Új Tükör, 1977. április-június (14. évolyam, 14-26. szám)
1977-04-03 / 14. szám
2Q íg „ TÜKOR A figurát neki találták ki (28) ÚJ TÜKOR Képes kulturális hetilap Főszerkesztő: CSANÁDI IMRE E HETI SZÁMUNKBAN A címlapon: Tavasz Németh Ernő felvétele_______________________ A hátlapon: Tahi Tóth László a Scapin furfangjaiban Horváth Péter (MTI) felvétele (írásunk a 37. oldalon)_________________ Kalmár György: Darázsfészek_________________2 Végh Antal: A lápi ember _____________3—5 Felhívás a világ íróihoz_______________ 6 Egy vulkán őrzi nevét (Molnár Károly) 7—9 Irodalmunk a 70-es években: Dobozy Imrével beszélget Benjámin László 10-11 Háztáji (Fekete Sándor)_____________________1_l Limonádé szájjéggel, keverőpálcikával (R. Székely Julianna riportja)___________12—13 Szakonyi Károly Sherwood Andersonról Sherwood Anderson: A ki nem mondott hazugság______________________________14-15 Horgas Béla: Anyarozs (elbeszélés)_______16-17 Balázs József: A nyíregyházi huszárezred 14. (regény) _________________________ 18—19 Féláron adom . . . (Tancsik Mária riportja) 20-21 Nyírbátori sárkányfogak (Horváth Tamás) 22-23 Bernáth Aurél: Tájkép a Lánchíd roncsaival_____________________________24—25 Egyszer volt Andor Leon anekdotái Aforizmák (Dalos György) Kaján hamutartó_______________________ 26 Harsányi telefonál (Cserje Zsuzsa)___________27 Az ellopott P. Howard (Takács István színibírálata)_______________________ 28 Kamaszok a világháborúban (Zsugán István filmbírálata) 29/ ’ Szerkesztőség: Budapest, Vill., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137-660. Postai levélcímünk: 1982 Budapest 8., PF 6. Kiadja: A LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapest VII., Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT DARÁZSFÉSZEK Tudom, darázsfészekbe nyúlok, s bár bevallom, csípni ezúttal nekem van kedvem, aligha menekülök meg a fullánkoktól. Mert ahány egyetemista, főiskolai hallgató szép hazánkban csak van (és szerencsére nem kövér akad), mélységesen fel van háborodva; emberi, mi v jó, egyetemi polgári minőségében érzi magát megsértve amiatt, hogy a jövőben (pontosabban már a jelenben) csak nyílt pályázat útján meghirdetett állást foglalhat el. Mi több, mindazok, akiket erre diplomájuk felhatalmaz, kötelesek azt néhány évig arra használni, amire adják, hogy elmenjenek tanítani vele. Ha elfogadhatónak tartanám az övön aluli módszereket, úgy megkérdezném: vajon ugyanezek a fiatal barátaim nem lettek volna készek bármit, akár életfogytig tartó tanárságot is aláírni, amidőn szorongva beléptek az egyetemi, főiskolai felvételi bizottság szobájába...? De hát hagyjuk ezt. Azt azonban be kell vallanom, hogy a szívem nem szakad meg azokért, akik mondjuk, a bölcsészkaron végeztek, s ezentúl nem nyílegyenesen az egyetem kapujából startolva ostromolják a kiadók, szerkesztőségek, kutatóintézetek munkahelyeit, hanem előbb csinálnak egy vargabetűt. Bizonyosan okoz rengeteg kényelmetlenséget, gondot, emberi nehézséget ez az új rendszer. Tudok arról is, hogy mindez csak így elvben meg papíron ennyire szép, alkalmazása töméntelen akadályba ütközik. Nem tetszik az sem, hogy egyrészt bevezetnek egy rendszert, amely egyes szakokon általános érvényű és kötelező, ugyanakkor úton-útfélen hallani az egyedi elbírálás, a kivételek lehetőségét. Ugyan, ki ne érezné magát kivételnek, ki ne tartana igényt az egyedi elbírálásra, ha a saját bőréről van szó? Éppen ezért szeretném nem a gyakorlatot, hanem az elvet védelmezni. Úgy hiszem, rászorul. Nem érzem ünneprontásnak a független Magyarország harminckettedik születésnapján kimondani: képtelenség, hogy egy olyan országban, amely eredményei között tarthatja számon, hogy egyetemeim világszínvonallal mérhető tudományos munka folyik, az alsó- és középfokú oktatás társadalmi, és nemcsak erkölcsi, de azzal együtt anyagi megbecsülése olyan, hogy arra — tisztelet a szerencsére szép számú kivételnek — jószerével az vállalkozik mostanában, aki máshonnan kiszorul. Aki nem jó tudósnak, művésznek, lektornak, újságírónak, szociológusnak, filozófusnak, abból pedagógus lesz. Márpedig ennek az országnak szellemi gazdagodása, közművelődése, de még tudományos életének színvonala is elsősorban attól függ, hogy milyen a szó szoros értelmében vett közoktatás minősége. Azért hát annak az elvnek érvényt szerezni, hogy aki pedagógusképzésre hivatott állami intézményben tanul, mindenekelőtt pedagógus legyen, nagyon ideje már. Kérjek elnézést az indulatért? De hiszen olyan ügy ez, amiről másként, mint szenvedéllyel és aggodalommal szólni nem lehet. Hány éve korholjuk a pedagóguspálya elől menekülő pedagógusokat, zsörtölődünk és méltatlankodunk. Mire mentünk vele? Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: havi 22,— Ft, negyedévre 66,— Ft, 12 évre: 132,- Ft, 1 évre 264,- Ft. Előfizetés külföldről: a Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál (1389 Budapest 62. Pf. 149), vagy a Kultúra külföldi képviseleténél. @ 77.0765 Athenaeum Nyomda Kozma utcai üzeme. Budapest, rotációs mélynyomás. Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató. INDEX: 25 817. Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Szerkesztő bizottság: BENJAMIN LÁSZLÓ elnök CSANÁDI IMRE FEKETE SÁNDOR KALMÁR GYÖRGY Elhatározzák, hogy megkeresik azokat az óriási tavakat (7-9) A tudat változásaival, megismeréssel lépést tart-e a az emberi jellem? (10-11) Tíz-húsz év múlva bizonyára műemlékeihez hasonló város fog itt állni (22-23) Hangverseny - munkásoknak? (Nánay István)____________________________30 A kultúra lépcsőfokai (Nógrádi Gábor) Irodalomtörténeti magánügyek (Juhász István könyvbírálata) 31 „Forda-optimálás" (Bor Ambrus rádiójegyzete) Beszéljünk a tévé szinkronról A hét nézője: Jovanovics Miklós 32-33 Világ-Tükör 34—35 Hímeskő (Bán András) 36 Moliére színes tévéfilmen____________________37 Sikk, rejtvény_______________________________38 Gyerekoldal 39 Heti ajánlat_____________________________40—41 Rádióajánlat, tv-műsor_______________________42 Hazai Tükör________________________________43 Klubélet____________________________________44 Levelek E héten válaszol: Fekete Sándor_____________45^