Tükör, 1975. július-szeptember (12. évfolyam, 26-39. szám)
1975-07-01 / 26. szám
A gyárhoz menet megkérdezek néhány embert: miről híres a Tungsram? A közgazdász: — Tudtommal külföldi érdekeltségei vannak. Részvénytársaság.. Gyógyszergyári vegyészmérnök: — Itt dolgozott valamikor Bródy Imre. Max Born mellett kezdett Svédországban, hazajött s nekünk fedezte fel a kriptonlámpát. Azután Polonyi Mihállyal kidolgozták a kripton nagyipari előállítási módszerét. A világ első kriptongyára Ajkán üzemelt. NB II-es labdarúgó: — A vízilabdásoknak a kupája, a Tungsram ... Meg a Vasas Izzó a focicsapat ... Esztergályos szakmunkás: — Híresek az adócsövei, meg az izzói. Vállalati jogász: — Náluk sikerült radar segítségével fölfogni a Holdról visszavert mikrohullámú jeleket és a világon elsőként észlelni a Nap rádiósugárzását. A Tungsram azonos az Egyesült Izzóval. Központja Újpesten van, irodaházát a bennfentesek ENSZ-palotának hívják. A mögötte és előtte húzódó terület azonban merőben különbözik az ENSZ-palota környékétől: öreg gyárépületek, macskaköves út, villamossínek. Újpest, megrokkant szobakonyhás munkásházaival, ködfüstű, tülekedő hajnalaival. A nyikorgó villamosokon csak a rekedt hangú kalauzokat szüntette meg a kalauznélküliség. A Tungsram-prospektusokból előbukkan három dátum: 1886- ban az Egger Béla Távírógépgyár — nyolc esztendővel Edison szabadalmának bejelentése után — megkezdi a szénszálas izzók gyártását. 1896- ban a távírógépgyár és más elektrotechnikai vállalatok egyesülése révén létrejön az Egyesült Villamossági RT. 1901-ben a cég a belvárosból Újpestre helyezi át telepét. A műszaki tájékoztatási osztály dolgozója, dr. Harkai István vaskos iratcsomókban őrzi a múltat, gyűjti az emlékeket, rendszerezi a korabeli írásokat a gyárról — társadalmi munkában. — Azelőtt kézműipara volt csak Újpestnek, gyáripara nem. Itt élt több mint negyvenezer ember, de kevés volt a munkaalkalom. A részvénytársaság gróf Károlyi Sándortól először nyolc és fél, aztán újabb hat hold földet vett meg, adókedvezményt kapott, ez volt az első „vidéki ipartelepítés”. A milennniumi ünnepségeken ugyan már égett izzó Pesten, de szerintem azt az osztrákok hozhatták... A villamos-végállomásnál vadaskert, vadászkastély volt valamikor, főúri pompa, lampionos ünnepségek. Itt trombitálták össze a gyárat. Nagy hírű tudósokat alkalmaztak (még ha a rendszer üldözte is őket) s ezer meg ezer parasztlányt ... Az izzó története a szálak és gázok története. Volt bambusz-----is bál. Edison ezzel kísérletezett, aztán szénből, majd wolframból, amely elődeinél keményebb volt s több hőt viselt el. Dr. Just Sándor és Hanaman Ferenc jelenti be a szabadalmat, de a világon másutt is próbálkoznak vele. Aztán jönnek a gázok, a mérnökök és a tudósok a táblázatokat bújják és ráakadnak a kriptonra. Még ezer apró dolog történik addig, amíg a betanított munkásnők és a gépek ontani kezdik a lámpákat, a manufaktúra és a gépesítés korszaka összemosódik. 1889- ben a gyár 21 ezer lámpát dob piacra, négy évvel később már több mint négyszázezret. A két világháború keresztezte az Egyesült Izzó fejlődésének útját is, így nemcsak az alapításkor, de utána még kétszer elölről kellett kezdeniük szinte mindent. „Mégis élünk és erősebbek vagyunk, mint valaha” — mondja a gyár vezérigazgatója, Dienes Béla. Az igazi kiugrást természetesen a felszabadulásnak köszönheti az Izzó. 1945 júliusában ismét megindultak a gépek, s 1950- ben az izzólámpagyártás már elérte a háború előtti utolsó békeév szintjét: 26,2 millió izzó készült abban az évben. Ma a világ egyik legmodernebb gépsora itt üzemel, Tiszának hívják, szovjet—magyar közös konstrukció, óránként 4000 izzót állít elő. Az öregeket kérdezem. , — Jobban fizetett, mint a kör------'nyékbeli gyárak. — Volt ebédlő. — Üdülőt is nyitottak. — Viszonylag jó volt a kollektíva. Nem hagytunk magunkkal kitolni. A vezetők is emberi hangon beszéltek velünk. Kiderült, hogy a munkáscsaládok élete összefonódik a gyár történetével, dinasztiák keresték itt kenyerüket évtizedekig, nemcsak az öregek, gyermekeik is együtt dolgoztak, most meg gyakran az unokák. Kikerekedik a vélemény: Újpestnek ez a gyár adott rangot, s ebben a gyárban mindig rangot jelentett dolgozni. Mire büszkék? — A világ minden tájára szállítunk. — ha valahol kimondja azt a szót, hogy Tungsram, azt válaszolják: Magyarország. S talán így van ez fordítva is. Ha bárhol külföldön hazánkról kérdez, egyik hírességként rendszerint megemlítik az Izzót. — Akadémikusok, Kossuth-díjasok fejlesztették ki termékeinket. — Lakótelepünk van. Az országban mindenütt gyártelepünk. Több mint harmincezer emberünk. A gyár nyugdíjasai minden évben kétszer találkoznak. Terített asztal várja őket és ünnepi beszéd. A világ első wolframszálas izzólámpája az Egyesült Izzó világítástechnikai állomásának műtermében A fémhalogén lámpa bekapcsolását figyelik az érdeklődő fiatalok FOTÓ: MTI