Tükör, 1973. április-június (10. évfolyam, 14-26. szám)

1973-04-10 / 15. szám

Kor­különbség Bizonyos évben szület­tem. Akkor Kaczmarek már ötéves volt. Ez a tény terhesnek bizo­nyult egész életemben. Kaczmarek sohasem akart velem játszani. Még akkor sem, amikor pedig már felnőttem, s nyolcéves voltam. — Takarodj, te tak­­nyos, — mondta lené­zően. Abban reménykedtem, hogy hamar utolérem Kaczmareket. Téved­tem. A korkülönbség csak megmaradt. Még akkor sem állt velem szóba, ami­kor már tizenöt éves lettem. — Kölyök, — ripakodott rám, — ti­zenöt éves hátulgombolós. S karonfogva a bájos Kazinskát, tá­vozott. Múltak az évek. Egyszer találkoz­tam Kaczmarekkel, már 30 éves voltam. Nagykegyesen megállt, s lelkesen kezdtem neki mesélni, mi mindenre vittem, mi történt az­óta velem, hogy utoljára láttuk egy­mást, de ő hűvösen viszonozta mindezt. — Csak ne dicsekedj, fiatalember, — intett. — Ha majd olyan idős leszel, mint én, magad fogsz a leg­jobban nevetni úgynevezett sikerei­den. És így ment ez tovább, amikor 40, 50, 60, 70, sőt már 80 éves lettem. Mindig megnyilvánult korfölénye, s még az én köszvényem is semmiség volt Kaczmarek köszvénye mellett. — Neked van csúzod?! — csodál­kozott mosolyogva. — A te korod­ban már csúzod...?! Kaczmarek századik születésnapján virágcsokrot vásároltam, s felke­restem a jubilánst. Kaczmarek ka­rosszékben ült, körülvéve déduno­káitól, s telekenve a születésnapi tortával. Valamit motyogott a múlt­ról és a bájos Kazinskáról. — Drága barátom! — mondtam el­­érzékenyülten. — Egy egész évszá­zad telt el. Szép időt éltünk át! — Te? — selypített. — Te szép idő­ket éltél át?! Ebből elegem volt. A csokrot nem adtam át neki, hanem jól elagya­­bugyáltam vele, úgy, hogy kórházba kellett vinni őt. Másnap feltűnő helyen közölték-e a lapok a tudósítást erről az esemény­ről. A cím a legtöbb újságban ez volt: „Elvadult fiatal.” A. S. (Polnische Rundschau) ÓRA A sokszor szereplő elő­adót megkérdezi valaki: — Magát nem zavarja, ha előadás közben a hallga­tók sokszor nézik az órá­jukat?­­ Engem ez nem zavar. Sokkal jobban bosszant, amikor az órát a fülük­höz emelik, s megrázzák, vajon nem állt-e meg. (Smena) BARÁTNŐK Az esküvőn mindenki meghatottan nézi az új párt. Egy csoportban a lány barátnői állnak. Egyikük megjegyzi: — Nézzétek, a menyasz­­szony nagyon fáradtnak látszik... — Tudod, meddig sza­ladt a fiú után, míg el­vette?! (Paris Maten­) A könyvtárban egy né­ni kéri: — Legyenek szívesek megnézni a kartotéko­mon, hogy olvastam-e már ezt a könyvet. (Readers Digest) IDEÁLIS ESET Feltették a kérdést egy humoristának, vajon melyik a hálásabb kö­zönség, az idősebbek, vagy a­­fiatalabbak, a városiak, vagy a falu­siak? Rövid gondolko­dás után így válaszolt: — A humorista számára a legjobb közönség: a szép fogsorú nők. Ők minden alkalmat meg­ragadnak, hogy kacagja­nak. (Die Tai) Morbid viccet közöl a Stern. Egy hegyi faluban nyara­lót keres valaki. - És kedvező itt a klíma? - kérdezi. - Hogy kedvező-e?! Már azon gondolkodunk, hogy megmérgezünk egy-két embert, hogy végre fel tudjuk avatni a temetőt. KÉRDÉS Egy ötgyerekes anya mondja az este hazatérő mérges férjnek: — Hogy kitakarítottam-e a lakást? Ma már tizenkét­ MEGOLDÁS Nápolyban hirtelen pi­rosra vált a jelzőlámpa, s egy hatalmas autó ép­pen a zebrán áll meg. — Hé, nem lát?! — ko­pog be valaki az abla­kon. — Nem az én hibám — védekezik a gépkocsive­zető. — Jól van, de legalább nyissa ki a hátsó ajtót, hogy átmehessünk. RÖPTÉBEN A férj meglehetősen itta­san tér haza. Megáll a szoba közepén, forog vele minden. - Nem fekszel le? — kér­dezi a felesége. - Megvárom, amíg ideér az ágy. (Il Tempo) TEMETŐ 28. Apr. 9-15 CSALÓDÁSOK Diákkorunkban kibuffant belőlünk a kacagás, mikor Kisfaludy Károly tragédiájában így szólt a császárné, Iréné: „Hah, oda erőm!” (A darabot magunk olvastuk föl magyarórán.) Egyet kellett érteni az író önmagán gúnyolódó epigrammájával, mely­ben „tatári mű”-nek ítélte Tatárok-ját. Azóta