Tükör, 1973. július-szeptember (10. évfolyam, 27-39. szám)
1973-08-07 / 32. szám
A KÉPERNYŐ ELŐTT KÖLTŐ KÖLTŐKRŐL Nincs Centrál, Bucsinszky, Hadik; nincs Japán, Simplon, Belvárosi; hiányzik a New York—Hungária. Budapest ma kávéházak, s törzsasztalok nélküli város. Metropolisunk valamikori jellegzetes baráti irodalmi tanyáit keltette életre — nosztalgiát mellőzve — a televízió Buda, Újpest, Piripócs ... című műsora. A szerkesztő, Ascher Gabriella és a rendező, Török Ilona érdeme: lenyűgöző meseforrást találtak — Zelk Zoltánt. A fehérhajú költő a képernyő varázslatával negyven percre magyar honban mindenütt sok ezer törzsasztalt, milliónyi társaságot támasztott. Jó volt hallani-hallgatni igaz anekdotáit. Nem lehetett nem figyelni múltról szóló friss szavú történeteire. A költő költőkre emlékezett, Kosztolányi Dezső atyai pártfogására. A kezdőt, a fiatal verselőt budai otthonában fogadó, társnak tekintő biztatására. Kemény munkára ösztönző, tehetséget tisztelő, komoly, s mégis vidám lényére. Szellemére. Szenvedéseire. Nadányi Zoltánt idézte. A méltatlanul elfelejtett, s már életében is a betűvetés kérlelhetetlen, szigorú inkvizítoraitól az egyszerűség, a népszerűség „halálos” bűnéért az eleven irodalomból igazságtalanul kitaszított XX. századi trubadúrt, ötletes, dallamos, s a honiak piripócsi mentalitásával bátran gúnyolódó versek Illyés Gyulától okkal becsült íróját. A szép szó hívőjét. Az asszonyok rajongóját. A szerelem poétáját. S Berda Józsefről vallott. Az újpesti proletárnegyedhez mindhaláláig hű, ágyrajáró, természetimádó, juhtúrót kedvelő, bort istenítő, kövér asszonyoknak hódoló, s az üldözöttnek katonakönyvet — életet! — ajándékozó embernyi emberről. Szegény, boldog, szeretetosztó, baráti Jóskáról. Zelk Zoltán protokollt rangsorolástól, izmusoktól egyaránt példaadóan mentes, rendhagyó televíziós irodalomtörténetét Keres Emil, Nagy Attila, Tordy Géza, Szilágyi Tibor, Mádi Szabó Gábor hangulatfokozó Kosztolányi, Nadányi Zoltán, Berda versmondása illusztrálta, tette még emlékezetesebbé. A mielőbbi folytatást kérjük, reméljük. —6 Októbertől: Arany páva Milyen érdekességeket találhatunk a televízió őszi—téli szórakoztató programjában? Kérdésünket Fellegi Tamásnak, a tévé szórakoztató és zenei főszerkesztősége vezetőjének tettük fel. — Az első helyen említeném — válaszolta Fellegi Tamás —, az Arany páva versenyt, amely a Repülj, páva nemzetközi változata lesz. Októberben kezdődik a hazai elődöntő, valamennyi nyilvános adásban. S innen nyolc fellépő — tehát egyéni versenyző, vagy együttes — jut a középdöntőbe. Decemberben indul a nemzetközi műsor. Valamennyi résztvevő ország bemutatja saját programját. Az európai zsűri ebből válogatja ki a jövő esztendő áprilisában sorra kerülő döntő részvevőit. A tulajdonképpeni vetélkedők egy-egy országon belül lesznek. Ez azonban nem zárja ki, hogy egy nemzetet esetleg két együttes is képviselhessen. A Szovjetunióban már hagyományos ez a verseny. Ugyanígy Csehszlovákiában, Romániában és Ausztriában is. Meghívtuk mindazokat az európai országokat, ahol erőteljesen élnek a folklórhagyományok. A szocialista országokon kívül, bizonyosan itt lesznek Ausztriából, a Német Szövetségi Köztársaságból, remélhetőleg Finnországból, Belgiumból, Svájcból. Sajnáljuk, hogy a franciák és az olaszok még nem adtak választ. A zsűri