Új Tükör, 1977. július-szeptember (14. évfolyam, 27-39. szám)
1977-08-28 / 35. szám
HOL IS LÁTTAM? 7. Műemléki rejtvényjáték Az Új Tükör ismét közös rejtvényjátékot rendez a Rádió- és Televízióújsággal. Július 17-én megjelent 29. számunktól kezdve, 17 héten át egy-egy fényképet közlünk múltunk értékes emlékeiről. Laptársunk keresztrejtvénye választ ad arra, hol keressék olvasóink azt a műemléket, amelynek fotóját lapunkban közöljük. JÁTÉKREND Olvasóinktól a következőkre kérünk választ: 1. Hol van a műemlék? 2. Mi a műemlék megnevezése? 3. Építésének ideje és stílusa? A heti megfejtést az Új Tükörben közölt szelvényre kell írni. A szelvényt levelezőlapra ragasztva az Új Tükör címére (1085 Budapest, Gyulai Pál u. 14.) a megjelenés időpontját követő második hét végéig kell beküldeni. Helyes megfejtést beküldő olvasóink között hetenként értékes múzeumi tárgymásolatokat, a folyamatosan játszók között havonta 50, 20, illetve 10 kötetes kiskönyvtárakat sorsolunk ki. Műemléki rejtvényünk fődíja: EGY SZÍNES TELEVÍZIÓ amelyet a rejtvényjáték befejezése után sorsolunk ki a folyamatosan játszók között ----------------------------------------------------------------- A HOL IS LÁTTAM? műemléki rejtvényjáték szelvénye A „Hol is láttam?" című rejtvénypályázat 31. számunkban megjelent harmadik rejtvényének helyes megfejtése: Siklós — Vár; Zárterkély, XV. sz. vége, gótikus stílus. Nyertesek: Jendruszák Jánosné balatonfüredi, Túri Zsuzsanna és Kassai István budapesti lakosok. A nyertesek nyereményüket postán kapják meg. 44 □ a Név: .................................................................................... Lakcím: ................................................................................. Válaszok: 1................................................................................. 2................................................................................. 3.......................................................................................... Meghalt a király!... Tennessee állam Memphis városában 42 éves korában meghalt Elvis Presley, akit az énekesek és a rock and roll műfaj királyává kiáltott ki menedzsere, Tom Parker, aki önmagát is felruházta a szerényebb ezredesi címmel. Furcsa királyság ez, ahol minden alattvaló énekel, mikrofont és gitárt tart a kezében és bár e pálya bőven nyújt alkalmat önfeldicsérésre, mégis Elvis királyi címét készséggel elismerte mindegyikőjük. E pályán elsőnek lenni, ahhoz két bizonyíték kell: az eladott lemezek mennyisége és koncertjeik látogatottsága. Presleynél csak a nyolcadik évtizede felé közeledő Bing Crosby nevével adtak el több lemezt, ezek java része is egy karácsonyi dalhoz fűződik. A Presley-hangversenyek látogatottsága, már jegyelővételben, felülmúlta társaiét. Más kategória a Pink Floyd, az Emerson-trió százezres stadionfellépései. Ezek együttesek, a szólóénekes jobban érvényesül zárt színpadon. Egy szemüveges angol énekes, a napjainkban csak felvette Presley keresztnevét — Elvis Costello —, máris nagylemeze jelent meg, máris fellépett „Elvis Angliában!” címszóval. Mert az igazi Elvis nem koncertezett külföldön, bármilyen összeget kínáltak neki. Az ötvenes évek közepén tűnt fel, a rock and roll-korszak hajnalán vagy reggelén, amikor többségében jó képességű néger dalnokok uralták a piacot és ő lett a Great White Hope, a Nagy Fehér Reménység. Amikor a magyar vízilabda-válogatott 1955- ban a melbourne-i olimpia után egy kis magántúrát tett az Egyesült Államokban és élményeik könyvvé dagadtak, ott találkoztam először Elvis mágiájával. Leírták egy repülőtéri érkezését: csupa napsütötte, rövid hajú, egészséges fiatal várta toporogva és megjelent az ideáljuk, egy sápadt, fehér bőrű, szép szemű, tűzoltófrizurát viselő fiú, akinek külseje inkább komikus volt, mint rajongásra méltó, mintha ferencjózsefben jelent volna meg a modern trtkós fiatalok között, akik sikongva megrohanták, tépdesték ruháját. Miért? — vetődött fel a kérdés Kárpáti Gyurikáék vízilabdás, józan és mindenfajta trükk, csavarás iránt fogékony agyában. A titkot — voltaképpen — máig sem fejtették meg. Talán a hangja? Igen, az mindig tiszta volt, szenvedélyes, őszinte. De mindig vagy rock and rollt énekelt, vagy érzelmes dalokat. Menedzsere — aki nyugodtan kinevezhette volna magát tábornoknak is, hiszen elhunyt kollégájával, a Beatles menedzserével együtt a szakma legmerészebb, legjobb képviselője volt —, gondoskodott arról, hogy ha egy Elvis-lemez már lefelé tartott a slágerlistákon, mindig egy új lépjen a helyébe. Csak az utóbbi években ezek az „új” Presley-slágerek keletkezési dátumai a 60-as évek legelejére estek. Mert az utóbbi időben riasztó hírek érkeztek a király felől. Falánksága nem ismert határt. Akár a Nagy zabálás című film életre kelt hőse: tízóraira két-három steak — egy Eye Steak megvan vagy 35 deka —, rá néhány sziruppal öntözött ránk, hogy kihúzza délig —, hamar megmutatta hatását: Elvis rettenetesen elhízott. Elég kiábrándító jelenség a színpadon, ha betódul az ifjúság bálványa, aki már inkább sikeres tőzsdealkusznak tűnik. Hasat hatalmas csattal takarták, szerencséjére divat lett az elöl be nem gombolt férfiing, de egy fellépésénél mégis szétrepedt a nadrágja, akkor sokáig ingadozott, hogy visszavonul. (Mellékesen intő példa ez jólétbe guruló színészeink számára, Konczon és Cserhalmin kívül már alig lehet magyar férfiszínész felsőtestét mutogatni filmen, ha valakinek a színpadon három lépcsőn kell felmennie, a szerelmi vallomás asztmatikus lihegéssel párosul.) Presleynek mindene megvolt, csak egy hiányzott: a személyes siker. Orvosai, felesége, impresszáriója óvta, ő mégis elvállalt fellépéseket. A közönség változatlan tömegben kereste fel Las Vegas és más városok színpadjain. A hangjával nem is volt semmi baja. Csak előbb a felesége hagyta ott, majd hírek érkeztek, hogy olyan szópárbajokat folytat Tom Parkerrel, mint amilyeneket Muhammed Ali szokott ellenfeleivel, mérkőzés előtt. — Nincs szükségem már rá! — jelentette ki Presley. Utoljára a szíve lázadt fel ellene. Abban a kórházban halt meg, amely nincs messze attól az utcától, amelyet Memphis városa, még életében, róla nevezett el: az Elvis Presley utcato. . TARDOS PÉTER A temetés A király, amikor őrmester volt. Presley két évet szolgált az amerikai hadseregben