Új Tükör, 1979. október-december (16. évfolyam, 40-52. szám)
1979-10-07 / 40. szám
Újabb betűszóval ismerkedünk. Addig is, amíg hivatalosan is nem kap valami szép nevet, mindenki csak úgy emlegeti: BNS. Budapesti Nagy Sportcsarnok.A két jelző közül a másodikra figyelünk. Nagy. Nálunk az eddigi legnagyobb. Az új sportcsarnok kérdése hosszú ideje foglalkoztatja a hazai közvéleményt. Két évtizede húzódó ügy. Ez idő alatt több terv készült, amelyek közül azonban mindegyik papíron maradt, míg végül 1974-ben Kiss István Ybl-díjas építész, a KÖZTI főmérnöke megbízást kapott az új sportlétesítmény megtervezésére. A BNS a megvalósulás második évének a vége felé jár. A Hungária körút — Kerepesi út — Ifjúsági út és a Népstadion út által határolt mintegy tíz hektáros területen már a befedéshez közeledik a hatalmas építmény. Az építész ceruzája Egy ekkora létesítmény megalkotását nyugodtan tekinthetjük tervezői életműnek, amelyben szükségképpen összegződik minden emberi és szakmai tudás. Hogy milyen hatalmas feladat volt a BNS megtervezése, menynyiféle igényt kellett a lehető legjobban összeegyeztetnie az építésznek, arra elég egyetlen adat. Az elkészült terveket tizenöt szerv véleményezte, és kért változtatásokat, finomításokat, ezek között nem egy lényegeset is. Sőt bizonyos esetekben nem is csupán teljesíteni, hanem elébe is kellett menni a megrendelői igényeknek. Jól megvilágíthatja ezt a sajátos helyzetet a gyakorló jégpálya körüli huzavona, illetve az atlétikai pálya átterveztetése. Az eredeti tervekben nem szerepelt a gyakorló jégpálya, minthogy az illetékes sportszerveknek nem volt rá igényük. A tervező azonban szembetalálta magát a beépített jéggép kihasználásának kérdésével, vagyis a hasznossággal. A beruházó Budapesti Fővárosi Tanács emiatt döntött úgy, hogy a kis uszoda helyett gyakorló jégpályát kell építeni. Igen ám, de a sporthatóságnak erre a létesítményre, úgymond, nem volt szüksége. Az OTSH még az 1977. augusztus 26-án kelt feljegyzése szerint „az edzőteremben a gyakorló műjégpálya létesítése megfontolandó, költségcsökkentés miatt”. Amikor aztán a kis jégpálya léte körüli vita eldőlt, előtérbe került a méret kérdése. A sportszakmai elképzelések szerint elegendő lett volna egy 30 X 20 méteres pálya. Ez azonban eleve kizárta volna a jégkorongozókat, és ezért a tervező — „saját szakállára” — 25 X 51 méteresre növelte. 1978-ban már javában készültek a kiviteli tervek, amikor jelentkeztek a jegesek, hogy legalább 26 méter szélességű pálya kellene nekik. Nemcsak a tervezői rugalmasságnak, de a tervezői előrelátásnak köszönhetik végül is, hogy a gyakorló jégpálya jégkorongmérkőzések lejátszására is alkalmas méretű (26—56 m) lett. _Hasonló volt a helyzet az atlétikai pályánál is, ahol az eredeti négysávos igényt emelték a sportszervek hatsávosra. — Szerencse, hogy már az alapterveknél is számítottam az igények efféle módosulására, ami tekintve a nemzetközi sport- és versenyélet rohamléptű fejlődését, természetesnek tekinthető, így volt azután lehetőségem a szükséges bűvészkedésre — mondja a tervező. Évenként 110 sport és 90 kulturális esemény A hatsávos futópálya mindenesetre különlegességszámba megy majd Európában , vonzó versenyzési lehetőséget kínálva a fedettpályás idényben a világ legjobbjainak is. A BNS tizenöt sportág versenyeinek megrendezésére lesz alkalmas (asztalitenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, műkorcsolya, ökölvívás, röplabda, súlyemelés, tenisz, tollaslabda, torna és vívás), a sportági rendezvényektől függően más befogadóképességgel. A beépített lelátókon és az úgynevezett mobil nézőtéren a jégsport, a labdajáték és a tornaversenyeken 9500— 10 000 vendég helyezhető el, atlétikai versenyeken 7100— 7600 az ülőhelyek száma, ökölvívó és súlyemelő versenyeken a maximális nézőszám 12 500. (A mobil lelátó nézőhelyeinek száma 2400.) A BNS azonban nem csak sportlétesítmény. Hármas feladatnak kell megfelelnie: sportversenyek, tömeggyűlések, valamint kulturális rendezvények megtartására. Az előzetes tervek szerint évente 110 sport- és 90 kulturális eseményt (hangverseny, tánc, jégrevü stb.) visznek majd a falai közé. (Jellemző a máris megnyilvánuló nagy érdeklődésre, hogy még cirkuszi előadások megrendezésének a lehetőségét is mérlegelték. Kérdés azonban — finoman szólva —, hogy egy elefánt csak a porcelánboltban tekinthető vajon nemkívánatos vendégnek...) Egy mindenképpen bizonyos: az 1981. november 7-re tervezett átadás után a főváros egy — sokoldalúságával és kényelmével egyaránt — vonzó kultúrfórummal is gazdagodik majd. A sportcsarnok küzdőterén egy 30 X 61 méteres műjégpálya, illetve atlétikai versenyek esetén 94 X 47 méteres pályaméret alakítható ki, befoglaló méretű 200 m hosszú hatsávos futópályával. Emellett az edzőtermek: egy 26 X 56 méteres műjégpálya, valamint egy 27 X 45 méteres, három részre osztható edző-bemelegítő terem. A nagycsarnok alapterülete 36 000 négyzetméter, a gyakorló csarnoké pedig 4000 négyzetméter. Az öltözőkben egyszerre 516 sportolót és 86 közreműködőt lehet elhelyezni. A beruházás értéke 1,6 milliárd forint. Az ütemterv szerint — A kivitelezési munkák a KÖZTI tervei alapján, a 31. sz. ÁÉV koordinációs vállalkozásában, valamint a Mélyépítő Vállalat generál- Az épülő BNS MÖNICH LÁSZLÓ FELVÉTELEI Kiss István főmérnök és Jurij Alexandrovics Jeliszejev az acél tetőszerkezet tervezője 34 □