elnöke, Ortutay Gyula lesz, s minden bemutatkozó ország delegál egy zsűritagot. — Hallhatnánk a kvízekről, a fejtörővetélkedőkről, amelyek minden kritika ellenére népszerűek? — Ebben az évben csak kisebb játékok szerepelnek a műsorban. Mint a Játék a betűkkel, a Kicsoda-micsoda, amelyet sűríteni fogunk. Szeptemberben pedig 5—6 adás keretében kezdjük meg a Négy kerékkel okosan című turisztikai vetélkedőt. De máris dolgozunk egy nagyszabású játékon, amely 1974 első negyedében indul és egy esztendeig tart. Ebben hasznosítani akarjuk az eddigi kvízek jó tapasztalatait, s mellőzni azok hibáit, gyengéit. Országjáró vetélkedőről van szó, amely merít egy kicsit a Jó estét, Magyarország című riportműsorból, és sok másból is. Ami a legfontosabb: azt szeretnénk, ha a közönség minél nagyobb számban bekapcsolódna ebbe a kedves és hasznos játékba. ■— S ami a kifejezetten szórakoztató műsorokat illeti? — Elkezdődik a Minden lében öt kanál című vidám műsor, amely egy kicsit Ludas Matyi, egy kicsit Humoristák klubja, kabaré is, sanzon is, meg sok minden más lesz. Úgy véljük, hogy ebben a műfajban nem kell minden percben poénnek csattannia. Új arcok is jelentkeznek majd. De egy-egy alkalommal mindig csak öten, hisz’ ezért is hívjuk így a műsort. Minden lében öt kanál. A komolyabb szórakoztatás jegyében erőteljesen bekapcsolódunk a budapesti művészeti hetek programjába, s ezzel indul a TV Zenés Színházának új évadja. A műsorból kiemelném Schubert kevéssé ismert, bájos vígoperáját, a Házi háborút. Tervezünk négy népművészeti műsort is, amelyben bemutatunk néhány népi mesterséget. Papucskészítőket, paprikásokat, citerakészítőket például. — Megtudhatnánk valamit a szilveszteri műsorról? — Egyelőre a kabarészínház negyedik adására készülünk, de természetesen máris hozzákezdtünk a szilveszteri hagyományos műsorunkhoz. Tervek, elképzelések vannak, amelyek egyelőre „titkosak”. De szívesen állunk a Tükör olvasói rendelkezésére néhány hét múlva ... B. L.: komolytalan dolgok komolytalan dolgok komolytalan dolgok komolytalan dolgok komolytalan és LEVÉLMINTÁK 1. (A fiú közli szüleivel, hogy megnősült.) Kedves Szüleim! Legutóbbi levelemben, amelyben a szennyes ruháról tettem említést, teljesen megfeledkeztem valamiről, hiába, a sok tanulás közben néha kihagy az ember emlékezőtehetsége, szóval megfeledkeztem megírni nektek, hogy megnősültem. De most már feltétlenül közölnöm kell ezt veletek, ugyanis feleségem gyermeket hordoz a szíve alatt, sőt pár nap múlva esetleg már itt is lehet a kicsi. Minthogy mindketten kollégiumban lakunk — feleségem szüleinek lakásviszonyairól nem tudok írni, elsősorban azért, mert még nem is ismerem őket, de feleségem szerint szűkösen laknak — úgy határoztunk, hogy gyermekünket, illetőleg unokátokat rögtön megszületése után a ti gondjaitokra bízzuk. No csak addig, amíg végzünk tanulmányainkkal, s rendesen elhelyezkedünk. Meg lakásunk is lesz. A gyermeket biztosan jól fogjátok gondozni, kiben is másban lehet bízni, mint a nagyszülőkben. Úgy hat-hét év alatt minden rendeződik, akkor a gyereket magunkhoz vesszük, persze. Jelenleg tehát ez a két közölnivalóm volt: 1. a gyerek, 2. a szennyes ruha, ne feledkezzetek meg róla. Szeretettel csókol fiatok. V. i. Feleségemet Rosemannnak hívják. V. i. Már tegnap fel akartam adni a levelet, de nem jutottam el a postára. Éjjel megszületett az unokátok. Ha lehet, anyu azonnal jöjjön érte, elvégre a szülészeten nem lehetünk sokáig! 