eltűnt a kötelező olvas­mányok sorából, s úttörő vígjátékainak nehézkes, kimódoltsága, rozs­dás ínű eleganciája sem vált könnyedebbé. Azazhogy valami mégis történt. Furcsa mód új humorforrás fakadt föl a tévésített Csalódások-ból: a nyelve. Ödön bája, a még friss nyelvújítás sarkain nehezen forduló kifejezésmódja ma ellenállhatatlanul mulatságos. Ami bárdolatlannak tűnt egykor, a groteszk iránti érzékenységünk növekedésével lele­ménynek tetszik. Vargha Balázs kajánus játékos verseinek víg archai­­zálása, Darvas Ferenc muzsikájának kort idéző, fájlelkűeken mosolygó csúfondárossága igen kellemes zenés vígjátékot faragott az először 1828-ban „bemutattatott” műből. Litványi Károly dramaturg jó érzék­kel ismerte föl, hogy az eredeti szöveg csekély igazítással — épp meg­változott szemléletünk okán — helytáll önmagáért. Zsurzs Éva ren­dezése nem bohózati túlzásokkal, hanem finom humorú stilizálással dolgozott, kinek-kinek megítélésére bízva, meddig megy el a karika­túrában. A „plánumos” inspektort, Lombait ugyan más figurának képzeljük el, Balázs Samu mindazonáltal el tudta fogadtatni a maga szárazabb fel­fogását. Sztankay István ügyesen egyensúlyozott paródia és operettes szívdöglesztés határán. Garas Dezső Mokány Bercije inkább az angyal­földi puszták levegőjét hozta, színészi rutinjával így is megoldotta feladatát. Galambos Erzsi, Darvas Iván, Halász Judit, Fónay Márta, Fülöp Zsigmond pontosan tudta helyét a komédiában. Mindannyiuk közül kiemelkedett Psota Irén Lucája, mert nem egyszerűen a hálás vénkisasszonyklisék egyikét valósította meg, hanem az igazi nagyok kedvtelésével nőtt szerepe fölé, mutatta be minden megkésett boldog­ságra ácsingózók örök tragi­komikumát. Lehotay-Horváth György HÉTFŐ­I KEDD 9.00 Élő­múlt — Díszszemle ’70 A TV politikai tanfolyamá­nak adása a honvédség ré­szére 9.40 Szünidei matiné Kisfilmek 11.40 Ki a hetes? Orosz nyelvlecke 5. osztályosoknak 14.00 Jégkorong VB Csehszlovákia—Svédország mérkőzés közvetítése Moszkvából (Színes) 16.15 A Kaukázus barlangjaiban Lengyel rövidfilm 16.25 Kuckó 16.45 Hírek 16.50 Ipar az Alföldön Riportfilm 17.30 Zsebtévé 18.00 Egészségünkért Az Egészségügyi Felvilágo­sítási Központ műsora 18.05 Gondok, tervek, elképzelések Riportműsor 18.45 Játék a betűkkel V. rész 19.05 Reklámműsor 19.10 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 ÖNÖK KÉRTEK... A Televízió kívánságműso­ra a nézők levelei alapján 21.10 Mit jelent az Ön számára Európa? Róbert László és Edelényi János riportfilmje 22.20 Tv-híradó — 2. kiadás Kísérleti (2.) műsor: 17.25 Jégkorong VB Szovjetunió— Finnország mérkőzés közvetítése Moszkvából 20.00 Kalendárium (ism.) 20.20 Rövidfilmek a képernyőn 1. Ég és Föld között NDK rövidfilm 2. Kaleidoszkóp ’71 Szovjet rövidfilm 20.40 Tv-híradó — 1. kiadás (ism.) 21.10 Látogatás Bortnyik Sándor festőművésznél (ism.) (Színes) Bortnyik Sándor munka közben (2. műsor 21.10) RENDKÍVÜLI ADÁSNAP 18.53 Hírek 19.00 Telesport Asztalitenisz VB Csapatdöntők Közvetítés Szarajevóból 23.30 Hírek TV-ELŐZETES Április 17—22-ig Április 17, kedd: 20.00 Felszabadítás — szovjet film II. része: A fő­csapás iránya. Kísérleti (2.) műsor: 20.00 Még egyszer! Is­métlés a márciusi mű­sorokból Április 18. szerda: 16.00 V. Dózsa—Bp. Spartacus férfi bajnoki röplabda­­mérkőzés: 20.00 Vegyen egy tévé-szériát — angol film. Kísérleti (2.) műsor: 20.00 Verdi: Attila — opera három felvonás­ban Április 19, csütörtök: 20.00 Hosszú, forró nyár — amerikai filmsorozat, 21.40 A TV Galériája Április 20, péntek: 20.00 Pintér József: „Egy óra múlva itt vagyok” — történelmi kalandfilm­sorozat I. része, Kísérleti (2.) műsor: 20.00: Harry és Lena — NSZK zenés film Április 21, szombat: 20.00 Szép Ernő: Patika — a kaposvári Csiky Gergely Színház előadá­sa, 22.20 Jó estét Buda­pest! Könnyűzenei mű­sor. Április 22, Vasárnap 20.10 Szerelmi álmok — magyar—szovjet film, 22.15 Hasek—Burán: Svejk — a veszprémi Petőfi Színház előadása VÁLTOZÁS LEHETSÉGES!

Next