Új Tükör, 1980. január-március (17. évfolyam, 1-13. szám)
1980-01-06 / 1. szám
dekorálásától a tévé elhelyezéséig és a világítás megoldásáig. Óriási példatár, de nem lehet akkora, hogy ne emlékeztessünk rá: „az ötleteket, javaslatokat és gondolatokat mindenki csak a saját lakásának és ízlésének megfelelően alkalmazhatja”. Ezt tíz éve megjelent kisebb kötetében ajánlotta a szerző. Máig helyesen. (Műszaki) Balog János Színház KAZIMIR ÉS KARDÉNI Debreceni Csokonai Színház Hiszen ezekkel az emberekkel bármi megtörténhet. Ezek az emberek képtelenek a védekezésre, mert nem tudják, hogyan kell, sőt nem tudják, hogy kell-e egyáltalán védekezni. Ezek az emberek alig képesek az akarásra, mert nem tudják, hogy mit lehet akarni. Ha úgy hozza, kitartottá lesznek, ha úgy, megvesztegetetté. Ezek az emberek világtalanok, mert nincsenek összefüggő fogalmaik és értelmes szavaik a világra. Csak bizonytalan érzelmeik vannak önmaguk számára, és ezekkel kormányozzák életüket a fagylaltosbódé, a hullámvasút, a munkanélküliség és a fasizmus között — kiszámíthatatlan, esetleges irányban. A színhely a müncheni októberi népünnepély, 1931-ben, de lehetne más is, máskor. A kulisszák változhatnak, de a tájékozódásra való alkalmatlanság megmarad. „Szememre hányják, hogy túl nyers vagyok, túl undorító, túl borzasztó, túl cinikus, meg még sok más derék tulajdonságot is.” Így a szerző, Ödön von Horváth. Valóban, meglehetősen nyers az igazmondásban. Meglehetősen borzasztó, amint antihősei dialógusból dialógusba kóvályognak, száztizenhét jeleneten keresztül. Itt azonban nem a szerző a borzasztó, hanem azok, akik saját tehetetlenségükbe kövesedve mintául szolgáltak neki, vagyis mi, csaknem mindannyian. Hegyi Árpád Jutocsa főiskolai hallgató rendezésében minden ízt megkapott ez a „közönséges színdarab”. Talán többet is a kelleténél, mert nemcsak keményen alpári volt, hanem időnként egyszerűen gusztustalan, s ez nem harmonizált az előadás egyéb „elborzasztó” ízeivel. Bármilyen direkt ábrázolásnál, illusztrálásnál többet jelentett ebben a rémes világban üdén és öntudatlanul fuldokló Takács Katalin mint Karolin, és több volt Cseke Péter Kazimirként és Köti Árpád Szemes Franzként. Iván Gábor manipulációkat, vagy esetleg ejtsen néhány könnyet a törvényesség áldozataiért. Játsszanak nyers, szabadszájú férfiak, nem kell szépnek lenniük, a nőknek sem, inkább olyan érdekes, különleges egyéniségek legyenek. Barangolják be fél Amerikát, közben csak történik velük valami. Ebben magának amúgy is gyakorlata van, meg aztán amióta ezek a fiatal hollywoodi rendezők újra felfedezték az utazásos filmeket, a műfaj önmagában is siker. Sam Peckinpah megfogadja a jó tanácsot. A forgatókönyvben a cowboyokat behelyettesíti kamionsofőrökkel, a lovakat kamionokkal, a kocsmákat országúti bisztrókkal (ott is össze lehettörni a berendezést). A seriff marad a helyén, csak szirénázó rendőrautó kerül alája. Peckinpahnak szerencséje van. Amerikában a kamionosok és a rendőrök nem túlságosan kedvelik egymást — a harci helyzet tehát máris adott. És elkészült a konvoj. Székely Gabriella ! KONVOJ Színes, amerikai film Talán így kezdődött. Hollywoodban az United Artists stúdióvezetője visszaadja Sam Peckinpahnak legújabb westernfilmjének forgatókönyvét, és azt mondja: Hagyjon már fel ezekkel a történelmi témákkal! Kit érdekel ez manapság?! Csináljon egy jó kis mai témájú filmet. Ez kell az amerikaiaknak meg az európaiaknak. Látni akarják, hogyan élünk. Legyen benne kevés kis politizálás, haladó persze, kritizálja, mondjuk, a választási Hanglemez VIVALDI GITÁRVERSENYEI Szendrey Karper László előadásában Vivaldi három gitárra átírt versenyműve és a szólóhangszerekre, valamint vonószenekarra írt D-moll concerto grosso szólal meg a hanglemezen. Az előadó, a neves gitárművész és zenepedagógus Szendrey Karper László az iskolateremtő hangszerjátékosok közé tartozik, s világszerte a legelső szólisták közt tartják számon. Ausztráliától New Yorkig és Japántól Norvégiáig ismerik utánozhatatlan előadóművészetét. Mindhárom — egymástól oly lényegesen különböző — Vivaldiműben egyszerre csodálhatjuk a zeneszerző korát meghaladó zenei gondolkozásmódját és az előadó érzékeny azonosulását, hangszíneinek árnyalatos gazdagságát. Az A-dúr versenymű visszafogott tónusai, színeken túli színgazdasága, a C-dúr koncert csapongó játékossága