Új Tükör, 1978. július-szeptember (15. évfolyam, 27-39. szám)

1978-07-09 / 28. szám

NATIONAL GEOGRAPHIC TEVEHÁTON AUSZTRÁLIÁN AT A huszonöt éves Robyn Davidson kalandos vállal­kozásra szánta el magát: egyedül, teveháton utazza be Ausztrália mérhetetlen sivatagi vidékeit. A mint­egy háromezer kilométe­res utat négy teve és egy kutya kíséretében hat hó­nap alatt tette meg. A si­vatag­széli Alice Springs­­ből indulva, hol forró szá­razságban, hol sűrű, zu­hogó esőben, légy- és moszkitófelhőkkel dacolva, vadállatokkal küzdve, el­gyötörten, de teljesítmé­nye büszke tudatában ér­kezett meg útjának vég­pontjához, az Indiai­óceán partjára. SOMemtfS I frit uutouchahU, wilh no earn mjrjiiug til me, <n ichn I letl mu carm an of Bub, Zeiribt, Daokle, and baht, Cúllalh ahne a nut-fired mndhlli. I>iexiilt ilog I'hyctl Ihn scout. Robyn Davidson tevekaravánja élén a homoksivatagban Egyik útitársával barátkozik főzés közben BERGMAN MÜNCHENBEN SüddCÜTS<S€7j0ÍfÜnQ MDNCMNER NEUESTE NACHRICHTEN MIS POLITIK KULTUR WIRTSCHAFT• SPORT A világhírű film- és színházi rendező, Ingmar Bergman a müncheni Resi­­denztheaterban Csehov Három nővérét rendezte a közelmúltban. Német­földön is bevezette azt a hazájában, Svédországban már sikerrel kipró­bált eljárást, hogy nyilvános próbákon, már a színpadraállítás folyama­tát is a nézőközönség elé tárja. Képünkön: Bergman próba közben Chris­tine Bucheggerrel, aki a legfiatalabb nővért, Irinát alakítja a darabban. MACAUI PIKANTÉRIA Rejtő Jenő ismeretterjesztő művei nyomán Macau (makaó) nevének hallatára két dolog jut eszünkbe: a játékbarlang és az ópiumcsempészet. Egyéb tud­nivalók: aprócska portugál gyarmat. 1557-ben az európai kereskedelem első támaszpontja volt a kí­nai szárazföldön. Negyedmillió lakója közül alig nyolcezer az európai. Macau még mindig gyarmat? Bizony az, pedig az 1974-es forradalom után a portugálok mindjárt küldöttséget menesztettek a terület ünnepélyes visz­­szaszármaztatására. A kínai anyaország meghatot­­tan köszönte meg a nemes gesztust­­ és nem kért belőle. Hongkong esetében érthető a kínaiak ragaszko­dása a gyarmati státushoz. Évi kétmilliárd dollárnyi kemény valutát nyernek belőle, a kínai export fele a korszerű hongkongi kikötőn át kerül a világkeres­kedelem vérkeringésébe. De miért nem akarja Kína felszabadítani az elmaradott portugál gyarmatot? Nézzünk körül, vajon miért? Különös, kétarcú város Macau. Aki nappal sétál végig az utcáin, elbűvölten tanulmányozhatja a ba­nánzöld és halvány rózsaszín, reneszánsz stílusban épült villák, palotácskák szépségét. A helyi jelleget a házak kalapja adja: megannyi kínai pagodatető. Az álmos kisváros éttermeiben békésen megfér az indokínai csemege, a kutyahús és az olívaolajjal készülő portugál halétel. A főutcák kissé kopottan elegáns kúriái mögött ócska, balesetveszélyes mű­helyekben olcsó tömegcikkek készülnek — a zseb­rádiótól a pulóverig. Bár a mennyiség nem jelen­tős, a Közös Piac képviselői Hongkong, Tajvan és Dél-Korea után még ide is eljöttek, hogy a Nyugat- Európába irányuló export önkéntes csökkentésére bírják a női és gyermekmunkából milliókat kisajtoló helyi tőkéseket. Látogatói szerint az álmos város este ébred igazi önmagára. Az éjszakai Macau játékbarlangjaiba a közeli Hongkongból évente kétmillió turista jön át szerencsét próbálni. A próba­szerencse másik két terepe a kutyaverseny és a nyilvánosház. Ez utóbbiban az élmények a kábítószerek gazdag vá­lasztéka révén emelkednek rendkívülivé. Macau hivatalosan első embere, Leandro ezredes nemrég háromhetes látogatást tett Kínában. A por­tugál „gyarmatosító" baráti fogadtatása ismét azt mutatta, hogy Mao minden mondása hatástalan: Peking szereti Macaut. Macau első embere egyéb­ként mellékes. Csak dísz, szobanövény ebben a sa­játos háztartásban. Sokkal érdekesebb Macau erős embere. Ho Yinnek hívják és övé — egyebek között­­ az elektromos művek, a Canidrome nevű kutya­ügető, az autóbusz vállalat, a legnagyobb bank és jelentős szava van a gengszterszindikátus tevékeny­ségének irányításában is. Mellesleg Ho Yin párttag is, ő vezeti Macau küldöttségét a kínai népi gyűlés­ben. (Kína szemében Macau és Hongkong kínai lakói honfitársak, ha úgy tetszik, a Kínai Népköz­­társaság polgárai). Ho Yin helyzete tovább szilár­dult idén márciusban, amikor beválasztották a pe­kingi Politikai Tanácskozó Testület állandó bizott­ságába is. Hogy lehet egyszerre kommunista funkcionárius egy kutyaversenypálya tulajdonosa? A géppisz­­tolyos testőrökkel közlekedő Ho nem hajlandó erre válaszolni. Igaz, a politikai akrobatika Macau­­ban alacsonyabb szinten is szórakoztató. A macaui halászflotta például kínai zászló alatt he­józik, a zsákmány egy része a népköztársaságban köt ki, ám a tengerészek ide térnek haza, és gyermekeiket a helyi katolikus iskolákba járatják. Az új portugál alkotmány fogalmaz a legponto­sabban: ,,Macau Kína része, melyet a portugálok adminisztrálnak". Tehát nem irányítanak és nem kormányoznak. Még a kétszáz fős helyőrséget is megszüntették. Most már csak magas rangú tisztek sétálnak a városban, még a rendőrök is kínaiak. A gyarmati múlt egyenruhás képviselői részei an­nak a kirakatnak, amely mögött Kína a gazdasági és a politikai hatalmat egyaránt gyakorolja. A bűnbarlangok ódiuma tehát Portugáliát, jöve­delme Kínát illeti. Ez így jó megoldás. Úgy műkö­dik, ahogyan a nagykönyvben meg van írva. És ez azzal is jár, hogy Macau egyelőre nem szabadulhat fel. Elvégre ki látott már bordélyházat és kaszinót vörös lobogó alatt? KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Q 35 V­iet­nam MINDEN TALPALATNYI FÖLD ARANYAT ÉR a vietnami közmondás szerint. Az idei aratás eredménye igazolni látszik a közmondást: a föld bő­ségesen fizet a munkáért. Képünkön két f kisfiú a vietnamiak kedvelt elede­lével, a frissen begyűjtött maniókával.

Next