsére, mert ez adja némelyik összeállítás savát-borsát. Az új magazin-műsor (szerkesztő: Radványi Ervin) „felvezetését” a Kicsoda-micsodából megismert Réz Adám vállalta egy szellemes címmel (Ágyúra verébbel) és néhány érdekes műsorszámmal, köztük Hubay Miklós kesernyés-tréfás, abszurd gúnyoló egyfelvonásosával (Te, Imre, itt valami ketyeg!). Réz kifinomultabb, jobbára ínyencségeket tálaló francia konyhája után a főzőkanalat szó szerint is kezébe vevő Antal Imre tapintatosan választékos, népszerűbb ízeket előállító, átlagosabb ínyeknek is megfelelő főztje eredménnyel célzott meg a korábbinál szélesebb nézőtábort. Inkább a tömegképeslapokhoz közelített, hiszen zenében is dzsesszbe oldotta Bachot (igaz, a Swingle Singers előadásában), a templomi orgona fenségét hammond-orgonává szelídítette (jóllehet a „zenévé gyűlt életöröm”, a nagyszerű Rhoda Scott közreműködésével), s fanyar gesztussal — kényszerűen felfüggesztett zongoraművészi pályájára utalva — maga játszott nekünk Bartókot, felvételről. Folytassuk sietve: a pályatörés azért nem jelentett törést nyilvános életében, mert így tudta eredendő clown-ösztönét teljesen kibontakoztatni. Alakítói sokszínűségét maszkok tucatja után most „hang-maszkban” élvezhettük, a pompás Karinthy—Leacock-paródia (Gertrud, a nevelőnő) némafilm-,,változatának” szinkronizálójaként. S illett kellemes könnyedségéhez a Székely István-interjú és a Szép Ernő egyfelvonásos. Antal Imre a maga személyére kiterjesztette az anyag megmaradása törvényének érvényét: a tehetség — ha eléggé sokoldalú — nem vész el, csak átalakul a megfelelő módon. Egy valamit várunk még a magazin-sorozattól: a műsorvezető ízlésének még szabadabb érvényesítését: legyen ez valóban az ő műsora, következetesebben, engedmény nélkül. Lehotay-Horváth György 9.00 és 14.00 Iskola-tv 17.13 Hírek 17.20 Kincskeresők lengyel rövidfilm 17.30 Természetbarát A Telesport turisztikai magazinja 17.45 Rólad van szó! Fiatalok önismereti műsora 18.20 Félóra a családról 18.50 Játék a betűkkel 19.10 Reklámműsor 19.15 Esti mese 19.30 Tv-Híradó 20.00 SZÜLŐVÁROSUNK, BUDAPEST Dokumentumfilm I. Budapest évezredei Budapest centenáriuma alkalmából a Televízió négy részes színes dokumentumfilm-sorozatot készített, melyben felidézi a város történelmét, legnevezetesebb emlékeit, embereit és mai napjait. A Budapest évezredei a város régmúlt századaiba kalauzol el. Száz éve, amikor Pest és Buda egyesült, Budapest még az Osztrák—Magyar Monarchia kis, alig 300 ezer lakosi városkája volt. S ma kétmilliós világváros. De mennyi munka és szenvedés követte az utat idáig, hányszor zuhant a mélybe és emelkedett újra fel, állt talpra ez a város. Az Évszakok azt mutatja be, hogy a négy évszak, a változó természet hogyan formálja át újra és újra a város képét, hangulatát, színeit és az emberek maga- KEDD tartását. A Nemzedékek a pesti emberekről, gyerekekről, fiatalokról, középkorúakról és öregekről szól. Emberi arcokat, típusokat, szokásokat figyel meg az utcákon, parkokban, cukrászdákban, óvodákban és sportpályákon. Az Egy nap Budapesten témája a nagyváros lüktető élete, dinamizmusa. Egy budapesti hétköznap elevenedik meg a képernyőn, látjuk a hajnali fényeket, a munkakezdést a főváros legkülönbözőbb pontjain, a délután nyüzsgő forgatagát, majd a kivilágított város esti hangulatával búcsúzunk Budapesttől. 20.20 GERGELY SÁNDOR: VITÉZEK ÉS HŐSÖK Tévéjáték (ism.) 22.10 A festészet kalandja (A látás iskolája) Képzőművészeti filmsorozat II. rész: Művészet és valóság (Színes) 22.40 Tv-Híradó — 2. kiadás KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR: 20.00 Szigligeti Ede: Trónkereső. Történelmi dráma két részben. A Gyulai Várszínház előadása felvételről Szakács Eszter és Agárdi Ilona a drámában (2. műsor 20.00)