2. (Egy asszony levelet hagy hátra férjének.) Volt férjem! Ahogy ismerlek, meglep a megszólítás, hogy „volt férjem”. Pedig bizony így van. Képzeld el, elhagytalak, s ha semmi sem jön közbe, végleg. A férfit, akivel elmegyek, nem ismered. Ne fáraszd hát magad a találgatással, nem érdemes, amúgyis nagy az elfoglaltságod, nem is tudnál időt szakítani az utánagondolásra. Te sohasem hitted, hogy valaha is találok egy olyan férfit, amilyet szeretnék. Nem egyszer már magam is feladtam a reményt, hogy létezhet ilyen ember. De akadt. És megszöktetett. Fuszeklijaidat, az alsónadrágokat és az ingeket kimosva a szekrénybe tettem, úgy, hogy hozzávetőleg két hétre, amíg új feleséget találsz, ebben a tekintetben el leszel látva. Természetesen a választás joga a tied, de, ha megengeded, én Katit ajánlanám. Jelenleg szabad, emellett elég jól főz, szorgalmas a házimunkában. Ne felejtsd el esténként elzárni a gázt, hozd el a tiszta ruhát a mosodából, nekem már nem volt rá időm, az átvételi elismervényt mellékelem. Légy jó és egészséges, volt Erzsébeted. 3. (Volt férj levelet hagy hátra feleségének.) Elérted, amit akartál — elmegyek. Hosszú éveken át nem értettél meg engem. Most megismertem valakit, elég volt egy este hozzá, hogy tökéletesen megértsen. Le lenyested szárnyaimat, visszafojtottad személyiségem kibontakozását, nyárspolgárt csináltál belőlem. De ennek most már vége. Még van egy esélyem, hogy az legyek, aki a valóságban vagyok, még van egy esélyem, hogy szabadon kiélhessem szenvedélyeimet, amelyeket te rendszeresen, de eredménytelenül, igyekeztél megölni bennem. Ezt az utolsó esélyt nem hagyhatom ki. Ne gondold, hogy gyors és könnyű elhatározás volt a számomra. Igaz, régen élt bennem az elhatározás vágya, de most az, akit tegnap este megismertem, hozzásegített, hogy megvalósítsam. Ne tégy önmagadnak szemrehányást, bennem sincs harag irántad. Tudod, milyen nagyvonalú ember vagyok, s hamar elfelejtem mindazt a szenvedést, amit okoztál nekem. Most is így van. Nekem teljesen elegendő, hogy ha hazajösz, nem engem találsz itt, hanem a levelet. Megírnám, kihez és hova megyek, de még nem tudom a címét, hiszen, jeleztem, csak tegnap este ismertem meg őt, az igazit. Amint közelebbit megtudok, írok! Egykori férjed Stanek. Jerzy Wittlin (Panorama) EMLÉK Mark Twain egy sajtókonferencián elég erős kifejezéseket használt a nők ellen. Az egyik női résztvevő méltatlankodva így szólt: — Mondhat, amit akar, de szeretném tudni, vajon mi lenne a férfiakból a nők nélkül? — Kezdetben boldogok lennének — válaszolta nagy nyugalommal az író —, majd egyre ritkábban és ritkábban fordulnának elő. UTASÍTÁS A szobafestő mester első ízben viszi tanoncát egy új építkezésre. Ott a következő utasítást adja neki: „Először az ablakot fesd be." Egy idő múlva a tanonc visszajön. „Kész vagyok, mester — mondja —, befessem az ablakkeretet is?" (Quick) EMLÉKEZTETŐ — A tegnapi film távoli, boldog gyermekkoromra emlékeztet. — Miért? Gyermekekről szólt? — Nem, nem. Csupán arra gondoltam, hogy ha tizenhat éven aluli lennék, nem engedtek volna be. TÁJÉKOZOTTSÁG Rómában egy turista megszólít valakit: — Meg tudná mondani, hol találom a Laokooncsoportot? — Sajnos, nem tudom, én másik turistacsoporttal érkeztem.