és a D-dúr verseny színpampája lehetőséget biztosít az előadóművésznek arra, hogy — mindig a zene egészét szolgálva — bizonyítsa sokoldalúságát. Szerencsésen egészíti ki a Szendrey Karper László gitárjátékának szentelt hanglemezt a vonásokra írt D-moll concerto grosso, mely Vivaldi népszerű sorozatát, a L’Estro armonicót (A harmónia találékonysága) képviseli a gitárversenyek mellett. Hangszeres szólistaként — a gitárművész társaságában — gordonkán Szilvásy Lászlót, hegedűn Tátrai Vilmost és Kármán Verát, mélyhegedűn Mauthner Annát és csembalón Szabó Anikót hallhatjuk játszani. Közreműködik a Magyar Kamarazenekar Tátrai Vilmos vezetésével. (Hungaroton) Szepesi Attila SCHMAL KÁROLY KIÁLLÍTÁSA Helikon Galéria A Műcsarnok közelmúltban rendezett egyik kiállítására emlékeztető fényviszonyok fogadják a látogatót a Helikon Galériában. De csakis a fényviszonyok hasonlóak: Gustav Zemla tárlatán heroizált figurák bontakoztak ki a sötétből, Schmal Károly grafikusművészen — akit kitűnő plakáttervezőként tartunk számon — homokos, kavicsos felületek jelennek meg a fekete háttér előtti, egy-egy fénysugárral megvilágított fotókon. Ott nagyzenekar, itt kamaramuzsika. Kavicsszonáta, Finom, lírai játék az elemi részecskékkel , de következetesen végigvitt, a különböző variációk kipróbálása után új lehetőségeket sejtető kísérlet is. A homok, a sóderszemcsék finomságában, a kavicsdarabok durva vagy sima felületében rejlő elemi szépség a kiindulópont — ily módon önmagában is befejezett, esztétikus alkotás egy-egy mű. A technikai fogások: bizonyos sávok besötétítése, kifehérítése, a különböző felületek egymás mellé komponálása, a fotó ritmikus tagolása segítségével azonban a grafikus új, öszszetett képi szerkezetet alakít ki. De nem csupán szerkezeti változásokról van szó. Az amorfnak tűnő s mégis apott ajánlat tökéletes természeti formák és a geometrikus (néhány lapon pedig oldott körvonalú) részletek találkozása új minőségeket, érzelmileg, gondolatilag követhető , illetve behelyettesíthető „történést” eredményez. S megjelennek a felületen a konkrét emberi beavatkozásra utaló változások is, hogy végül egy tökéletes forma, a kör rajzolódjon ki az utolsó lapon, s a körív, amit az elmozduló kavics nyoma formál. A grafikus a rend természetét vizsgálja — izgalmas feladat követni a változásokat. (Képünkön Schmal Károly fotógrafikája.) P. Szabó Ernő PEDAGÓGUS KÉPZŐMŰVÉSZEK MUNKÁI Vízivárosi Pincegaléria A Fáklya Pedagógus Képzőművész Stúdió 3+2 elnevezésű (3 festőművészből, 2 grafikusból álló) csoportjának műveiből láthatunk néhányat a Kapás utcai galériában. Szamosi-Horváth Tamás az erdélyi telet idézi fel puritán, mégis sokatmondó eszközeivel. Három színnel dolgozik: kékkel, feketével és fehérrel, de ezekkel bravúrokra képes. Nem egyszerűsít, ellenkezőleg: a táj lényege teljes pompájában tárul fel, érzékelteti a havas világ fenséges egyszerűségét. Csörgei Gábor szürrealistának indult (ezt az irányzatot képviseli Ikaruszi küldetés című képe, melyen sajátos szimbólumrendszerben megjelennek az életében lényeges szerepet játszó személyek), de ma inkább valamilyen dinamikus realizmust vall magáénak. Bolyki Lajos színvilága harsány, bár talán a szolidabb Vízivándorok lenne számára a legmegfelelőbb stílus. Dékány Éva témája az emberi lélek misztikumhoz való viszonya (Látomás, Imádás): tussal, pontozó technikával dolgozik. A Solaris alkotása jó szimbólumalkotó képességéről tesz bizonyságot. Farkas Bea inkább grafikus, erős rajztudással rendelkezik. Témája az ember és az emberi viszonylatok: Barátok, A házasságról, Szeretetről, Szerelemről, Nővérek, Csáb. A nemzedékek viszonyát kutatja Alku és Nagypapa mesél című rajza. Horváth László nem volt tagja a csoportnak, de ez a kiállítás számára is otthont adott. A szakmai elismerés későn — halála előtt — érte. Pedig a színek könnyed kezű mestere hunyt el vele: ezt legjobban A tó című képe bizonyítja. Csendéletei viszont hiába kidolgozottak, tárgyi világuk némileg anakronisztikus. E kiállítás érdeme maga a kiállítás: lehetőség arra, hogy a ritka nyitvatartás időpontjaiban betévedő közönség ismerkedjen a festői kultúra lehetséges útjaival. Póter Magdolna Folyóirat új írás A gyermekvilágba hívogatja a felnőtt olvasót a folyóirat decemberi száma. Közöl gyermekverseket, meséket kicsiknek s nagyoknak, tanulmányokat rekekről és gyermek □ 3