Tükör, 1975. január-március (12. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-07 / 1. szám
IkVi perház és selyemadass A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása — Magyarország a századforduló idején — a közelmúltat idézi föl, a kiegyezéstől az első világháború kirobbanásáig terjedő évtizedeket. Azt a kort, amelyben nagyszüleink éltek, akik a szabadságharc árváiként nőttek föl, s gyermekeikre a világháborút hagyták örökül. E néhány évtizedet szokás volt úgy is emlegetni, mint a boldog békeéveket, a ferencjózsefi aranykort... Hogy e korszak valóban rászolgált-e a hamis nosztalgiából fakadó elismerésre, erre a kérdésre e kiállítás frappáns választ ad. ZENÉLŐ DOBOZ A kiállítás gazdag anyagának egy része a társmúzerumokból származik, így került oda a Közlekedési Múzeumból ■ az első magyar gyártmányú gépkocsi, Csonka János ma már mosolyra késztető autója. Úgy áll ott, egy eredeti városligeti gázlámpa fényében, mint a múltba induló taxi, a még gyerekcipőben botorkáló gépesítés hangulatos jelképe. A közelében nagy méretű olajfestmény — Márk Lajos műve — Erzsébet királynét ábrázolja, amint udvarhölgye társaságában zenét hallgat a — Zserbó előtt. . . Hogy milyen zenét hallgat a királyné, az nem derül ki, de nem is fontos. Bizonyos, hogy a békeévek muzsikáját, talán „Honvédbanda szólt a Stefánián”-t, vagy éppen azt a holdfény-dallamot, amelyet akiállítás látogatója is meghallgathat. A kiállítás tárgyai között ugyanis ott áll a Zserbó zenegépe, egy nagyobbra nőtt zenedoboz, amely fölött ma is a haboskávé illata lengedez, de az álmatag melódiába belebődül a kivándorlók hajókürtje, a meggyilkolt királyné halálsikolya, s az aratósztrájkok csendőrsortüzének ropogása is. Azok a boldog békeévek... A múzeum dísztermének a közepén az 1880-as évek Budapestjének hatalmas panorámafényképe áll. A Duna pesti partján már a fényes palotasor látható, a kép előtt meg a kor divatbemutatója. A bábok fényes tiszti egyenruhát, zsakettet, frakkot, földetseprő szoknyát viselnek. Itt látható gróf Zichy Gézáné elefántcsontszínű nagyestélyi ruhája, s a munkásasszonyok ünnepi öltözete. A hölgyek divatja nagyjából azonos, csak éppen a ruha anyaga különböző: a grófné köntöse selyematlasz, a munkásasszonyés kék perkál. BŐG A HAJÓKÜRT Hogyan élt e korban a parasztság? Az ősi mezőgazdasági eszközök közé már bebelopakodtak a modernebb ekék, vagy például a vetőmagtisztító gép, ugyanekkor a nagybirtokon már gőzgéppel szántanak. S miközben a nagypolgári otthonokat meghódítja a szecesszió, a paraszti élet még a hagyományos környezetben folyik. Itt látható, egy 1890-ből való, meséskönyvbe illően szép, festett sárközi szoba, Csapó Sándor és Keserű örzse móringja. A szoba falán Kossuth gyászkeretes arcképe, a szoba előterében a tulipános bölcső. Érdekes vendége volt e kiállításnak az a 70 év körüli Csapó-ivadék, akit még e bölcsőben ringattak.. . Hatalmasan fejlődésnek indulnak a latifundiumok, de velük együtt fejlődik ki az agrárproletár-mozgalom. A békeévek zenéjébe disszonáns hangok vegyülnek. Az Orosházi Közlöny 1891. május 9-i száma riadt hangú tudósításban számol be a május elsején történtekről. S ezúttal azokról beszél, akikről eddig mindenki hallgatott: színre léptek a proletárasszonyok. „A fanatizált asszonyokkal — írja a tudósítás — nem lehetett okos szót váltani, becsmérelték, a legocsmányabb szitkokkal illették a főszolgabírót és a vezetőket. Asszony kezdte a kődobálást, az asszonyok próbáltak meg szembeszállni a fegyveres erővel, féktelen indulatosságuk volt az előidézője a későbbi vérontásnak .. Vérontás? Ebben az aranykorban alig volt olyan esztendő, hogy valahol ne dördült volna csendőrsortűz. 1904. április 24-én, Élesden, a Független Szocialista Párt gyűlésén 32 halottja volt a sortűznek. 1896-ban, káprázatos, vagy inkább szemet kápráztató görögtűz fényében megünnepeltük az ezeréves hont, miközben a hontalanok százezrei vágtak neki az Óceánnak, új hazát keresni. „Aki már eltökélte magát munkakeresés végett Amerikába kiutazni, — így szól Missler F. Brémai Hajóstársaság körlevele — az helyesen tesz, ha már jóelőre meggondolja, hogy vajon nem lenne-e jobb és előnyösebb Argentínába utazni . . .” Az ékes magyarsággal írt tájékoztató 50 hektárnyi „ajándéktulajdonnal”, vagy napi 6 korona keresettel csábítja a kivándorlókat. Itthon mindenesetre akkoriban 1—2 korona körül mozgott a napszámbér. BARTÓK FONOGRÁFIA Ne kisebbítsük, e kor jogosan büszkélkedhet nagy alkotásokkal is. Fővárosunk ezekben az évtizedekben nőtt világvárossá, és vidéki városaink is nagyot nőttek. És miközben a vadonatúj Országház üléstermének berendezését a tüzes ellenzéki honatyák pozdorjává törték, Baross Gábor megszervezi az ország vasúthálózatát, Trefort Ágost európai szintre emeli a magyar közoktatást. E kor nevezetes a nagy ipari találmányokról, az egyetemi katedrákon Európa-hírű tudósok ülnek, s a szabadkőműves páholyok — a kiállítás bemutat egy nagymesteri trónust is — titokzatos szertartásai mögött a korszak szabadgondolkodói, polgári radikális elemei rejtőznek. Így került e trónus mellé Ady Endre íróasztala, s az asztalon a költő személyes tárgyai között, a közelgő forradalom modern hangszerelésű praeludiumaként az Új versek 1906-os, első kiadású kötete. S ha már meghallgattuk a zenélő doboz biedermeyer muzsikáját, nem mehetünk el szó és meghatottság nélkül Bartók Béla fonográfja mellett sem. Itt látható ez a kezdetleges, mégis olyan nagy küldetést teljesített hangrögzítő berendezés, amellyel a nagy mester első népdalait feljegyezte. Miként Ady Endre, Bartók Béla is az elnyomott nép szívverését, elfojtott szívhangjait hallgatta. A még halkan morajló, de hamarosan fortissimóba átcsapó jövő zenéjét. Különös korszak volt ez. A kiállítás rendezőki: dr. Vigh Károly, Berta István és F. Dózsa Katalin szűkre szorított helyen is, gazdagon és sokoldalúan ábrázolták ezt a kort. A kiállítás nagyszerűen szemlélteti azt, hogy a kapitalista rendszer betöltötte történelmi hivatását. A história színterére lépett a szervezett proletariátus, a tőkés rendszer sírásója, a forradalom. MOLNÁR AURÉL *■■ ■ Taxi a múltban. Csonka János első magyar gépkocsija Károlyi Mihály kortesének „díszmagyarja” Fodor Józsefet, a magyar közegészségügy megszervezőjét ebben a talárban avatták díszdoktorrá a cambrigde-i egyetemen FOTÓ: KÉKESDY KÁROLY Hevesi summáslány kelengyés ládája