Új Tükör, 1980. január-március (17. évfolyam, 1-13. szám)
1980-01-20 / 3. szám
Sportnaptár és előrejelzés ESZTENDEJE Mit szólna Koroikosz vagy az ókori olimpia valamelyik másik győztese, ha módja lenne megtekinteni az 1980-as ötkarikás játékok előkészületeit, vagy netán nyáron Moszkvában indítóként el is hangozhatna a szava: — Apite! Lenyűgöző méretűvé váltak a hajdan szerény méretű vetélkedések. Még elég messze vagyunk július tizenkilencedikétől, a moszkvai megnyitó napjától, de az események előszele már azokat is megérintette, akik különben közönyösek a sport iránt. Annyi máris megállapítható, hogy olimpiát ilyen körültekintő gondossággal még nem készítettek elő. Korai lenne még rangsorolni, hogy a moszkvai milyen helyet foglal el az eddigi játékok között. Sporttörténeti jelentősége azonban máris nyilvánvaló: szocialista ország most vállalja először a házigazda felelősségteljes szerepét. Hol a határ? Ki vitathatja, hogy az esztendő legjelentősebb eseménye a nyári olimpia, mellette azonban még a mérkőzések-versenyek végeláthatatlan sorozata okoz majd izgalmakat. Mielőtt időrendi sorrendben végighaladnánk a sportnaptáron és kiemelnénk néhány érdekességet, három kérdés fejtörést okozhat. Az első: hol az emberi teljesítőképesség határa? Ó, nem úgy, amint ezt már számtalanszor taglalták és értelmezik, tehát meddig fokozhatók a rekordok, hanem úgy, hogy a legjobb sportolók meddig bírhatják a rendkívüli megterhelést. Nézzünk egy labdarúgót. Bajnoki mérkőzések, válogatott találkozók, kupacsaták végtelen sorozata. Fizikailag talán még úgyahogy elviselhető mindez. De idegileg? Brazíliában már ráléptek a fékre, csökkenteni óhajtják a válogatott játékosokra nehezedő megterhelést. — Ami sok, már nem szamba, hanem erőlködés — vélekednek a Brazil Labdarúgó Szövetségben. — Ezért nem is veszünk részt 1980. végén a világbajnokok tornáján, a múltunk pedig kötelezne erre bennünket. A cégek szava A második töprengés: Ki diktálja az óriási tempót, kinek az érdeke, hogy ne legyen megállás, és a jelképes citromból az utolsó csöppet is kicsavarják? Sok csatornán csurog a pénz a versenyek rendezőihez, ezért lassanként odajutunk, hogy a sportágak nemzetközi szövetségei csak látszólag urai a helyzetnek, ténylegesen a sportszergyártó cégek döntenek. Az Adidas vagy a Puma szívesen ad pénzt, mert a befektetett összeg busásan megtérül. Divat lett ugyanis a testnevelés, a sport. Egyre több országban, a járni tanuló gyerektől az aggastyánig edzik magukat, különféle szinten játszanak, a tollaslabdától a széllovaglásig. Ehhez pedig ruha, felszerelés, számtalan eszköz szükséges, mégpedig mindig a legújabb, a legmodernebb, ami nem is mindig éppen a legolcsóbb. Nincs olyan műsorfüzet, amelyben a sportszergyártó cégek ne hirdetnének. Fokról fokra mohóbbak lesznek. Nem tekintik másnak a sportolókat, mint eleven és a közönség rokonszenvét könnyen elnyerő reklámhordozónak. Gondoljunk csak a svéd Björn Borgra, aki a cipőjétől a haját leszorító szalagig hirdet valami cikket. Nincs messze az idő, amikor a sportszergyártó cégek a versenyek rendezőiként is egyre többször fellépnek. Hirtelenében nehéz lenne eldönteni, hogy mi az a határvonal, amit ha átlép az