Új Tükör, 1979. október-december (16. évfolyam, 40-52. szám)

1979-10-07 / 40. szám

Újabb betűszóval ismerke­dünk. Addig is, amíg hiva­talosan is nem kap valami szép nevet, mindenki csak úgy emlegeti: BNS. Buda­pesti Nagy Sportcsarnok.­­A két jelző közül a másodikra figyelünk. Nagy. Nálunk az eddigi legnagyobb. Az új sportcsarnok kérdé­se hosszú ideje foglalkoztat­ja a hazai közvéleményt. Két évtizede húzódó ügy. Ez idő alatt több terv készült, ame­lyek közül azonban mind­egyik papíron maradt, míg végül 1974-ben Kiss István Ybl-díjas építész, a KÖZTI főmérnöke megbízást kapott az új sportlétesítmény meg­tervezésére. A BNS a megvalósulás második évének a vége felé jár. A Hungária körút — Kerepesi út — Ifjúsági út és a Népstadion út által hatá­rolt mintegy tíz hektáros te­rületen már a befedéshez közeledik a hatalmas épít­mény. Az építész ceruzája Egy ekkora létesítmény megalkotását nyugodtan te­kinthetjük tervezői életmű­nek, amelyben szükségkép­pen összegződik minden em­beri és szakmai tudás. Hogy milyen hatalmas feladat volt a BNS megtervezése, meny­nyiféle igényt kellett a lehe­tő legjobban összeegyeztet­nie az építésznek, arra elég egyetlen adat. Az elkészült terveket tizenöt szerv véle­ményezte, és kért változtatá­sokat, finomításokat, ezek között nem egy lényegeset is. Sőt bizonyos esetekben nem is csupán teljesíteni, hanem elébe is kellett men­ni a megrendelői igények­nek. Jól megvilágíthatja ezt a sajátos helyzetet a gya­korló jégpálya körüli huza­vona, illetve az atlétikai pá­lya átterveztetése. Az eredeti tervekben nem szerepelt a gyakorló jégpá­lya, minthogy az illetékes sportszerveknek nem volt rá igényük. A tervező azonban szembetalálta magát a be­épített jéggép kihasználásá­nak kérdésével, vagyis a hasznossággal. A beruházó Budapesti Fővárosi Tanács emiatt döntött úgy, hogy a kis uszoda helyett gyakorló jégpályát kell építeni. Igen ám, de a sporthatóságnak erre a létesítményre, úgy­mond, nem volt szüksége. Az OTSH még az 1977. augusz­tus 26-án kelt feljegyzése szerint „az edzőteremben a gyakorló műjégpálya létesí­tése megfontolandó, költség­­csökkentés miatt”. Amikor aztán a kis jégpálya léte kö­rüli vita eldőlt, előtérbe ke­rült a méret kérdése. A sportszakmai elképzelések szerint elegendő lett volna egy 30 X 20 méteres pálya. Ez azonban eleve kizárta volna a jégkorongozókat, és ezért a tervező — „saját szakállára” — 25 X 51 méte­resre növelte. 1978-ban már javában készültek a kivite­li tervek, amikor jelentkez­tek a jegesek, hogy legalább 26 méter szélességű pálya kellene nekik. Nemcsak a tervezői rugalmasságnak, de a tervezői előrelátásnak kö­szönhetik végül is, hogy a gyakorló jégpálya jégkorong­­mérkőzések lejátszására is alkalmas méretű (26—56 m) lett. _Hasonló volt a helyzet az atlétikai pályánál is, ahol az eredeti négysávos igényt emelték a sportszervek hat­sávosra. — Szerencse, hogy már az alapterveknél is számítottam az igények efféle módosulá­sára, ami tekintve a nemzet­közi sport- és versenyélet rohamléptű fejlődését, ter­mészetesnek tekinthető, így volt azután lehetőségem a szükséges bűvészkedésre — mondja a tervező. Évenként 110 sport és 90 kulturális esemény A hatsávos futópálya min­denesetre különlegesség­számba megy majd Európá­ban , vonzó versenyzési le­hetőséget kínálva a fedett­pályás idényben a világ leg­jobbjainak is. A BNS tizenöt sportág versenyeinek megrendezésé­re lesz alkalmas (asztalite­nisz, atlétika, birkózás, csel­gáncs, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, műkorcsolya, ökölvívás, röplabda, súly­emelés, tenisz, tollaslabda, torna és vívás), a sportági rendezvényektől függően más befogadóképességgel. A beépített lelátókon és az úgynevezett mobil nézőtéren a jégsport, a labdajáték és a tornaversenyeken 9500— 10 000 vendég helyezhető el, atlétikai versenyeken 7100— 7600 az ülőhelyek száma, ökölvívó és súlyemelő ver­senyeken a maximális néző­szám 12 500. (A mobil lelátó nézőhelyeinek száma 2400.) A BNS azonban nem csak sportlétesítmény. Hármas feladatnak kell megfelelnie: sportversenyek, tömeggyűlé­sek, valamint kulturális ren­dezvények megtartására. Az előzetes tervek szerint éven­te 110 sport- és 90 kulturá­lis eseményt (hangverseny, tánc, jégrevü stb.) visznek majd a falai közé. (Jellemző a máris megnyilvánuló nagy érdeklődésre, hogy még cir­kuszi előadások megrendezé­sének a lehetőségét is mér­legelték. Kérdés azonban — finoman szólva —, hogy egy elefánt csak a porcelánbolt­ban tekinthető vajon nem­­kívánatos vendégnek...) Egy mindenképpen bizo­nyos: az 1981. november 7-re tervezett átadás után a fő­város egy — sokoldalúságá­val és kényelmével egyaránt — vonzó kultúrfórummal is gazdagodik majd. A sportcsarnok küzdőterén egy 30 X 61 méteres műjég­pálya, illetve atlétikai ver­senyek esetén 94 X 47 méte­res pályaméret alakítható ki, befoglaló méretű 200 m hosszú hatsávos futópályá­val. Emellett az edzőtermek: egy 26 X 56 méteres műjég­pálya, valamint egy 27 X 45 méteres, három részre oszt­ható edző-bemelegítő terem. A nagycsarnok alapterülete 36 000 négyzetméter, a gya­korló csarnoké pedig 4000 négyzetméter. Az öltözőkben egyszerre 516 sportolót és 86 közreműködőt lehet elhe­lyezni. A beruházás értéke 1,6 milliárd forint. Az ütemterv szerint — A kivitelezési munkák a KÖZTI tervei alapján, a 31. sz. ÁÉV koordinációs vállalkozásában, valamint a Mélyépítő Vállalat generál- Az épülő BNS MÖNICH LÁSZLÓ FELVÉTELEI Kiss István főmérnök és Ju­­rij Alexandrovics Jeliszejev az acél tetőszerkezet terve­zője 34 □

Next