Adidas, a Puma és a többi cég, az már egyértelműen ártalmas a sportágakra. A kérdés összetett. Vegyük csak kissé szemügyre az egyik világhírű üdítőital-gyár tevékenységét. Ezt agyafúrtan tervezte meg a reklámfőnök. A gyár dollármilliókkal járul hozzá, hogy a fejlődő országokban megtanuljanak futballozni. Áldozat? Csak az első pillantásra. Inkább sokszorosan megtérülő befektetés. Az üdítőital-gyár oktatófilmet és más egyéb anyagot készíttet, mindez elkerül sok televízió műsorába, valamint a lapok sportrovatába. Kívánhat-e valaki ennél jobb reklámot? Melyik város ? A harmadik töprengés: a zsúfolt sportnaptár, a felfokozott lázas tempó nem okoz-e előbb vagy utóbb visszaesést, nem fenyegeti-e megszűnés, esetleg lassú elhalás azokat a sportágakat, amelyeket a hirdető világcégek különféle módon nem támogatnak? Bizonyos nyugtalanító jelek már mutatkoznak. Egyre kevesebb ugyanis a rendezést vállaló városok száma. Fogynak azok a versenyzők is, akik minden jelentős erőpróbán starthoz állnak. Példa erre a tavalyi fedettpályás atlétikai Európa-bajnokság. Számtalan kiváló sportoló távol maradt, mert ezt a küzdelmet nem tudta beilleszteni évi versenyrendjébe. Ha hírességek hiányoznak, akkor nincs elegendő néző, így a bevétel is zsugorodik. Melyik város vállalja tehát szívesen a következő Európa-bajnokság rendezését? Olyan kérdések ezek, amelyekre megnyugtató választ egyik napról a másikra aligha várhatunk. Lázas a sportvilág. Számtalan jel mutat erre. Mi okozza ezt az állapotot? Hajsza a teljesítményért, a népszerűségért, a nézők, a hirdetők és a televízióműsor-szerkesztők kegyéért? Ki lesz a vesztes fél? Számtalan sportoló. A sok erőpróba, a gyorsulóan növekvő megterhelés feltételezhetően lerövidíti a híres versenyzők pályafutását, veszélyezteti egészségét és kétségessé teheti békés öregkorukat is. Ki tudja, akik ma az élvonalban vannak és minden utcasarkon a porondra lépnek, milyen állapotban lesznek majd negyven-ötven-hatvan esztendős fejjel? Edzés, utazás, versenyzés, állandó feszültség. A világ legszebb városaiba jutnak el, de nem látnak belőlük mást, csupán rideg szállodai szobákat. Fizikai és idegpróbák. Szokatlan környezet. Fárasztó alkalmazkodás a rendezők, a szervezők, a nézők, az edzők, az ellenfelek viselkedéséhez. A magánélet alárendelése a sportteljesítmény növelésének, íme, ilyen az életük. Egyszer majd benyújtják nekik a számlát. Nem kell drága árat fizetniük az érmekért, a dicsőségért és a bevallott vagy titkolt anyagi előnyökért? Magyar szemmel időrendi sorrendben haladjunk most végig az 1980-as sportnaptáron. Az események olyan áradata várható, hogy főleg a magyar szempontból is figyelemre méltó versenyeket-mérkőzéseket emeltük ki. Január 22—27. Műkorcsolya Európa-bajnokság, Göteborg. Földrészünk legjobbjai itt mérik le, hogyan készültek fel a téli olimpiára. Magyar remények: a Regőczy —Sallai kettős érmet szerezhet. Sajnos még mindig csak ez a jégtáncos páros jelenti a hazai télisport színvonalát. Más, aki nemzetközi szinten számítana, nincs. Február 13—23. Téli olimpia, Lake Placid. Ezzel az eseménnyel, tekintve a jelentőségét, a jövő héten külön foglalkozunk. Egy sportfelszereléseket gyártó cég hirdetése